A francia forradalom
                       A francia abszolutizmus bukása

  XIV. Lajos (napkirály) Francia országot Európa legerősebb államaként nagy
   állam adósággal hagyja hátra útódai XV Lajos (1715-1774) és XVI. Lajos
     (1774-1792) tovább növelik az adóságokat ennek oka a fényűző élet,
 külpolitikai kiadások, pl.: a 7 éves gyarmati háború óriási költségei, de a
  legfőbb ok, az hogy a francia gazdaság elmaradott a gazdaság csak lassan
    fejlődik ua. az abszolút monarciának egyre jövedelemre, van szükége.
   Ennek következtében az uralkodó igyekszik mind nagyobb jövedelme szert
   tenni ezért a parasztság több mint 20 féle közvetett, és közvetlen adóz
                                  fizetett.
   A parasztság egyre nehezebben tűri a meg növekedett adó terheket u.a. A
     polgárság is elégedetlen az abszolút monarchia ugyanis egyre inkább
  terhesnek érzik, hiszen jelentős adókat fizetnek ugyan akkor az abszolút
 monarchia egyre, kevésbé tudja betölteni funkcióját, pl.: a gyarmatszerzés.
  AS nemesség Papság is elégedetlen az absz. Monarchiával ők az absz. Mon.
     Megszüntetését és a rendi monarchia visszaállítását szorgalmazzák.
       A Francia o.-i absz monarchia azonban viszonylag szilárdnak és
 rendíthetetlen tűnik egésze addig, amíg 1789.-ben pénzügyi csőd következik
       be és a XVI. Lajos kénytelen összehívni a rendi országgyűlést.
  1789 előtt az Ogy. 175 éve nem hívták össze. 1789 előtt több évig a hideg
       és csapadékos időjárás miatt rosszak termésű évek volta, ennek
  következménye egész Fro. De főleg párizsi szegények éheznek ezért minden
  társadalmi réteg részéről nagy várakozás, előzi meg a rendi Ogy. t, amely
                   1789, május 5. Ül össze Versaille.-ben.
  Az Ogy rendenként ülésezik, és 1 szavazattal rendelkezik. A papság 300 a
  nemesség 300 és a nem kiváltságos rend 600 küldöttet küld az ogy.-be a 2
 kiváltságos rendnek együttessen több szavazata van mint a polgárságnak a 3
   rend képviselői azonban úgy érzik hogy a társadalomban több mint 90%-át
  képviseli ezért a közeli Labda Házba vonulnak és esküt tesznek hogy addig
  nem oszlanak szét amíg a rendi ülés alkotmányos nemzetgyűlésre nem alakul
  az uralkodói meg hátrál az átalakulás megtörténik az uralkodó zsoldosokat
 von össze. E feszült helyzetben, a párizsi éhezők lakossága az alkotmányozó
   gyűlés mellé áll. Július 14.-én, lerombolja az önkényuralom jelképét a
                                  Bastilét.