17. tétel
                A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában



Az egységet alulról, népforradalom útján 1848-ban nem sikerült
megvalósítani, ezért felülről, dinasztikus úton valósították meg.
I. Olasz egység kialakulása:
 2. Módszerek:   - Alulról népforradalom útján: Garibaldi és Mazzini.
      - Felülről dinasztikus úton: Cavour.
 3. Az egység megvalósítása: Cavour a saar-piemonti királyság
    külügyminisztere, később miniszterelnöke találta meg a megfelelő utat.
    Diplomáciai előzmények: külső támogatás szerzése, szövetséges III.
    Napóleon. Támogatásának megszerzése: bekapcsolódtak a krími háborúba
    (1853) az ő oldalán.
    1859. fő ellenfél Ausztria. Ausztria ultimátumot küldött (utolsó
    felszólítás), visszautasították ( háború.(Ausztria a legkedvezőtlenebb
    helyzetben került háborúba)
    1859. solferinói csata: Ausztria vereséget szenved. (Dunant, genfi
    polgár megalapította a vöröskeresztet)
    Villafranca békekötés: III. Napóleon békét kötött Ausztriával. ( Szart-
    Piemont megkapta Lombardiát, Velence Ausztria kezén maradt,
    Franciaország annektálta Nizzát és Savoyát.
    Közép-itáliai államok csatlakoztak a szabadság kivívásához. Dél-Itália,
    Szicília: Garibaldi fellépése, partra szállt Szicíliában. 1860:
    Szicília és Nápolyi királyság /  Viktor Emánuel / összeomlása és
    csatlakozása. (Sok magyar is részt vett.)
 4. 1861: kikiáltották az egységes olasz királyságot, király II. Viktor
    Emánuel
    1866: porosz-osztrák háború, olaszok a poroszokat támogatták ( Velence
    megszerzése.
    1870: Rómát franciák tartották megszállva. Sorozatos kudarcok. 1870-ben
    francia-porosz háború miatt a franciák kénytelenek a fegyveres erőiket
    kivonni Rómából ( Olaszok bevonultak. Ezzel teljessé vált az olasz
    állam egysége.


V. Német egység kialakulása:
 6. Poroszország felemelkedése, gyors gazdasági fejlődés: ipar,
    kereskedelem, mezőgazdaság: kapitalista átalakítás, a porosz-utas
    mezőgazdaság kialakulása. A nagybirtok megmarad, sőt tért hódít.
    Nagybirtokosok = junkerek. Kb.: a XIX. század közepére kialakul a
    gazdasági egység ( politikai széttagoltság.
 7. Habsburgok és
 8. A német államok laza föderációja (szövetsége). A "nagy német" egység
    Ausztria vezetésével.
    Hohenzollerek
    Poroszország  a meghatározó: kis német egység (Ausztria kizárása),
    vezetője Bismarck (porosz kancellár; konzervatív), arisztokrata körök
    képviselője, porosz junker, jelszava: "Vérrel és vassal". A hadsereg
    modernizálása, fejlesztése. Franciáktól átvett tömeghadsereg + modern
    hadsereg. Bevezette az általános hadkötelezettséget.
 9. A háború:
    - 1864 Dánia elleni schleswig-holsteini háború, ekkor még Ausztria
    szövetségeseként, utána Ausztria ellen fordult. Olaszországgal
    szövetséget kötött, Oroszországnak a semlegesség fejében segítette
    leverni az 1863. évi lengyel felkelést. Franciaországnak délnémet
    területeket ígért a semlegességért.
    - 1866 Porosz - osztrák háború. Königgätznél döntő vereséget mértek az
    osztrák hadra. Enyhe feltételek mellett békét kötöttek: Ausztriának el
    kellett ismernie az Ausztria nélkül létrejövő német egységet és
    Olaszországnak át kellett adnia Velencét.
    Létrejött az észak-német szövetség. Cél: dél-német területek
    megszerzése.
    - 1870 Francia - porosz háború: III. Napóleonnak nem sikerült
    szövetségest találnia. Bismarck csapatai Sedannál győzelmet arattak a
    franciák felett. Poroszok bekerítették Párizst, III. Napóleon
    megbukott.
    - 1871: a poroszok megszerezték Elzász-Lotaringiát.
    1871-ben kikiáltották a Német Császárságot. Az állam első embere a
    császár, hatalmát az alkotmány korlátozza. 23 tartományból és 3 szabad
    városból szövetségéből állt. Törvényhozó szerv: Reichstag (Birodalmi
    Gyűlés). Végrehajtó hatalom feje a kancellár: tényleges hatalom az övé
    (Bismarck).