15. Tétel Jellasics futása Szept. 11-én Jellasics, császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A magyar csapatok visszahúzódtak, Jellasics Pest felé indult. Móga János altábornagy, főparancsnok, az országgyűlés utasítására szept. 29-én Pákozd és Sukoró között megütközött a kétszeres túlerőben lévő ellenséggel, s fényes győzelmet aratott. Jellasics fegyverszünetet Győrön át elhagyja az országot. A Bécs elleni magyar támadás kudarca Okt. 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Mo. katonai biztosává. Móga Schwechatnál csatát vállaltak. visszavonulást. A lemondott helyett Görgey Artúr 1848. dec. 2-án V. Ferdinándot lemondatták, Ferenc Józsefet nyilvánítva osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgratz a "rebellis" Mo. megrendszabályozására. A császári fősereg 44 ezer \ 25 ezer részben kiképzetlen honvéd . A Délvidéken már nyár óta folytak a harcok, de döntés nem született. A Galliciából betört Schlick hadteste elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegette. Erdély is elveszett. Puchner a császári csapatokat a szászföldön összevonta, majd támadott, s kis híján kijutott az Alföldre. A törvényhozó hatalom átmentése Debrecenbe Kossuth aktív védekezést kért. Görgey harc nélkül visszavonult, Perczel tábornok Mórnál csatát vállalt, de vesztett. A Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés szilveszter éjszakáján megkezdte a főváros kiürítését, Debrecenbe költöztek. Batthyány és Deák békeküldöttséggel felkereste Windischgratzet. Ő feltétlen(NEM!!) megadást követelt, s börtönbe záratta Batthyányt. 1849 első napjaiban a császári tábornok ellenállás nélkül bevonulhatott Pest-Budára. Görgey a bányavárosokba vonult vissza téli pihenőre, ám innen is kiszorult. Feb. 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói- hágón, s így Görgey előtt megnyílt az út a Tiszához. Klapka Tokajnál megállította a vérszemet kapott Schlicket. Perczel kiverte a kényelmeskedő Windischgratz elővédjét Szolnokról. Az új erdélyi főparancsnok Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Debrecenben mindent előröl kellett kezdeni, Fölállították a vértörvényszékeket, dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, létrejött az egészségügyi és postaszolgálat. A felkészülés, az ellencsapás sikere attól függött, hogy Bem tudja-e tartani az erdélyi frontot. 1849 márc.-ra nehéz téli harcokban egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. 1849 telén a Tisza mögött számottevő fegyveres erő gyülekezett. Kossuth az 1830-31-es lengyel szabadságharc főparancsnokát Dembinski Henriket nevezte ki fővezérré. Dembinski feb. végén indított először koncentrált támadást. Az össze nem hangolt seregek együttműködése akadozott, a kétnapos kápolnai csata (február 26-27) eldöntetlen maradt. Windischgratz és az udvar jócskán túlértékelte a kápolnai győzelmüket. 1849 márc. 4-én Olmützben az ún. oktrojált alkotmány megszüntette Mo. függetlenségét. A magyar sereg ismét visszahúzódott a Tisza mögé. A tisztikar jó része Görgeyt szerette volna főparancsnokként, s valósággal fellázadtak. Végül Görgey vezetésével 1849 márc.-ban az 50 ezer fős sereg támadásba lendült, és négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig kergette a császári sereget. Ápr. 2.-án Hatvannál, 4.-én Tápióbicskénél, 6.-án Isaszegnél arattak jelentős győzelmet. Ápr. 23-án a honvédő huszárok bevonultak Pestre. A fősereg időközben északra fordult, s Vácnál, Nagysallónál vívott győzelmes csatát, felmentette az ostromlott Komárom várát. A győzelmek hatására a még megszállt területeken népfölkelés bontakozott ki. Gerillák szabadították föl a bányavárosokat és a Szepességet. Bácskát és a Temesközt Perczel és Bem tisztította meg. A fő célkitűzést azonban, a császári csapatok bekerítését és megsemmisítését, nem sikerült elérni. Az időközben leváltott Windischgratz utóda, Welden altábornagy, serege maradványaival osztrák földre húzódott. Buda várában osztrák véderő maradt hátra. A várvédő Hentzi tábornok vad gyűlöletében Pest lövetését rendelte el, de végül máj. 21-én a honvédok ostrommal elfoglalták a várat. Magyarország felszabadult, elhárította az ellenforradalom második rohamát. Az ország közvéleménye joggal várt méltó választ az olmützi alkotmányra. Kossuth ápr. 14-én Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Mo. függetlenségét. Az ország élére újra minisztérium került, elnöke Szemere Bertalan lett. A legsürgetőbb feladatot ismét a katonai teendők épezték, ugyanis május elején már bizonyossá vált, hogy az orosz cár sereggel siet a szorongatott Habsburgok segítségére. A cárt több cél is vezette. A magyar hadseregben sok lengyel katona szolgált, s így egy esetleges lengyel forradalom kiindulópontját is meg akarta semmisíteni. De számított arra is, hogy Ausztriát gyámsága alá helyezi, amely így a jövőben nem akadályozhatná balkáni terveit. A magyar szabadságharc végzetesen elszigetelődött, a belső erőviszonyoktól függetlenül megpecsételődött. Jún. elején megindult a császári és a cári seregek összehangolt támadása. A császáriakat Haynau, a cáriakat Paszkevics herceg irányította. 1849 jún. 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint a két ellenfél közül - mielőtt egyesülnének - a közelebbit, Ausztriát kell megtámadni. Ezért a jól védhető Komáromnál kell az erőket összevonni, ugyanakkor a cári sereg előrenyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth és Bem is jónak tartotta, mégsem ez valósult meg. Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amiben szerepe volt ellenlábasainak, Dembinskinek és Perczelnek is. Az új terv rosszabb és veszélyesebb volt. Délkelet felé jelölte ki a visszavonulás irányát, ezzel az ország nagy részét feladta, és megkönnyítette az orosz és az osztrák erők egyesülését. Görgey helytelennek tartotta ezt az intézkedést, de engedelmeskedett a kormánynak. Júl. 13-án Komáromból északkeletnek fordult, nagy ívben, kerülő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és lefékezte a cári sereget. Aug. 9-én Aradra érkezett, hogy a fősereggel egyesüljön. A fősereg Dembinski vezetésével azonban Arad helyett Temesvár alá hátrált, miután feladta Szeged jól kiépített erődrendszerét, de az utóvédharcokban vereséget szenvedett és teljesen feloszlott. A kormány az engedetlen Dembinskit leváltotta, s helyette kinevezte Bemet. Ő aug. 9-én Temesvárnál csatát vállalt Haynau ellen, de vesztett és ő maga is megsebesült. A Szemere-kormány aug. 11-én lemondott. Görgey ezért Kossuthtól a hatalom formális átadását kérte. Így a haditanács Görgey vezetése alatt elhatározta a fegyverletételt, kizárólag az oroszok előtt, számítva Haynau és Paszkievics ellentétére. Aug. 13-án Világosnál feltétel nélkül letették a fegyvert. A cári hadvezetés a fegyverletétel után amnesztiát javasolt, de a hatalom Haynau kezében volt, aki megtorlásra készült. Az egyik legnagyobb közép-európai erődrendszer, a bevehetetlen komáromi vár 20 ezres őrségével szilárdan állott. Parancsnoka, Klapka tábornok hosszas huzavona után elérte az összes, a várban tartózkodó katonai és polgári személy bántatlanságát, és okt. 2-án feladta a várat. Haynau okt. 6-án Aradon kivégeztetett tizenhárom honvédtábornokot, Pesten Batthány Lajost. A megfélemlítést kiegészítették a börtönök és a besorozások az osztrák ezredekbe. A magyar szabadságharc elbukott, de a feudális rendszert többé már nem lehetett visszaállítani. 20. Tétel Politikai válság 1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt - 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök - Jászi Oszkár; programja - "Keleti Svájc") és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett. Programjuk: - háború azonnali beszüntetése, - új választások, - földreform, szociálpolitikai reform, - egyesülési- és gyülekezési szabadság, - nemzetiségi önrendelkezési jog. A nemzeti tanács pártjai 1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak. A polgári demokratikus forradalom győzelme 1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki. Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat. Okt. 31.-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát) ( József főherceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza + (tisztázatlan körülmények között). 1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo. megteremtése. Független Magyarország Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után). Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság. . választójogi törv. (nőkre is), . sajtószabadság, . esküdtbíráskodás, . gyülekezési szabadság, . földreform. A fegyverszünet Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt. A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d(Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára. Gazdasági nehézségek Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra. 1919. feb.-ben született meg a földreformról szóló néptörv. Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára. 1918. nov. 24. - Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Programjuk: - fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása, - az ipar munkásellenőrzése, - nemzeti kérdés, - antantbarátsággal való szakítás. Kormányválság és a baloldal térnyerése 1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. - Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy - Latinca Sándor). Vix-jegyzék Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad- Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. ( kiürített terület keleti részét megszállják a románok ( politikai határként értelmezik (Károlyiék) ( márc. 20-án lemond a kormány. (Vix - francia alezredes) A proletárdiktatúra kikiáltása A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése. Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra naggyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők szabadonbocsájtásáért. A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz- Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok. Az új államszervezet Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése. Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok - direktóriumok alakulnak. Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel. Gazdaság átszervezése FK - márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és - felosztás helyett - termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak. Szociális és kultúrpolitika - nyolcórás munkaidő - betegségi- és balesetbiztosítás - egységes oktatási rendszer - iskolák államosítása, pedagógus átképzés. Tétel 23 Elemezd a II. világháború utáni békeszerződéseket! 1. A II. világháborút lezáró békerendszer Az ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kivánó konferencia 1946 nyarán ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerződésseket Párizsban 1947. február 10-én írta alá Magyarország, Finnország, Bulgária, Románia és Olaszország. - A fenti országoknak jóvátétlt kell fizetniük - Magyarország a trianoni határok közé szorult, ezenfelül 3 község Csehszlovákiához került - A Szovjetúnió 1940-es határaihoz térhrtett vissza (Baltikum, volt finn területek), és ezeken kivül megkapta a Kuril- szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, valamint volt lengyelországi területeket és Kelet-Poroszországot - Olaszország elvesztette afrikai gyarmatait, Etiópia és Albánia független lett - Fiume és az Isztriai-félsziget Jugoszláviáé lett - Trieszt Olaszországé - Ismét Romániáé lett a teljes Erdély, a Partium , a magyar Alfőld keleti része, de át kellett adnia a Szovjetúniónak Besszarábiát és Bukovinát - Csehszlovákiától a Szovjetúnióhoz csatolták Kárpátalját A békeszerződésekből kimaradtak a kisebbségi jogok védelmét garantáló cikkelyek. Nem született békeszerződés Németországgal és Japánnal.