15/A Az 1848-as magyar forradalom vívmányai és ellentmondásai A párizsi földindulás híre március 1-én érkezett meg Pozsonyba. Kossuth az alsótábla 3-ai ülésén általános támadást indított az abszolútizmus egész renszere ellen. Fölirati javaslatában jobbágyfelsza-badítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt követelt. Az udvar az ország- gyűlés feloszlatását mérlegelte. Hogy időt nyerjenek, József főherceg fiát, István nádort és helyetteseit Bécsbe hivatták, így nem volt aki a főrendi táblát összehívja. A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára - a 12 ponttal összecsengő módon - továbbfejlesztett javaslatot a főrendek elfogadták. A bécsi forradalom helyzete Pesten is meggyorsította az eseményeket. A "márciusi ifjak" félresöpörtek minden óvatoskodást, és 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseiknek másnap tüntetés formájában adnak nyomatékot. A Habsburg abszolútizmus helyzete egyszerre rendült meg Európában és saját országaiban. A forradalmi mozgalmakról érkező mind vészterhesebb hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar or-szággyűlés határozatait - megtoldva a pesti március vívmányaival - V. Ferdinánd jóváhagyassa. Az or- szággyűlés először az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését iktatta törvénybe. Az utolsó rendi ország-gyűlés lázas jogalkotó munkával két hét alatt lerakta egy új Magyarország alapjait. A törvényeket a király - ünnepélyes külsőségek között - április 11-én szentesítette. Megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság, amelynek alapján az úrbéres földek csorbítatlanul a volt jobbágyok tulajdonába mentek át. A kártérítést az állam válalta magára. Ez volt Közép- és Kelet-Európa történetében a legradikálisabb, a parasztok szempontjából a legelőnyösebb jobbágyfelszabadítás. A választójogot a korabeli Európában egyedülállóan alacsony vagyoni határhoz kötötték. A lakosság nagyobb hányada szavazott, mint Angliában. Megszűnt az előzetes cenzúra. A parlamentben, a megyegyűlésen folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani. A parlamentben zárt ülésen nem is lehetett érvényes határozatot hozni. Voltak persze nyitva hagyott kérdések. Az országgyűlés nem rendezhette például egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatokat, hiszen a dinasztia trónja csak megingott, de nem omlott össze. Nem fejezte be a parasztság terheinek fölszámolását. Történelmi előzmények, külföldi minták híján nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a reformtörvények formájában forradalmi alaptörvény született. Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe. Lezajlott a törvényes forradalom. Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányát., mejnek programja a rend és a béke volt. Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség és hadseregre. Az úrbéri viszonyok megszüntetésének azonban hiányosságai is voltak. Ezekre hamarosan az ország nagy részére kiterjedő parasztmozgalmak hívták gfel a figyelmet. A magyarországi parasztság sok-nemzetiségű volt. A tólnyomó részben nemzetisék lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. A nemzetiségek papi-polgári vezető rétege azövetségre lelt a falvak parázsló elégedetlenségében. Kívánságaikat most már összekötötték a paraszti követelésekkel. A Habsburg udvar viszont nem fukarkodott az ígéretekkel. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak. Érlelődött a magyar 1848 legtragikusabb konfliktusa: a magyar forradalom harcra kényszerült a vágyaiktól sarkallt és a dinasztiával szövetkezett nemzetiségekkel