17. tétel Hatalmi átrendezôdés Európában A szövetségi rendszerek kialakulása az I. világháború elôtt Európa az 1870-es években: Németország: 1871-ben létrejött a Német Egység. Gyors gazdasági fejlôdés indul meg. A legfejlettebb technika, az ipari forradalom hatására. Erôs katonai hatalom, szervezett, ütôképes és fegyelmezett. Külpolitika: tartott a francia revanstól, ezért szövetségest keresett. Kimaradt a gyarmatosításból. Mindenáron a Franciaország elszigetelôdésére törekedett. Osztrák-Magyar Monarchia: Belsô problémák, nemzetiségi kérdés. Látszólag erôs hatalom. Külpolitika: Balkán országaira tart igényt, és ezért szembekerül Oroszországgal, és a Németek oldalára áll. Olaszország: Gazdaságilag nem erôs hatalom. Az Olasz Egység ellenére 1871- ben észak és dél gazdasági és kulturális szinten eltérô. Ennek ellenére nagyhatalmi törekvései vannak. Anglia: Legerôsebb gazdasági hatalom, kitűnô katonai és kereskedelmi flottával rendelkezik. Belsô helyzete: általános titkos választójog, erôs szakszervezet. Legnagyobb gyarmatosítók egyike Afrikában északról délre, ezért összeütközésbe került a Franciákkal, akik nyugatról keletre gyarmatosítottak. Anglia gyarmatai: India, Új-Zéland, Egyiptom. Az európai politikában az egyensúlyra törekedtek. Ha a kontinensen egy erôs hatalom tűnik fel, akkor szól bele a politikába. Franciaország: A népszaporulat magas, ennek ellenére a hadsereg nem elég erôs. Gyarmatosítás nyugatról keletre Észak-Afrikában. Gyarmatok: Indokína. Bárkivel szövetkezne Németország ellen. Gyarmattörekvései Angliával állítják szembe. Oroszország: Területét és lakosságát tekintve nagy, gazdaságilag és katonailag messze lemarad Európa mögött. Terjeszkedési iránya Ázsia, ahol Angliával kerül szembe. A Balkánon pedig az Osztrák Magyar Monarchiával kerül szembe. USA: Az elzárkózás politikáját folytatja. A maga kontinensével és annak politikájával foglalkozik. A modern technikát alkalmazza, így iparilag fejlett lesz. Nagyhatalom, mégis visszavonul. Dollárdiplomácia a gyarmatosításra. Elôször gazdaságilag, utána katonailag veszi át a hatalmat. Japán: 1868, Meidzsi reform után, amikor megnyitják kapuikat, vezetô ipari hatalom lesz. Terjeszkedési iránya Dél-Kelet Ázsia, Kína. 1905-ben Mandzsuriát elfoglalja. Szövetségi rendszerek kialakulása 1873-ban létrejött a három császár szövetsége I.Vilmos német császár, I.Ferenc József Osztrák Magyar Monarchia, és I.Sándor orosz cár között. Keleti kérdés: a Balkán és Törökország helyzete: A XIX. szd. végén a Török Birodalom hanyatlása megindul. 1829-ben Görögország független lesz. 1859- ben Havasalföld és Moldva egyesítésével létrejön Románia. 1867-ben önálló Szerbia. 1977-1878: Orosz-török háború: Oroszország a szerbek és a törökök közti háborúba mint a szerbek patrónusa avatkozik be, de az Osztrák Magyar Monarchia ultimátuma megállítja az oroszokat Konstantinápoly elôtt.(Az angol flotta a szorosoknál várakozott.) 1875-ben San Stefanoi béke. oroszország megszerzi Bessz-Arábiát, létrehozza és megszállja Nagy- Bulgáriát. Ez ellentétes Törökország, Anglia és az Osztrák Magyar Monarchia érdekével, ezért 1878-ban tárgyalóasztalhoz ültetik Oroszországot a berlini kongresszuson. Oroszország Bessz-Arábiát megtarthatja, de Dobrudnát megkapja Románia, és Makedónia a Törököké lett. Az Osztrák Magyar Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát, de a balkáni feszültségek nem oldódnak meg. 1879-ben Németország létrehozza az Osztrák Magyar Monarchiával a kettôs szövetséget Oroszország ellen. 1882- ben hármas szövetséggé bôvül Olaszországgal. 1893-1894-ben megkötötték a Francia-Orosz katonai egyezményt, amiben megállapodnak, hogyha egy harmadik fél valamelyiküket megtámadja, a másik a segítségükre siet. Gyarmatosítás Afrikában és Ázsiában: Angol Francia vetélkedés Afrikában, amíg nem egyeznek meg, nincs közeledés egymáshoz. 1898-ban Fasodai incidens, ami a mélypont a kapcsolatukban, ami francia visszavonulással zárul. Búrok holland telepesek voltak. 1899-1902-ben volt az Angol-Búr háború, ami nehézkes Angol gyôzelemmel zárult. 1899-ben az USA meghirdette a nyitott kapu elvét, és Kínával kapcsolatos igényeit bejelentette. 1901-ben az Angol-Német szövetségkötési kísérlet meghiúsul. Következménye az lett, hogy Anglia más hatalmakkal állapodik meg. 1902-ben jött létre az Olasz-Francia titkos szerzôdés, amely kimondja, hogy Marokkó francia, Líbia olasz érdekvédelmi szféra. 1903-ban új szerb uralkodó lépett színre, akinek a Nagy Szerb állam volt a célja. A franciákhoz közeledik. Az Osztrák Magyar Monarchia és a Szerb viszony megromlik. 1904-ben létrejött az Angol-Francia szövetség. Entente Cordinale (szívélyes megegyezés) megkötése a két ország gyarmati vitáit feloldja, és leszűkíti Németország nemzetközi mozgásterét. 1904-1905: Orosz-Japán háború. Az oroszok elfoglalják Koreát és Mandzsúriát. A japánok ellentámadásban lendülnek, és gyôznek. 1905-1907: Oroszországi polgári demokratikus forradalom. Oka: a háború ront Oroszország gyenge gazdasági helyzetén, eleve sztrájk robban ki a 8 órás munkaidôért és a békéért. 1905 január 22: Véres vasárnap. Szentpéterváron felvonul a Téli Palota elé az elégedetlen tömeg, a cár beléjük lövet. Az erôszak fokozta az elégedetlenséget, forradalmi hullám robbant ki. Földosztás, alkotmány követelése. A cár enged, az állami dumák törvényhozó testületté nyilvánították. 1905: Lenin átvette az oroszországi Szociáldemokrata Párt vezetését. Programjuk a cárizmus eltörlése, a feudalizmus felszámolása, polgári szabadságjogok kiterjesztése, a proletárdiktatúra létrehozása. 1907: a forradalom leverése. Oka: nincs összehangoltság. 1905: Schliffen vezérkari fônök kidolgozza a meggyengült Oroszország és Franciaország elleni háború tervét. 1905: II.Vilmos német császár gyarmatokat akar szerezni 1905: I.Marokkói válság, II.Vilmos Marokkóba utazik, hogy a már francia befolyás alatt álló Marokkóban jogokat szerezzen. Az összehívott nemzetközi konferencia Németország ellen foglal állást. 1907: Angol-Francia-Orosz antant 1908: bekebelezi az Osztrák Magyar Monarchia Bosznia-Hercegovinát. 1911: II.Marokkói válság. Marokkót a franciák megszállják. Válaszul Agdírában megjelenik a Párduc, a németek hadihajója (párducugrás). A németek végül beletörôdtek, hogy Marokkó francia birtok marad. 1912: I.Balkáni háború: Az önálló balkáni államok (Görögország, Bulgária, Szerbia) legyôzik a törököket. Elvesztik Európai területeiket, és létrejött Albánia. 1913: II. Balkáni háború: A törökökkel a balkáni államok Bulgária ellen vonulnak, és gyôznek.