14.a. Nemzeti egységtörekvések és külpolitika a Rákóczi-szabadságharcban 41. A hegyajlai felkelés5 I. Lipót abszolutizmusa már 1697 - ben felkelést robbantott ki Hegyalján. A felkelést Thököly egykori tisztjei vezették. A nemesség a császárt támogatta, így a felkelést néhány hét alatt vérbe fojtották. Az abszolutizmus elviselhetetlen módon terhelte a lakosságot. Az egyre súlyosodó adókivetés fô oka a spanyol örökösödési háború költségeinek fedezése volt. 42. A tiszaháti parasztfelkelés5 Ebben a helyzetben robbant ki 1703 - ban az Esze Tamás által vezetett tiszaháti felkelés. A mozgalom a hegyaljai felkelés bukásán okulva a nemesség támogatását kereste. Igy került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelôk követeinek találkozására. A parasztfelkelés fônemesi vezetôt kapott. A felkelôk katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a ne- mességet. Rákóczi a jobbágyok megnyerésére úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesüljenek a földesúri terhektôl. Az ország jelentôs része 1703 - ban a kurucok kezére került. 1704 - ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választot- ták. Sikeres hadjáratot vezetett a magyar lakosságot pusztító rácok ( szerbek ) ellen. A kuruc hadsereg legénységét fôleg a nem nemesi rétegekbôl származó katonák alkották. A tisztikar viszont kevés kivétel- lel a nemesek közül került ki. Rákóczi megszervezte és bizto- sította a sereg ellátását hadianyaggal és ruházattal. 43. Ćllamépítés5 Az szabadságharc sikereit biztosító hadseregfejlesztés elkép- zelhetetlen lett volna, ha nem újul meg az önálló magyar államgépezet. Rákóczi világosan látta a hagyományos rendi - nemesi állam alkalmatlanságát. Központosító, az abszolutiz- mus vonásait hordozó államépítô elképzeléseit igyekezett meg- valósítani. Udvari Tanácsát müvelt köznemesekbôl állította össze, akik az államigazgatás ágai szerint szakosodva készí- tették elô a fejedelem döntéseit. Rákóczi fenntartotta a monopóliumokat, de nem szedetett kész- pénzadót. Megkövetelte viszont a kuruc hadak ingyenes élelme- zését. A pénzszükén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhí- teni. Eltörölte a Habsburgok által felállított belsô vámokat. 4E14.a. Nemzeti egységtörekvések és külpolitika 2. a Rákóczi-szabadságharcban5F 44. Külpolitikai helyzet5 A szabadságharc kedvezô kölpolitikai helyzetben kezdôdött. XIV. Lajos támogatta a Habsburgok hátában kitört felkelést. A franciák és a velük szövetséges bajor csapatok nyugatról nyo- multak elôre, és nem látszott lehetetlennek, hogy Ausztriában egyesülnek a Dunántúlról támadó kuruc csapatokkal. 1704 nya- rán azonban a francia - bajor csapatok Höchstädtnél súlyos vereséget szenvedtek, és a háború menete megfordult. A magyar hadszíntérre átcsoportosított császári haderôk Nagyszombatnál legyôzték a kurucokat. 45. A szécsényi országgyülés5 1705 - ben országgyülést hívott össze Rákóczi a felgyülemlett problémák megoldására. A rendek konföderációt ( szövetséget ) kötöttek a szabadságharc folytatására. Rákóczit vezérlô feje- delemmé választották. Az Udvari Tanács helyére 24 tagú szená- tus lépett jelentôs fôúri befolyással. Gazdasági Tanács jött létre a fejedelem vezetésével a kincstár és a hadellátás irá- nyítására. Törvény született a szabad vallásgyakorlatról. Li- pót császár halála után remélni lehetett a megegyezést utód- javal, I. Józseffel. Békekötés azonban nem jött létre, mert Rákóczi ragaszkodott Erdély függetlenségéhez. 1705 végén Bottyán János ( Vak Bottyán ) elfoglalta a Dunán- túlt. Az 1706 - os év is hozott katonai sikereket, de a sza- badságharc folytatása nehézségekbe ütközött. 1707 - ben újabb országgyülést hívtak össze Onodon. Itt felszínre kerültek a fejedelem és a rendek egy részének ellentétei. Az országgyü- lés megszavazta a Habsburg - ház trónfosztását. Elfogadták a hadikiadásokra kivetett 2 millió forint adót, amelybôl a ne- messég is részt vállalt. 46. Belsô ellentétek5 A rendek sérelmezték, hogy az ország jövedelmeivel, hadsere- gével a fejedelem rendelkezik, és akaratát a hadseregre tá- maszkodva az országgyülésen és a vármegyékben is érvényesíti. A nemesek megadóztatásán kívül a földesurakat veszteség érte Rákóczi jobbágypolitikája következtében. Rákóczi biztosította a katonáskodó jobbágyok hozzátartozóinak adómentességét, majd a harcoló jobbágyoknak és családjuknak szabadságot adott 1708 - ban. A jobbágyok kevésnek érezték ezeket a kedvezményeket. A sza- badságharc igazi értelmét számukra a teljes jobbágyfelszaba- dítás jelentette, de Rákóczi nem gondolt erre. 4E14.a. Nemzeti egységtörekvések és külpolitika 3. a Rákóczi-szabadságharcban5F 47. A szabadságharc hanyatlása5 Romlott a gazdasági helyzet. A rézpénz fokozatosan elértékte- lenedett. Pestisjárvány irtotta a lakosságot. A visszaesô termelés veszélyeztette a hadsereg ellátását. Kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. A császári csapatok egy- re inkább fölénybe kerültek. Az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére. A kuruc hadsereg tisztikara kép- zetlen, legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt. A trencsényi csatában ( 1708. ) a szabadságharc legerôsebb, 15000 fôs, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget egy 8000 fôs császári seregtôl. A szabadságharc külpolitikailag elszigetelôdött. A franciák vesztésre álltak a spanyol örökösödési háborúban. Segélypén- zeik 1710 után megszüntek. Rákóczi 1710 - ben I. Péter cárral kötött szövetséget, de 1711 után az oroszoknak fontosabb volt a jó viszony a Habsburgokkal, ezért a kuruc állam tôlük sem számíthatott segítségre. A háború folytatásának feltételei 1711 - re gyakorlatilag megszüntek. 48. Béketárgyalások5 1711 - re az udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürge- tô körök. Elôször a háború folyamán magyar fôparancsnokot ne- veztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János szemé- lyében, aki hamarosan tárgyalásokat kezdett Károlyi Sándor- ral. Rákóczi eközben Lengyelországba ment Péter cárhoz segít- ségért. Sem Károlyi, sem Pálffy nem akarta, hogy az abszolutizmus megsemmisítse a magyar rendek kiváltságait. Károlyi elérte, hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinak. A szabadság- harcban résztvevô nemesek visszakapták birtokaikat. A szabadságharc célja, a függertlen magyar állam megteremtése meghiúsult. Nem válhattak szabaddá a kuruc hadsereg jobbágy- katonái. 1711. április 30 - án Szatmáron aláírták a békét. Másnap a majtényi síkon a kuruc csapatok letették a fegyvert. Károlyi tisztességes békét kötött. Ezt azonban nem érhette volna el a szabadságharc nyolcéves erôfeszítései nélkül. Rákóczi nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem. Az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba. Itt érte a halál a rodostói számüzetésben 1735 - ben.