14/A A reformkor kiemelkedő politikusainak programja és tevékenysége Gróf Széchenyi István - az 1825-27-es országgyűlésről hazatérve csillapíthatatlan tettvággyal vetette magát a magyar közéletbe. Arisztokrata neveltetése révén a köznemesség rendi szemléletét, nemesi nacionalizmusát kezdettől elutasította. De arisztokrata társaitól is különbözött abban, hogy osztálya felvirágoztatását az egész nép jólétre emelésével képzelte el. Már első gyakorlati kezdeményezései: az MTA megalapítása és a hazai társasélet szervezése (lóverseny, kaszinó) felülemelkedtek a rendi korlátokon. Hitel című művében az eddig csak szórványosan felbukkanó gondolatokat merész újitások-kal egészítette ki, és öszzefüggő reformprogramba foglalta. A mezőgazdaság kapitalista átalkításához viszont pénzre, hitelre volt szükség. A hitelt azonban még a nagy vagyonú birtokosoktól is megtagadták a bankok, mert a nemesi birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. Az ősiség törvényének megszünteté-se logikusan maga után vonta volna a nemesek földvásárlásának jogát és a nemesek adózását. Mivel a robot haszontalan és erkölcstelen, meg kell szüntetni a jobbágyok egyéb feudális kötelezettségeivel együtt, de úgy, hogy a birtokosokat károsodás ne érje. Bár szenvedélyes szavakkal ostorozta az arisztokráciát, ezt javító szándékkal tette, a vezető szerepet saját osztályának tartva fenn. legheveseb-ben mégis az arisztokrácia támadta a Hitel gondolatait. Széchenyi a kormányzat támogatását is hiába várta. Magukévá tették viszont rendszerét a reformok szaporodó kisnemesi hívei. A támadásokra Széchenyi Világ című munkájában válaszolt. Különösen a jobbágyságról írt. Tragikusan időszerűvé tette ezt az 1831-ben kitört felvidéki parasztfelkelés. Széchenyi az eseményekből az idő sürgetését ol- vasta ki, és közzétette Stádium című könyvét, melyben - a fokozatosságot félretéve - rendszerét sűrítve tárta a nemzet elé. Széchenyi gyakorlati alkotásai - kezdeményezte a hazai közlekedést javító munkála-tok egész sorát: Vaskapu hajózhatóvá tétele, Tisza-szabályozás, dunai gőzhajózás megindítása, a hajógyár és a téli kikötő létesítése, selyemhernyó tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott malom megépítése. Gyakorlati tevékenységeivel a mezőgazdasági termelés élénkítését és a jobb értékesítést akarta segíteni. Ennél azonban többet tett. Magyarország kimozdult helyzetéből, s elindult azon az úton, hogy modern országgá váljon. Kossuth Lajos - Landerer pesti nyomdatulajdonos, a bécsi titkosrendőrség tagja váratlan ajánlatot tett Kossuthnak: vállalja az 1841 januárjától induló hírlapjának szerkesztését. A kormánykörök úgy vélték, hogy a cenzúra és az anyagi érdekeltség majd megnyírbálja Kossuth ellenzékiségét. És ha szükséges, éppen a lap szolgálhat ürügyül, hogy elhallgathassák ellenfelüket. Kossuth felkészültsége és zsenialitá-sa új fegyvert teremtett az ellenzéki mozgalom számára: a modern újságírást. Politikai vezércikkei sorra vették a gazdaság és társadalom égető problémáit, a reformok híveinek szemszögéből elemezve azokat. A cikkek a jelen bírálatát a jövő felvázolásával kötötték össze, egységes programmá ötvözve és kiegészítve az addig felmerült reformgondolatokat. Ez szétsugárzott az ország minden zugába és magával ragadta a legkülönbözőbb osztályokhoz tartozó olvasókat. Kossuth független nemzeti államot akart. De azt is felismerte, hogy az ország új társadalmi renddel viselős. A reformok első nemzedéke még ijesztgette a nemességet a parasztháború rémével, hogy engedményekre bírja. Céljuk a paraszt-ság semlegesítése volt. Kossuth viszont azt hirdette, hogy a nemesség, még ha szívvel-lélekkel akarja is, akkor sem bírkózhatik meg az új haza és az új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A szövetség ára: szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztnak. Nem elegen-dő az önkéntes örökváltság (1848-ig a jobbágyok 1%- ának sikerült megváltania magát). Kötelező örök-váltság kell, melyet a paraszt az állam támogatásával törleszt. Az anyagi alap megtermetéséhez elkerülhetetlen a nemesség megadóztatása, a terhek közös viselése. A nemzeti egység feltételezi a politikai szabadságjogok kiterjesztését, a népképviseletet. Kossuth a cenzúrára és az ingadozókra tekintettel a merészséget a megfontolással egyesítette, és a megvalósításban fokozatosságot ajánlott. Mégis, programja már tartalmazza a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósítá-sának körvonalait. Kossuth látta tehát, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a középnemességre vár, mert a hazai polgárság gyönge, és részben nem is magyar. Nem mondott le azonban a polgárság erősítéséről és megmagyarosításáról. Az első ipari kiállítás alkalmával Kossuth meggyőződött arról, hogy magyar védővámok kellenek. Az ellenzék a magyar ipar védelmére társadalmi szervezetet: Védegyletet alakított (1844).