Társadalmi, politikai változások a XI-XIII. században


A rendi monarchia kialakulása Angliában és Franciaországban

  Anglia

      -     II. (Plantagenet) Henrik (Anjou) a király
           o     a feudális nagyurak megfékezése
           o     a királyi bíróságok hatáskörének kiterjesztése
           o     regálékból zsoldoshadsereg szervezése
      -     (Földnélküli) János
           o     meggyengül a királyi hatalom
           o     Magna Charta Libertatum (1215. június 15.)
      -     a főnemesek akarata érvényesül
           o     Simon de Monfort a kormányzó
      -      1265-től  a  főnemesek  mellett  a  köznemesek  és  a  polgárok
        képviselőit is meghívták a parlamentbe
  Franciaország

      -      meggyorsult  a  városok  fejlődése,  adóik  növelték  a  király
        jövedelmét
      -     II. Fülöp Ágost (1180-1223)
           o     a királyi hatalom kiterjesztése
           o     megszerezte I. János franciaországi birtokait
      -     IX. Lajos (1226-1270)
           o     az államigazgatás fejlesztése
           o     pénzverés, a királyi pénz értékállóvá tétele
           o     királyi főbíróság
      -     IV. Fülöp (1285-1314)
           o     hódításokkal tovább erősítette a királyi hatalmat
           o     megadóztatta az egyházakat
           o     összehívta az első rendi gyűlést 1302-ben
  Gazdaság

      -     Kialakul az árutermelés, a mezőgazdaságban a felesleg
      -     A mezőgazdaságtól különvált az ipar, ezért nő a népesség.
      -     Kézművesipar
           o      céhek:  azonos   foglalkozású   kézművesek   érdekvédelmi
              szervezete
           o      célja:  a  verseny  kizárása   a   céhen   belül   (nincs
              munkamegosztás) és kívül (kontárok)
      -     A tengeri (központ: Földközi- és  Jeges-tenger)  és  szárazföldi
        (központjai a vásárok) kereskedelem kibontakozása
      -     Kialakul a pénzgazdálkodás, a  hitelélet.  Az  itáliai  bankárok
        voltak a  leggazdagabbak.  A  városok  az  árutermelés  központjává
        váltak.
  Társadalom

      -     Kialakul a polgárság. A  polgár  nem  függ  a  földesúrtól  (nem
        adózik, és a város önkormányzattal rendelkezik).
      -     A jobbágyok helyzete javul: egységes jobbágyság, szabad költözés
        joga.
      -     Földesurak: lovagság kialakulása.
      -     Papság: új szerzetesrendek (pl. Domonkos, Ferences).
  Politika

      -     A  hűbériség  mellett  kialakulnak  a  (nemesi,  papi,  polgári)
        rendek.
      -      Azonos  jogokkal  kiváltságokkal   és   érdekekkel   rendelkező
        társadalmi  csoport  tömörül  egy  rendbe.  A  jog  a  legfontosabb
        szempont.
      -     KIRÁLY - Nagybirtokosok (rend) -  Kisbirtokosok  (rend):  hűbéri
        viszony
      -      A  rendi  országgyűlésen  érdekvédelem.  Új  államforma:  rendi
        monarchia. A rendek és a király közösen kormányoznak.
      -     Keresztes háborúk a Szentföldre.
      -     A császárság és a pápaság küzdelme.
           o     Az egyház politikai szerepe ekkor mutatkozott meg:
                 -     az államot szellemileg támogatja,
                 -     megalapozza a király hatalmát,
                 -     birtokadományokat kap.
           o     Az egyház és az állam összefonódott: főpapok  =  főurak  -
              világi hatalmuk is volt, voltak katonáik, világi tisztségeket
              viselhettek.
           o     A  nyugati  keresztény  egyház  viszonylagos  önállósághoz
              jutott az álammal szemben. A  vallási  és  a  világi  hatalom
              harca a kizárólagos hatalomért.
  Kultúra

      -     egyházi
      -     kialakul a világi kultúra: lovagi, polgári
      -     az egyházi kultúra tovább fejlődött
      -     egyetemek kialakulása, világi értelmiség
      -     román stílus, gótika kialakulása