14. tétel
                       Magyarország a XVIII. században
                                 (1711-1790)

1.) Az ország benépesítése.
2.) Új arisztokrácia. A kormányzati rendszer újjászervezése.
3.) Pragmatica Sanctio. Mária Terézia és a magyar rendek.
4.) Földesúr - jobbágy viszony.
5.) A Habsburgok gazdaságpolitikája.
6.) II. József rendeletei.

  1.)  A  török  kiűzése  után  megindult  a   volt   hódoltsági   területek
benépesítése:
      a.) Belső vándorlás: az ország sűrűn lakott területeiről  sok  jobbágy
szökött az alig  la-           kott  részekre,  mert  az  új  földesúr  jobb
megélhetést igért nekik,
       b.)  Telepítések:  fűleg  katolikus   Németeket   telepítettek,   sok
kedvezményt adtak nekik,
      c.) Bevándorlás: szerbek, románok, szlovákok jöttek.
Következmény: a magyarság kisebbségbe szorult.

2.) A magyar arisztokrácia szinte kivétel  nélkül  Habsburg-hűvé  vált.  Sok
egyszerű ember a Habsburgok jóvoltából jutott grófi, hercegi ranghoz,  .  Az
Habsburgok földeket is ajándékoztak. Az Udvar  így  maga  szervezhette  újjá
Magyarországot:
      a.) Nem állították  vissza  az  ország  területi  egységét,  Erdély  a
Részekkel külön fejede-           lemség maradt,
      b.) Állandó hadsereget hoztak létre,
      c.) Az igazgatás a kormányszékek  feladata  lett.  Bécsi  kancellária,
pozsonyi  kamara,               budai   Helytartótanács.   A   magyarországi
kormányszervek   függetlensége   látszólagos             volt.   A   legfőbb
kérdésekben az Udvar döntött.

3.) III. Károly kiadta a Pragmatica Sanctio-t:  a  Habsburgok  a  trónt  női
ágon is örökölhetik. Külső támadás esetén  koűölcsönös  segítséget  írt  elő
Magyarország  és  az  örökös  tartományok  között,  s  mindketten  kötelesek
egyazon Habsburg uralkodót elismerni. Az  osztrák  örökösödési  háborúban  a
magyar rendek a királynő, Mária Terézia mellé álltak. Csak a  60-as  években
kezdett megromlani közöttük a viszony. A királynő abszolutizmusra  tört:  az
országgyűlést  ritkán  hívta  össze  és  a  nemesek   adófizetését   akarta.
Reformjai:  szociális  intézkedések,  Ratio  Educationis  -  a   nevelésügyi
refformja.

4.) Ebben az időben a  mezőgazdasági  termékek  iránt  megnőtt  a  kereslet.
Ezért a földesurak  célja  a  majorsági  birtokok  növelése  lett,  ennek  a
jobbágyok látták a kárát. Növekednek a jobbágyterhek:
- hadiadó, katonák kvártélyozása, portio, forspont
- a földesúr követetlte a robotot
Következmények:   a   jobbágyság   differenciálódása   nő,   sűrűsödnek    a
parasztfelkelések. 1767. Mária Terézia úrbéri rendelete: az egész  országban
szabályozta és egységesítette a jobbágy-terheket.

5.) Mária Terézia és II. József merkantilista gazdaságpolitikát  folytattak:
az ipart  kölcsönökkel  támogatták,  s  magas  vámokkal  védték  a  külföldi
árukkal szemben. Benn akarták tartani a pénzt az országban.  Magyarországnak
azt  a  szerepet  szánták,  hogy  a   kifejlődő   osztrák   és   cseh   ipar
nyersanyagellátója   s   késztermékfelvevője   legyen.   Ezért   az   örökös
tartományok és Magyarország közé továbbra is belső vámhatárt állítottak.  Az
Ausztriába  tartó  magyar  iparcikkekre  magas,  míg  az  onnan   érkezőekre
alacsony  vámot  szabtak  ki.  Alacsony  volt  viszont  a   vám   a   kivitt
nyersanyagok esetén. Magyarországon  így  fejletlen  ipar  maradt,  uralkodó
volt a céhes ipar.
A mezőgazdaság viszont fejlődött:
- talajmegművelés, mocsárlecsapolás, legelőfeltörés
- kapásnövények, takarnánynövények elterjedése
- istállózó állattartás

6.) 1780-90: II József uralkodása. A király  felvilágosult  abszolutizmussal
uralkodott.
Rendeletei:
-   türelmi   rendelet:   biztosította   a   protestánsok    egyenjogúságát,
vallásszabadságát
- jobbágyrendeletek: szabad költözést és pályaválasztást biztosítottak
- nyelvrendelet: a német nyelv hivatatlossá tétele Magyarországon
- birtokok felmérése, népszámlálás