15. Tétel Jellasics futása Szept. 11-én Jellasics, császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A magyar csapatok visszahúzódtak, Jellasics Pest felé indult. Móga János altábornagy, főparancsnok, az országgyűlés utasítására szept. 29-én Pákozd és Sukoró között megütközött a kétszeres túlerőben lévő ellenséggel, s fényes győzelmet aratott. Jellasics fegyverszünetet Győrön át elhagyja az országot. A Bécs elleni magyar támadás kudarca Okt. 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Mo. katonai biztosává. Móga Schwechatnál csatát vállaltak. visszavonulást. A lemondott helyett Görgey Artúr 1848. dec. 2-án V. Ferdinándot lemondatták, Ferenc Józsefet nyilvánítva osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgratz a "rebellis" Mo. megrendszabályozására. A császári fősereg 44 ezer \ 25 ezer részben kiképzetlen honvéd . A Délvidéken már nyár óta folytak a harcok, de döntés nem született. A Galliciából betört Schlick hadteste elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegette. Erdély is elveszett. Puchner a császári csapatokat a szászföldön összevonta, majd támadott, s kis híján kijutott az Alföldre. A törvényhozó hatalom átmentése Debrecenbe Kossuth aktív védekezést kért. Görgey harc nélkül visszavonult, Perczel tábornok Mórnál csatát vállalt, de vesztett. A Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés szilveszter éjszakáján megkezdte a főváros kiürítését, Debrecenbe költöztek. Batthyány és Deák békeküldöttséggel felkereste Windischgratzet. Ő feltétlen(NEM!!) megadást követelt, s börtönbe záratta Batthyányt. 1849 első napjaiban a császári tábornok ellenállás nélkül bevonulhatott Pest-Budára. Görgey a bányavárosokba vonult vissza téli pihenőre, ám innen is kiszorult. Feb. 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói- hágón, s így Görgey előtt megnyílt az út a Tiszához. Klapka Tokajnál megállította a vérszemet kapott Schlicket. Perczel kiverte a kényelmeskedő Windischgratz elővédjét Szolnokról. Az új erdélyi főparancsnok Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Debrecenben mindent előröl kellett kezdeni, Fölállították a vértörvényszékeket, dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, létrejött az egészségügyi és postaszolgálat. A felkészülés, az ellencsapás sikere attól függött, hogy Bem tudja-e tartani az erdélyi frontot. 1849 márc.-ra nehéz téli harcokban egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. 1849 telén a Tisza mögött számottevő fegyveres erő gyülekezett. Kossuth az 1830-31-es lengyel szabadságharc főparancsnokát Dembinski Henriket nevezte ki fővezérré. Dembinski feb. végén indított először koncentrált támadást. Az össze nem hangolt seregek együttműködése akadozott, a kétnapos kápolnai csata (február 26-27) eldöntetlen maradt. Windischgratz és az udvar jócskán túlértékelte a kápolnai győzelmüket. 1849 márc. 4-én Olmützben az ún. oktrojált alkotmány megszüntette Mo. függetlenségét. A magyar sereg ismét visszahúzódott a Tisza mögé. A tisztikar jó része Görgeyt szerette volna főparancsnokként, s valósággal fellázadtak. Végül Görgey vezetésével 1849 márc.-ban az 50 ezer fős sereg támadásba lendült, és négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig kergette a császári sereget. Ápr. 2.-án Hatvannál, 4.-én Tápióbicskénél, 6.-án Isaszegnél arattak jelentős győzelmet. Ápr. 23-án a honvédő huszárok bevonultak Pestre. A fősereg időközben északra fordult, s Vácnál, Nagysallónál vívott győzelmes csatát, felmentette az ostromlott Komárom várát. A győzelmek hatására a még megszállt területeken népfölkelés bontakozott ki. Gerillák szabadították föl a bányavárosokat és a Szepességet. Bácskát és a Temesközt Perczel és Bem tisztította meg. A fő célkitűzést azonban, a császári csapatok bekerítését és megsemmisítését, nem sikerült elérni. Az időközben leváltott Windischgratz utóda, Welden altábornagy, serege maradványaival osztrák földre húzódott. Buda várában osztrák véderő maradt hátra. A várvédő Hentzi tábornok vad gyűlöletében Pest lövetését rendelte el, de végül máj. 21-én a honvédok ostrommal elfoglalták a várat. Magyarország felszabadult, elhárította az ellenforradalom második rohamát. Az ország közvéleménye joggal várt méltó választ az olmützi alkotmányra. Kossuth ápr. 14-én Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Mo. függetlenségét. Az ország élére újra minisztérium került, elnöke Szemere Bertalan lett. A legsürgetőbb feladatot ismét a katonai teendők épezték, ugyanis május elején már bizonyossá vált, hogy az orosz cár sereggel siet a szorongatott Habsburgok segítségére. A cárt több cél is vezette. A magyar hadseregben sok lengyel katona szolgált, s így egy esetleges lengyel forradalom kiindulópontját is meg akarta semmisíteni. De számított arra is, hogy Ausztriát gyámsága alá helyezi, amely így a jövőben nem akadályozhatná balkáni terveit. A magyar szabadságharc végzetesen elszigetelődött, a belső erőviszonyoktól függetlenül megpecsételődött. Jún. elején megindult a császári és a cári seregek összehangolt támadása. A császáriakat Haynau, a cáriakat Paszkevics herceg irányította. 1849 jún. 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint a két ellenfél közül - mielőtt egyesülnének - a közelebbit, Ausztriát kell megtámadni. Ezért a jól védhető Komáromnál kell az erőket összevonni, ugyanakkor a cári sereg előrenyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth és Bem is jónak tartotta, mégsem ez valósult meg. Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amiben szerepe volt ellenlábasainak, Dembinskinek és Perczelnek is. Az új terv rosszabb és veszélyesebb volt. Délkelet felé jelölte ki a visszavonulás irányát, ezzel az ország nagy részét feladta, és megkönnyítette az orosz és az osztrák erők egyesülését. Görgey helytelennek tartotta ezt az intézkedést, de engedelmeskedett a kormánynak. Júl. 13-án Komáromból északkeletnek fordult, nagy ívben, kerülő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és lefékezte a cári sereget. Aug. 9-én Aradra érkezett, hogy a fősereggel egyesüljön. A fősereg Dembinski vezetésével azonban Arad helyett Temesvár alá hátrált, miután feladta Szeged jól kiépített erődrendszerét, de az utóvédharcokban vereséget szenvedett és teljesen feloszlott. A kormány az engedetlen Dembinskit leváltotta, s helyette kinevezte Bemet. Ő aug. 9-én Temesvárnál csatát vállalt Haynau ellen, de vesztett és ő maga is megsebesült. A Szemere-kormány aug. 11-én lemondott. Görgey ezért Kossuthtól a hatalom formális átadását kérte. Így a haditanács Görgey vezetése alatt elhatározta a fegyverletételt, kizárólag az oroszok előtt, számítva Haynau és Paszkievics ellentétére. Aug. 13-án Világosnál feltétel nélkül letették a fegyvert. A cári hadvezetés a fegyverletétel után amnesztiát javasolt, de a hatalom Haynau kezében volt, aki megtorlásra készült. Az egyik legnagyobb közép-európai erődrendszer, a bevehetetlen komáromi vár 20 ezres őrségével szilárdan állott. Parancsnoka, Klapka tábornok hosszas huzavona után elérte az összes, a várban tartózkodó katonai és polgári személy bántatlanságát, és okt. 2-án feladta a várat. Haynau okt. 6-án Aradon kivégeztetett tizenhárom honvédtábornokot, Pesten Batthány Lajost. A megfélemlítést kiegészítették a börtönök és a besorozások az osztrák ezredekbe. A magyar szabadságharc elbukott, de a feudális rendszert többé már nem lehetett visszaállítani. 16. Tétel Előzmények Nagy földrajzi felfedezések, Európa gazdasági kettéválása, végbementek az eredeti tőkefelhalmozódás feltételei. Az ipari forr. Az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyt és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetődővé vált a gépgyártás. Az ipari forr. eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást. Az ipari forr. előfeltételei - a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó - takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány - a földeket rendszeresen trágyázták - a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt mint a lakosság - jól működő hitelszervezet Az ipari forr. kibontakozásának folyamata A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek. Alapanyag mindinkább a gyapot lett. A kibontakozó ipari forr. megkövetelte a szállítás és a közlekedés fejlesztését (Mac Adam: műút). Angliában vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépeknek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. 1830 és 1850 között a szén és a vastermelés megháromszorozódott. Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásukat. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat. A fölhalmozott hatalmas összeg a nehéziparba áramlott. Az ipari forr. megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forr. Angliája a XIX. sz. középső harmadára világhatalomra tett szert. Az ipari forr. demográfiai következményei Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népfölösleg feltétele az ipari forr. kibontakozásának. A lakosság növekedett a város javára. Az ipari forr. visszahatott a mezőgazdasági fejlődésre, megjelentek az első mezőgazdasági gépek. Tovább javultak a higiénes viszonyok. Az ipari forr. hozzájárult az ún. demográfiai robbanáshoz. 17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája A gyarmatosítás az új kor történelmében az a folyamat, amelynek során a nagyhatalmak területeket szereznek, az adott területet gazdasági és katonai függésbe vonják, félgyarmati sorba süllyesztik. A gyarmatosítás célpontjává a sűrűn lakott birodalmak (pl. Kína) vagy a nagyhatalmaktól leszakadó meggyöngült területek lettek. Típusai, kialakításuk menete: . az adott teület politikai, katonai, gazdasági függés alá vonása . az adott teület anyaországának közigazgatási rendszerének meghonosítása . egyes területek fölött protektátus (a nemzeti piac védelmére szolgáló kiviteli és behozatali korlátozás) . helyi uralkodó belső hatalma megmarad . az adott területek kizárólag gazdasági, pénzügyi, egyoldalú és igazságtalan szerződésekkel félgyarmati sorba süllyesztése (pl. koncessziókkal /engedélyek/ csatorna és vasútépítés) Célja: . a terület stratégiai biztosítása . a terület természeti kincseinek megszerzése . olcsó munkaerő . piacszerzés Lényege: az elmaradott népek civilizációja és felemelése (megvalósítás ellentmondásos Gyarmattartó országok: Anglia India Franciaország Afrika fölosztása: Afrika gyarmatosításában az angolok (északról-dél felé) és a franciák (nyugatról-keletre) jártak az élen. Összefüggő gyarmatbirodalamt kívántak létrehozni. Az Angol - Búr háború (1899-1902) már a világ felosztásáért folyt. (Búr vereség) Elő- és Közép-Ázsia Közép-Ázsiában a cári Oroszo. olyan ütemben terjeszkedett, hogy már-már India kapujáig jutott. Amikor 1885-ben az orosz hadsereg Afganisztán területére lépett, majdnem háborút okozott Angliával, de Oroszo. nem kívánta kenyértörésre vinni a dolgot. Délkelet-Ázsia Oroszo. és Japán tartott igényt ezekre a területekre. Japán 1894-ben hadüzenet nélkül megtámadta Kínát. Megerősítette helyzetét Koreában, annektálta (magához csatolta) Tajvant, és igényt tartott Mandzsúriára. 1899-ben az USA meghirdette a nyitott kapuk elvét, s ezzel megvétózta az európai országok Kínával kapcsolatos kizárólagos jogait. Amerika Számára terhes Spanyolo. politikai jelenléte. 1898-ban Havannában ferobbant egy Am. hadihajó ( Madrid hadüzenetet kap. Az amerikai-spanyol háború gyors amerikai sikert hozott. 18. Tétel neoabszolutizmus A szabadságharc az osztrák és orosz haderő együttes támadása alatt elbukott. Ezután Haynau véres önkényuralma következett (1849-1850). Ő véres bosszút állt a szabadságharc vezetőin (1849. okt. 6-án kivégeztette Batthyányi Lajos magyar miniszterelnököt és a szabadságharc 13 vezető tábornokát), bár ez csak akkor látszott nagy számnak, a világháborúkban nagyságrendekkel több magyar pusztul el. A Habsburg-birodalmat az 1847-es föderáció mintájára szervezték újjá, hazánk tartományi előjogokat kapott. A nemesi előjogokat megtarthatták a magyar nemesek. A Habsburg-udvarnál két nézet hívei vitték a prímet. Az egyik a birodalom föderalisztikus átszervezését akarta, szószólójuk Windischgrätz. A másik egy centralizált összbirodalmat akart: német államnyelv, azonos módon való kormányzás ezt a katonatiszti-államhivatolnoki rétegek szorgalmazták élükön Schwarzenberg, majd az osztrák nagypolgárság is csatlakozott hozzájuk a nagy, egységes birodalmi piac reményében. Volt aki alkotmányos centralizálást akart, de csak centralizálást kapott, alkotmányt nem. Ez volt a neoabszolutizmus. Ezt Schwarzenberg halála után Alexander Bach neve fémjelezte. A modernizációnak, a tőkés átalakulásnak nem volt ellene az udvar sem, Bach sem. De ezt Bach erős központosítás mellett hajtotta végre. Magyarországot Erdély és Horvátország leválasztása után is nagynak találták, így kialakították a Szerb Vajdaságot, a maradékot 5 kerületre osztották. A jobbágyfelszabadítás (kötelező örökváltság) költségét pótadó formájában a lakosságra hárították. A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből. Bebizonyosodott, hogy a fegyveres aktív ellenállásnak nem kedveznek sem a belső sem a külső körülmények a birtokos nemesség passzív rezisztenciába kezdett Deák Ferenc vezérségével. Az igazi hazafi nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót. Ekkor alakult ki a Kossuth-kultusz és sajnálatosan a magyarkodás, azaz csak külsőségekben magyar ember. Az 1859-61-es francia- olasz-osztrák háború és Lombardia elvesztése leleplezte az abszolutisztikus rendszer gyöngeségét. Bachot menesztették. Ferenc József kiadta az Októberi Diplomát (1860) amely abszolutisztikus, föderalisztikus, alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvény volt. Majd 1961-ben kibocsátotta a februári pátenst. 1861-ben összehívják a magyar országgyűlést, ami mind az októberi diplomát, mind a februári pátenst visszautasította. A képviselők az 1848-as törvényekhez ragaszkodtak. Két párt volt: A Felirati és a Határozati párt. A Felirati Párt Deák vezetésével a 1848-asokat tömörítette, a 1848-as törvényeket tartották a maximumnak és a királyhoz intézendő felirat mellett érvelt. A Határozati Párt Teleki László vezetésével a 49-eseket tömörítette, a 1848-as törvényeket minimumnak fogadták el, és a 49-es trónfosztást is, ők határozatban kívántak Ferenc Józsefhez fordulni. Teleki a szavazás előtti nap öngyilkos lett, végül Deák és pártja nyert három szavazattal. Az udvar még Deák feltételit is visszautasította, föloszlatta a magyar országgyűlést és visszaállította a nyílt önkényuralmat. Ezt Schmerling provizóriumnak (61-65) nevezték, mert az udvar is ideiglenesnek tartotta. A nemesség visszatért a passzív rezisztenciához, bár egyre jobban látszott, hogy ezt sok kisnemes nem bírja. Hivatalnokként vagy katonatisztként lett volna jövedelme, de pont ezeket nem vállalhatta a passzív rezisztencia miatt. Az udvart pénzügyi csőd és háború fenyegette Poroszországgal. Mindkét fél tehát közeledett egy megegyezés felé. Deák nagy nyugalommal kivárta míg az udvar kezdeményez. Deák híres húsvéti cikkében ismertette álláspontját (Pesti Napló 1865). A birodalom biztonságát tartotta fontosnak, alkotmány kért mind Magyarországnak mind az örökös tartományoknak. A megegyezés hívei kerekedtek fölül Bécsben is, Schmerling miniszterelnököt menesztették. 1865 végén Ferenc József összehívták az országgyűlést. 1866 porosz-olasz-osztrák háború, Könnigrätzi csatavesztés. Ezek után 1867-ben létrejön a kiegyezés. Gróf Andrássy Gyula lett a miniszterelnök.