14. Tétel
A  reformkor  elindítója  gróf  Széchenyi  István  volt,  aki  1825-ben   az
országgyűlésen felajánlja egyéves jövedelmét arra, hogy létrejöjjön  a  MTA.
Széchenyi fiatal korában sokat katonáskodott és utazgatott.  Így  jutott  el
Angliába is.  Itt  alakultak  ki  reformgondolatai.  Mikor  visszatért,  még
élesebben látta a különbségeket Nyugat-Európa és Mo. között.
Gondolatai:  Jobbágykérdés.   mezőgazdasága   azért   elmaradott,   mert   a
jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára.
A   Hitel   című   munkájában   felfedezi   azt,   hogy   a   nagybirtokosok
gazdaságfejlesztő  tevékenységének  legnagyobb  gátja  az  ősiség  törvénye.
Nincsenek bankok, nem tudnak hitelt felvenni, mert  a  bankárok  nem  látnak
fedezetet a pénz visszafizetésére. (Ezt  is  az  ősiség  törvénye  gátolja.)
ősiséget kellene teljesen eltörölni.
Másik két könyve a Világ és a Stádium.  A  Stádiumban  12  pontban  foglalja
össze gondolatait.
Eme  pontok:  -  törvény  előtti  egyenlőség  -megyei  ügyvédeket  hiányolja
-nemesi  adóztatás   -hitel-  ősiség  eltörlése    -le   kell   vezetni   az
örökösödési  ellentéteket   -   vizek,   utak   elrendezése-   országgyűlési
tárgyalások  -  belvámok  -  monopóliumokat  eltörölni  -hatósági   árszabás
(maximális)
 Ő nem akart Ausztriától elszakadni. (Kossuth és Széchenyi közt  ez  adja  a
fő ellentétet.)
Gyakorlati munkái
- a Duna szabályozása  - Lánchíd   -  gőzhajózás  megindítása  (Balatonon  a
kisfaludi  hajó)  -  Tisza  szabályozása   -   lóverseny   meghonosítása   -
lótenyésztés  -  hengermalom  építése  -  vasútépítés  (1846-ban  indul  meg
először a vasút.)
3. Kossuth programja
Kossuth  először  az  1832-36-os  országgyűlésen  tűnt  fel.   Országgyűlési
Tudósításokat kézről-kézre adták. Betiltották új lapját,  a  Törvényhatósági
Tudósításokat, melyben az országgyűlés feloszlása után a megyei  ellenállást
élesztette.  Ellenszegült,  ezért   "hűtlenség"   vádja   alapján   börtönbe
hurcolták.
1839-40-ben ülésező országgyűlés  nemcsak  az  önkéntes  örökváltság  és  az
ipari  ütemek  engedélyeztetését  érte  el,  hanem   a   politikai   foglyok
amnesztiáját is. Kossuth a börtönben  nemzetgazdaságtant  és  angol  nyelvet
tanult.  1841  januárjától  főszerkesztője  a  Pesti  Hírlapnak,  a   modern
újságírást. Politikai vezércikkei független  nemzeti  államot  akart.  Ez  a
Habsburg  Birodalmon  belüli  gazdasági  és  politikai  magyar   különállást
jelentett. Azt hirdette, hogy a nemesség nem birkózhat meg az új haza és  új
társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül.
A szövetség ára: - szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztoknak  -
közteherviselés, a  nemesek  megadóztatása  -  kötelező  örökváltság  állami
támogatással - népképviselet
látta, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a közép nemességre vár,  mert
a hazai polgárság gyönge, és nem is magyar.
Nem mondott le a  polgárság  erősítéséről  és  magyarosításáról  sem.   nagy
része  volt  az  Iparegyesület,  majd   a   magyar   Kereskedelmi   Társaság
létrehozásában. védővámokra van szükség. magyar  ipar  védelmére  társadalmi
szervezetet, Védegyletet (1844) alakított.