15 "A" tétel témakör: maga a 48-49-es szabadságharc tételcím: Ismertesse a szabadságharc történetét, a szeptemberi fordulattól, a hazburg ház trónfosztásáig. Az ország szélein fegyveres harcokra került sor. október 4-tôl Arad, Temesvár környékén Guften császári generális kezdeményezett. Teljes erdély a császáriak kezére került. Szilézia, Gallicia felôl Támadások érik a felvidéket. Svég tábornok Kassáig, Miskolcig jut elôre. A szerb fronton szintén nemzetiségi felkelésre kerül sor, a horvát határszélen sajátos helyzet alakult ki, gyakorlatilag magyarország az országhatárszéleken fegyveres harcban van úgy, hogy az országon belül szervezték a honvédelmet. December 13-án Vindisgréc átlépte a magyar határt, 44000 fôs hadsereggel indult a forradalom felszámolására. mi 25000 honvédet tudunk ellene kiállítani, parancsnoka Görgei Artúr Zsiocsi Ödönt végezte ki korábban. A márciusi ifja egyik bálványa. Beceneve a kárpáti sas. Görgeinek döntenie kellet a 25000 fôs hadserege használatával kapcsolatban. Vagy béketárgyalásokat kezd, vagy közvetlenül szembefordul Vindisgréccel. Vagy megpróbálja lassítani Vindisgréc elôretörését. és megpróbálja az újonc még kiképzetlen, tapasztalatlan sereget megvédeni. Nem ugrik neki azonnal Vindisgrécnek, szervezetten viszavonul, megpróbálja a védelmi pontokat kialakítani. Percel tábornok hatezer fôvel csatlakozott görgeihez December 3-án buda alatt. ekkor görgeinek már túl sok lehetôsége nem volt sok választása, a vindisgrécdel szemben. Görgei megpróbálja egyventartani a fegyveres honvédságot.48 végére magyarország rákényszerül a fegyveres önvédelmi harcra vindisgréc csapataival szemben. Minimális haderôvel rendelkeztünk, a feldunai hadsereggel. Percell mór frisen kinevezett tábornok hatezer fôs seregével indokolatlanul csatát válalt, ami sújos katonai vereséggel járt. Nincs mód és lehetôség, hogy a buda-pest térsége megvédhetô legyen, fel kellet adni a fôvárost. vidékre helyezték a kormányszerveket. Debrecenbe költöztekk le. Forradalmi erôkkel ezáltal elvesztteték a fô kapcsolatot. Az országos honvédelmi bizotság szervezte meg a kköltözködést, és a népképviseleti szervet is ô szállította le. A béke párt konpromisszumos megoldásként az országgyµlés maradását javasolta, és béketárgyalást akartak kezdeményezni. A küldöttség elindult. Nem jártak sikerrel, vindisgréc feltételnélküli megadást akart, sôt a küldöttséget viszatartotta, battyányit letartóztatta, és a többi tagot is késôbb engedte ki. Az országgyµlés és kormány letelepítése nem járt kudarcok nélkül, Dusek, aki a pénzügyeket látta el, ezerhétszáz aranyat felejtett a kereskedelmi bank pincéjében. A felejtés mai napig is nyilvánvaló, hogy tudatos felejtés volt, hiszen Dusek nem tartozott a forradalom híveihez. kiépül a dunántúlon az önkényuralmi rendszer, feloszlatják a forradalom alat létrejött szervezeteket, Ferenc Józsefnere kelll felesküdni a helyi szerveknek, a vészbíróságok mµködése is megkezdôdött. Ennek következménye lesz, a Debreceni központi önvédelmi harc megszervezésére. Vindisgréc csapataival szemben csak a népi ellenállás, és gerillahadviselés vállal kisebb ütközeteket, másrészt görgeinek sikerül a felvidéki hadisikerek kapcsán a tiszavidékre juttatni csapatait, viszonylagos egységben. Végig hátában vindisgréccel. Ilyen kkörülmények közt kerül sor, Görgey váci proglamációjára, amelyben meghatározott, csak az áprilisi törvényekért harcol, a honvédelmi miniszternek hajlandó csak engedelmeskedni, ugyanakkor nem fogadja el a létrejött politikai vezetést. A váci dekrétum alkalmas volt egyrészt a forradalmi fegyveres erôk megszervezésére, másrészt alkalmas volt az ellenforradalmi központ elnemfogadásának a megfogalmazására, pozitív szerepet játszik a fegyveres szabadságharc megszervezésében. A téli napok januárban kisebb nagyobb csaták a felvidéken, az országos honvédelmi bizotmány Ben Józsefet küldi az erdélyi felszabadító csapatok élére, akinek teljes önállóságot biztosít. Részben az oroszok betörésének elhárítására, és erdély felszabadítására küldték. január, és február elejét, a megerôsödésre, és az ellentámadás megszervezésére használták. Február 26-27-ben került sor az elsô nagy csatára, egy döntetlen csata volt, ugyanakkor Görgey Artúr itt menti fel korábban kinevezet dembinszkit a fôparancsnoki címbôl. Görgey megítélése eléggé vegyes. Megkegyelmeznek görgeinek. Ezt követte március áprilisban a tavaszi hadjárat eseményei zajlanak. Erdményes volt. Március 4-én Olmücben osztrák birodalmi gyµlés lesz, császári deklaráció szintjére emelték a döntéseket, erdély, temesköz, bácska különállását biztosította volna, Betagolta volna a magyar társadalmat az osztrág birodalomba. A magyaroknak érthetôen nem tetszett, de sok nemzetiségnek sem tettszett. A végrehajtó hatalmat egyértelmµen Ferenc József kezében öszpontosult volna. Elutasították ezt a fajta berendezkedést, az osztrák belpolitika számos képviselôje, és a nemzetiségek is. A hadjárat két területen is jelentôs eredményeket ér el, erdély felszabadítása sikerült, és kiszorították az osztrák erôket, Ben József részérôl, másrészt Dembinski helyett Görgey lesz a honvéd erôk fôparancsnoka. A tavaszi hadjárat jelentôs katonai offenzívák bontakoznak ki, amelyek eredményesek a mi részünkrôl. Alkalmas arra, hogy Vindisgréc katonai seregére vereséget mérjenek, de önmagában nem semmisítette meg Vindisgréc katonai erejét, vindisgrécnek sikerülkt kimenekíteni az országból hadserege jelentôs részét. április 14-én kerül sor Debrecenben az országgyµlésre, ahol létrejönb a habzburg ház trónfosztása, és a függetlenségi beszéd az államforma függetlenségérôl nem intézkedett, kosuth lajos kormányzóelnöknek nevezték ki, a hatalmat jórézt az ô kezébe tették. Jelentôs problémák voltak, hiszen az önvédelmi harcot nem lehetett megteremteni az államforma körül esetlegesen kialakuló megosztottsággal, másrészt minden erôt az önvédelmi ill. a katonai eredményekre kellet öszpontosítani. Az olmuci alkotmány miatti reakció miatt következett be a habzburgok trónfosztása, bár van olyan elmélet is, miszerint a tavaszi hadjárat sikerességén felbuzdulva hírdették meg a trónfosztást. A trónfosztással magyarország független ország lett, a kormány elnök irányította magyar ügyeket a magamellé rendelt miniszterekkel, átmenetileg Kossuht megválasztása jelentette az öszekötô erôt. Szemere Bertalam lesz a kormány vezetôje, Görgei a miniszteri teendôket klapkára bízta, hadügyminiszteri teendôket A valóságban Kossuth politikai helyzete is módosul, még közvetlenül távolabbra kerül a forradalmi ügyek intézésétôl, távolabb kerül a személyi ráhatás kérdéseitôl, másrész továbbra is a legfontosabb feladat a katonai teendôk megoldása, a katonai gyôzelem kérdése volt. Részben a májusi áprilisi idôszak kérdései közé kell sorolni a cári intervenció kérdését, amely erre az idôszakra szervezôdik meg, ahol megint részben a trónfosztással próbálják öszefüggésbe hozni. Közel sincs errôl szó, inkább arról van szó, erre az idôszakra érett meg a habzburg ház, és az orosz ház katonai segítségadási tárgyalásai, amely mögött végül is a késôbbi európai berendezkedés kérdései is meghúzódtak, a forradalom folyamatokba nem akkor avatkoztak be elôször az orosz cári csapatok, már 48 nyarán a moldvát és havasalföüldet megszállták, 49 elején Ben katonai tevékenységével szemben készek a habzburgok. A cár és a habzurg ház között a vitás témák ténylegesen a presztiskérdést jelentett, a cár ragaszkodott hozzá, hogy a haderô létszámát saját maga határozza meg, a katonai mµködése független legyen az osztrág katonai vezetéstôl. Kb. április végére jött létre az a megállapodás, amikor a habzburg császár elfogadja, hogy az orosz cár szabja meg az orosz katonai erôk magyarországra vezényelt hadak számát. május 2-án hozzák nyilvánosságra a megegyezést. júniusban a tényleges beavatkozásra is sor került. a cár 200000 fôben határozta meg a számát paszkievics hercege vezette a hadakat. Kb 30000 fôvel voltak többen mint a habzburgok. végérvényesen a forradalmi erôk számára kedvezôtlenül alakultak a dolgok. Ez a 200000 fôs sereg azt is jelentette, hogy a cár aktívabban akar beleszólni az európai ügyekbe. a katonai létszám várható óriási aránykülönbségei magyarország számára elég nehéz helyzetet jelentettek, ahol a megfelelô hadmµvelettel lehetett volna annak az óriási katonai erônek a létszámát amivel szembekerültünk. Lényegében a katonai vezetés komárom térségében kívánt katonai harcálláspontot felvenni, célja az osztrák feggyveres erôre mért megsemmisítô katonai akciók után van lehetôség a kétfrontos harc elkerülésére. a politikai vezetés nem fogadta el Görgei elméletét, helyette pestkörnyéki koncentrációt igyekezett megvalósítani, a pestkörnyéki koncentrációból egy szegedkörnyéki koncentráció lesz, de végül is aradon koncentrálódik a magyar haderô. a magyar csapatoknak részben kétfrontos harcot kellett megvalósítani, részben a cári csapatokkal szemben is felkellet venni a harcot idô elôtt. a katonai események a forradalom számára kedvezôtlenül alakultak kb. másfélhónapig tudták megakadájozni az orosz csapatok kivonulását a magyar alföldre, a segesvári csatában sújos vereséget szenvedtünk, augusztus 6-án újabb katonai vereség a maradék hadsereg felszámolását eredményezte. Dembinszki augusztus 5-én szônynél majd 9-én Temesvárnál veszített csatát. a magyar katonai erôk lényegében megsemisültek, egyetlen a komromból viszavonuló Görgei csapata lesz az egyetlen katonai erô.