Történelem #09 9. Magyarország három részre való szakadása, harcok a török ellen Mátyás halála (1490) után azonnal megindult a harc a koronáért. A főurak vették át a megbénult kormányszervek irányítását. Corvin János hadseregét szétverték, Beatrixet félreállították, és a Jagelló-házból származó cseh II. Ulászlót helyezték a trónra (1490-1516). A Fekete sereget szétzüllesztették. A köznemesség rohamot indított a jobbágyság kivívott jogai ellen. Korlátozták a szabad költözködést, a mezővárosok kiváltságait meg akarták semmisíteni. A földesurak és jobbágyok közti feszültségek 1514- ben parasztháborúban robbantak ki. A felkelésben a jobbágyság valamennyi rétege részt vett. Vezérük Dózsa György volt. A felkelők szét akarták zúzni mindazt, ami a jelenben közvetlenül sújtotta őket: az adókat, vámokat. Az okleveleket megsemmisítették, a földesurakat megölték. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által április elején meghirdetett keresztes hadjárat május közepén vált parasztfelkeléssé. Az uralkodó osztály július végére nyomta el a felkelést Szapolyai János vezetésével. A nemesi megtorlás az első napok szörnyűségei után törvényes kereteket kapott. Werbőczy ekkor mutatta be jogi mestermunkáját, a Tripartitumot (Hármaskönyv). Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után a királyi hatalom még inkább meggyengült. A zavaros belső állapotok a lehető legrosszabbkor állandósultak, mert a török terjeszkedés ismét hazánk ellen fordult. A törökök 1526-os támadása a mohácsi katasztrófához vezetett. A szultán ezután bevonult Budára, végigpusztította a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét. Október 12-én helyőrségeket hátrahagyva elhagyta az országot. A török hadak elvonulta után tovább nőttek, és egyre erősebbek lettek a széthúzó erők az országban. A királyné, Habsburg Mária a vereség hírére udvarával együtt Pozsonyba menekült. Szapolyai János erdélyi vajda a Tiszántúlról figyelte az eseményeket. Neki volt a legnagyobb érintetlen hadserege. A nemességet megtévesztette a törökök visszavonulása, elsősorban a királyválasztás érdekelte őket. A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva az ország leggazdagabb főurát, Szapolyai Jánost választotta királlyá (1526.nov.10.) Pozsonyban ugyanekkor Habsburg Ferdinándot emelték trónra (1526-1564), a Habsburg-Jagelló házassági szerződés alapján. Ferdinándot támogatta a német-római császár. 1527-ben kiveri Szapolyait az országból , aki Lengyelországba menekül, és a szultánhoz fordul segítségért. A török a Habsburgokat tekintette fő ellenségének, és Szapolyait vette pártfogásába. 1529-ben Szulejmán visszavette Budát. Szulejmán serege Bécs alól azonban visszavonulásra kényszerült. Ferdinánd Szulejmán nyomában majdnem az egész Észak-Dunántúlt visszahódította, másutt azonban I. János maradt az úr. Ezzel az ország kétfelé szakadt. 1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult. Az előrenyomulás Kőszeg alatt torpant meg. (Jurisics Miklós.) Az országban ezalatt tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai belátta, hogy nem tudja legyőzni ellenfelét, 1538-ban Váradon békét kötöttek. Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd alatt egyesül, még akkor is, ha közben Szapolyainak örököse születnék. Szapolyai fia, János Zsigmond kéthetes volt, amikor apja meghalt, aki azonban híveit még megeskette, hogy fiát juttatják a trónra. 1541-ben Ferdinánd Buda ellen indult, hogy átvegye az országot. Fráter György a törököktől kért segítséget, akik aggasztóan nagy hadsereggel jelentek meg. A szultán sátrába invitálta a magyar urakat, és eközben katonái elfoglalták Buda várát. A szultán a Duna menti területet birodalma részévé tette. Magyarország ezzel három részre szakadt. A királyi Magyarország mindinkább keskenyedő sávja a Habsburg Birodalom része lett. A magyarországi rendek kiszorultak a kormányzásból. A törökök kiszorításának első lépése a királyi Magyarország és Erdély egyesítése lehetett volna. A Habsburgok nem tudták Erdélyt biztosítani elég haderővel, így különállása megmaradt. 1570 után elismerték függetlenségét. Erdély első fejedelme, Báthory István (1571-1586) volt. Erős központi hatalmat teremtett. Legfőbb célja a két nagyhatalom (török, Habsburg) között nyugalmat szerezzen Erdélynek. Felesküdött a Habsburg uralomra, de a törököknek is fizetett adót. Az 1568 óta tartó béke megszakadt. A 15 éves háború (1593-1606) kezdete felcsillantotta a reményt a török kiűzésére, de a törökök Mezőkeresztesnél döntő csatát nyertek. 1604-ben Bocskai István a Habsburgok ellen a fegyveres ellenállást választotta. 1604-re megszerezte a felvidéket. 1606-os bécsi béke biztosította a vallásszabadságot és a rendek jogait. Bocskai erdélyi fejedelemként írta alá a békét. A törökkel a 15 éves háború lezárása a zsitvatoroki békével ért véget. A részeire szakadt ország egyesítésének célja vezette a legnagyobb erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort (1613-1629). Uralkodása alatt nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Rendet teremtett a gazdasági káoszban. Megnövelte birtokait az érdemtelenül szétosztogatott javak visszavételével. A jelentős exportcikkekre állami monopóliumot vezetett be. Külföldi mesterembereket, bányászokat hozott az országba. Megnőttek Erdély bevételei. Bethlen a mezővárosoknak is egy sor kiváltságot adományozott. Protestáns főiskolát alapított, gazdag könyvtárat hozott létre. Megerősítette és gondozta a várakat. Állandó hadsereget tartott. A közigazgatás minden szála a fejedelem kezében futott össze. Támogatta a társadalom középrétegeit és védelmezte a jobbágyokat. Bethlen korlátlan uralmát az tette lehetővé, hogy az erdélyi arisztokrácia viszonylag szegény volt ahhoz, hogy katonákat tartson. Az 1618-ban meginduló 30 éves háborúban Bethlen az ország egyesítésének lehetőségét látta meg. Csapatai - török engedéllyel - elfoglalták Kassát. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés Bethlent Magyarország királyává választotta. Uralmának rövid 16 esztendejét Erdély fénykorának is szokták nevezni. Az 1663-ban kirobbant háborút a vasvári béke zárja le a Török Birodalom és a császár között. 1699-ben a karlócai békével végleg elhárul a törökvész. Lezárul Ausztria és Magyarország harca a Török Birodalom ellen. A békével megkezdődik Ausztria európai nagyhatalommá való emelkedése is.