15. tétel Az első ipari forradalom A 18. század közepétől a tőkés fejlődés centrumában alapvetően új gazdasági- társadalmi folyamat bontakozott ki. Gyökeres átalakulás kezdődött, amely fokozatosan terjedt és komplex hatása volt. A 20. századra világméretűvé vált. Szakaszai: I. ipari forradalom: 18. század - 19. század közepe (gőz). II. ipari forradalom: 1870-es évektől a 20. század eleje (elektromosság) III. ipari forradalom: a két világháború között IV. ipari forradalom: a II. világháború utáni tudományos-technikai forradalom Előfeltétele: a modern világgazdasági rendszer kialakulása a tőkés gazdaság kibontakozása. A tőkés átalakulás többféleképpen ment végbe Európában. 1., Nyugat-Európában a centrum országaiban a polgári forradalmak teremtették meg a tőkés rendet (Anglia, Franciaország). 2., Kelet-közép Európában gyenge a polgárság, szerepét a köznemesség veszi át, a polgári forradalom összekapcsolódik a nemzeti függetlenségért, illetve az egységes állam megteremtéséért folyó harccal (német, olasz, magyar forradalmak). Az ipari forradalmak kibontakozása Kibontakozásának kezdete 1780-as évek, helye pedig Anglia. Angliában kialakul a föld polgári tulajdona, megindul a mezőgazdaság tőkés átalakulása. A gazdálkodásban megjelenik a vetésforgó, a trágyázás, megnő az állatállomány. Az angol mezőgazdaság el tudja már látni a városlakókat is. Ez hatással van az ipar fejlődésére is., megindul a tőke beáramlása az iparba. Az ipar területén kezdetben a textil- pamutiparban indul útjára a változás. Gépesítés megjelenése a fonó, szövő iparban, mivel a tömegfogyasztási cikkekre először a textiliparban volt igény. Új technikai találmányok |James Watt | gőzgép | |1769 Arkwright | fonógép | |1807 Fulton | gőzhajó | |1825 Stockton és Darlington között elkészül az első vasútvonal | |Stephenson | gőzmozdony | Az új technikai találmányok hatására megindul a gépesítés, a gépgyártás, a bányászat fejlődése, a szabványok bevezetése, stb. Ez maga után vonja a hitelszervezet és a bankok fejlődését és a tőzsde kialakulását. Következményei: A gazdasági életben kialakulnak gyárak, iparvidékek. Az agrárforradalom a gépek megjelenését, a szakemberek képzését, az étkezési szokások megváltoztatását vonja maga után. Demográfiai robbanás: né az átlagos életkor, ugrásszerű az emelkedés. Ennek oka az, hogy több az élelmiszer, javulnak a higéniás viszonyok (csatorna, vezetékes ivóvíz), javul az orvosi ellátás is. Elkezdődik a városiasodás (urbanizáció). A népességfelesleg a városban talál munkát, így a városi lakosság száma nő. Az infrastruktúra fejlődése: a közlekedés fejlődése (szállítás korszerűsítése, gőzhajó, gőzmozdony). Társadalmi és politikai változások: 1., Polgárság, tőkés burzsoázia 2., Munkásság, proletáriátus E két társadalmi osztály mellett létrejön a középosztály. A középosztályt alkotják a közép- és kisvállalkozók, szabadparaszti birtokosok, munkásarisztokrácia, értelmiség. E társadalmi csoport Nyugat-Európára jellemző inkább, Közép-Európában a földbirtokosok megőrzik politikai hatalmukat és ezért a középosztály kibontakozása akadályokba ütközik. Politikai mozgalmak A munkások kezdetben ösztönösen lépnek fel (géprombolás). A chartista mozgalom jelentette az angol munkásság első önálló politikai fellépését. Filozófiai-szocialista eszmék: a., kispolgári szocialisták: Louis Blanc: munkához való jog Proudhon: Kistulajdon védelme Bakunyin: anarchia (nincs szükség államra) b., utópista szocialisták: idealista, megvalósíthatatlan elképzelések a társadalmi helyzet javítására. Képviselői: Saint Simon, Fourier, Owen c., tudományos szocialisták: "Minden eddigi társadalom története, osztályharcok története." Képviselői: Marx és Engels, akik a mozgalmat tudományos alapokra helyezték.