15.b. Hasonlítsa össze Bocskai és Illésházy nádor helyzetmegítélését a magyar egység és Függetlenség lehetôségeirôl a bécsi béke után!5F Szigetvár 1566-ban elesett. A Török Birodalom veszít katonai erejébôl, hódító szándékából. Az abszolutizmusra törô Habs- burg birodalom, amely a törökkel szemben tehetetlen, s emiatt magyarellenes lesz. A várkapitányok németek. Az ország ügyei- ben idegen hivatalnokok intézkednek, melyekbe még az ország fô méltóságainak sem volt beleszólásuk. A Habsburg udvar elég ürügyet talált a birtokos osztály tönkretételére, a birtokok megszerzésére. 1568 után 25 évig béke honol. 1593-1606-ig tart a 15 éves há- ború, amit a török kezdeményez. A magyarság ráébred arra, hogy a török kiüzésére indított há- ború nagyobb vészt hozott rá, mint maga a török, s tenni kell ellene, ha másként nem lehet, a török támogatásával. Bocskai felkelés 1604. Bocskai felségárulás gyanújába kevere- dik, de nem menekül el, mint Illésházy, a felvidék leggazda- gabb ura, hanem hadat gyüjt. Debreceni gyôzelem, Kassán a polgárok is mellé állnak. Ćltalános felkelés robban ki a Fel- vidéken. Ezt a bécsi béke zárja le 1606-ban, a törökkel a zsitvatoroki béke. Bocskai fontosnak tartja a fejedelemséget Erdélyben, és ha véletlenül lenne egy felszabadult Mo., akkor Erdély és Mo. egyesüljön, mint régen, az ország háromrészre szabdalása elôtt. Ez Bocskai személyes javaslata. Illésházy reálisan érzékelteti, hogy Mo. az osztrák császár és a török szultán hatalma közé van beékelve. A török egyút- tal egy más vallású népet is jelent. Nagy veszélyt lát ab- ban, hogy a császárral szemben fellépjen a magyarság, mert most az uralkodó hajlandó engedményeket adni. Véleményem szerint Bocskai reálisabb, mert az események ôt igazolták. Az osztrákok az engedményt csak a katonai gyôzel- mei miatt voltak kénytelenek megadni.