16. tétel
          Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben


1848. a népek tavasza - polgári forradalmak és a nemzeti függetlenségi
harcok
A magyar forradalom és szabadságharc különlegessége: Magyarországon a
leghosszabb. A forradalom sok kérdést megoldott, de 3 kérdést nyitva
hagyott, melyek később kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szabadságharc
menetelére.
1. A jobbágykérdés megoldatlansága: áprilisi törvények: már a földdel
  rendelkezőkkel foglalkozott, de ez csak a jobbágyok 40%-át érinti, a 60%
  zsellér.
2. Nemzetiségi kérdés: nem született döntés, Habsburgok kijátszották.
3. Nem tisztázták Magyarország és a Habsburg birodalom viszonyát.
IV. A szeptemberi fordulat: 1848. augusztus: királyi leirat, áprilisi
  törvények módosítását akarták. Magyar hadügy, pénzügy Bécs alá. Batthyány
  és Deák Bécsbe utaztak, de a tárgyalások eredménytelenek. Bécs szándéka
  világossá vált: először Itáliát kellett levernie. Batthyány lemondott.
  Felkészülés Jellasics támadására: újoncozás, honvéd zászlóaljak
  felállítása, szőlődézsma eltörlése, Kossuth bankó kiadása.
V. Jellasics támadása: (35000 fő) 1848. szeptember 11-én Murakereszttúrnál
  átlépte a Dévát, és a főváros felé nyomult. Magyar hadsereg: 7 zászlóalj
  (700 katona) + újoncok. Bécs: nem tartotta a magyar kormányt legitimnek,
  ezért Lamberg Ferenc császári biztost (tejhatalom) Mo.-ra küldték ( pesti
  nép felkoncolta szeptember 28-án.
  Szeptember 29. Pákozd. Móga János altábornagy legyőzte Jellasicsot, majd
  Bécs felé indultak, de nem üldözték nagy erőkkel.
  Kossuth törvényességre törekedett, a Batthyány-kormány lemondott, új
  végrehajtó szerv: Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). OHB intézkedései:
  újabb bankjegyek, 40000 újonc, fontos intézkedés: kormánybiztosok küldése
  a megyékhez. Görgey kivégezteti Zichyt
VI. Hadi események:
  1848. 10. 06. Bécsi forradalom, Latour hadügyminisztert a bécsi nép
  kivégezte - elkésett magyar katonai akció. Támadás október 30.
  Schwechatnál: Túl későn üldözték Jellasicsot, Windischgrätz, a császári
  hadak főparancsnoka leveri a magyar hadsereget. Kossuth Móga helyett
  Görgeyt nevezte ki a sereg parancsnokává.
  Szerb felkelők harcai a császári seregek oldalán. Damjanich János harcolt
  ellenük.
  Erdély: Puchner császári altábornagy szövetkezik a románokkal, elfoglalta
  Kolozsvárt. Ellentámadás: székelyek Hídvégnél visszaverik Puchner
  seregét, ezzel megakadályozva, hogy kijussanak az alföldre. Kossuth
  kinevezi Bemet az erélyi csapatok élére. Északról szlovák csapatok, majd
  Galíciából Schlick hadai törtek be.
VII. Harc a császári csapatokkal:
  1848. 12. 02. V. Ferdinánd (gyengeelméjű) leváltása, helyette: Ferenc
  József.
  Az országgyűlés nem ismerte el királynak, mert nem koronáztatta meg magát
  magyar királynak ( áprilisi törvényeket nem fogadta el.
  Fősereg támadása: 1848. 12. 16-án Windischgrätz vezetésével kb. 44000
  katona lépett Mo. területére. Görgey nem vállalt csatát a túlerővel
  szemben, Perczel Mór csatát vállal Mórnál december 30-án, a csatát
  elvesztette. ( A kormány Debrecenbe költözött, törvényességre törekedtek
  továbbra is. 1849. január 5-én Windischgrätz bevonult Pestre.
  Több oldalú támadások, Schlik, Puchner.
  Görgey akciói északon, 1849. 02. 05. Guyon Richárd áttört a Branyiszkói-
  hágón. Görgey és Klapka csapatai egyesültek, Schlick csapataira vereséget
  mértek. Perczel Szolnokról verte ki Windischgrätz elővédjét.
  Bem sikerei Erdélyben: 1848 végén visszafoglalták Kolozsvárt. 1849. 02.
  09. Pisiknél legyőzi Puchner hadait, majd Nagyszebent bevette március 11-
  én. Az orosz-császári erők kivonultak, Erdély felszabadult.
  1849. 02. 26-27. Görgey helyett Dembinskyt nevezi ki Kossuth, aki
  kápolnai csatában megütközött Windischgrätz csapataival (  vesztettek (
  Dembinski leváltása, helyette ismét Görgey lett a főparancsnok:
  dicsőséges tavaszi hadjárat, Windischgrätz ( Welden, Bécs trónfosztása.
  A kápolnai csata következménye: olmützi "oktrojált" alkotmány kiadása:
  Mo. teljes bekebelezése, de soha nem lépett életbe.