TÖRTÉNELEM - 8. TÉTEL A reformáció, okai és következményei 1. Németország a 16. Század elején 1.1 Széttagolt Németország Német föld - helyi hatalmak: világi, egyházi fejedelmek, önkormányzattal rendelkező városok, nagyobb önálló grófságok laza szövetsége császár és birodalmi gyűlés hatalma egyre formálisabb 1.2 Eltérő gazdasági fejlettség Az ország különböző részeinek gazdasági fejlettsége eltérő volt. Délen: kézműves-, bankárközpontok Északon: tengeri kereskedelem Észak-Itália - Flandria útvonal: Köln, Augsburg, Nürnberg, Ulm Bányászat: Harz-, Német Érchegység - szén Mansfeld - réz, ezüst vízerő használata - vontatás, szivattyú A tőkés bérmunkás kapcsolat itt bontakozott ki először. Ország belseje: céhes viszonyok, jelentéktelenebb kereskedelem az ország politikai tagoltsága csak nehezítette a gazdasági fejlődést 1.3 Társadalmi ellentétek Fejedelmek - leggazdagabb főrangú nemesek közül a császári hatalomtól függetlenítették magukat saját terület - központosítás, összbirodalom - decentralizálás Köznemesek: lesüllyedtek ( kisnemesség, lovagok Jelentős részük polgárosodni kezdett, hivatal vállalás irigyen nézték a tehetetlen papságot, város gazdag patríciusait 1.4 Papi rétegek főpapok: érsekek, püspökök, prépostok, apátok, rendfőnökök stb. alsópapság: létfeltételeikben a tömegekhez közelebb levők 16. sz. végén a papság tekintélye rohamosan csökkent Sokan támadták az egyházat: birtokok, feudális kiváltságok, fényűzés Polgárok követelése: olcsóbb egyház Német uralkodó osztály problémája: pápai jövedelmek Itáliába áramlása szerzetesek: a birtok jövedelmeit lefölöző semmittevők Más országokban az uralkodó megvédte az országot az egyház követeléseitől Franciaország: 1302 óta az uralkodó beleegyezése kell az egyházi célú pénzek kiviteléhez. A kis német fejedelmek nem tudtak szembe szállni a pápa hatalmával. 1.5 A német társadalom alsóbb rétegei német patríciusok: a város többi rétegének háttérbe szorítása középpolgárok: céhtagok, kézművesek elégedetlenek a fejedelmek és az egyház uralmával számukra a birodalom egysége lett volna előnyös szétforgácsolt - erejüket lekötötte a helyi kiváltságok megvédése plebejusok: tönkrement mesterek, szegény kézművesek, céhlegények parasztság: a lakosság 80%-a - erősen differenciálódott nyugaton: városok közelében bekapcsolódtak az árutermelésbe keleten: a helyzetük rosszabbodott - földesurak kisajátították a földeket, megnövekedett anyagi terhek, robot 2. A reformáció társadalmi osztályok közötti ellentét ( ( ( reformáció, német parasztháború egyházzal szembeni elégedetlenség ( Az egyház nem tudta kielégíteni az emberek vallásos igényét 2.1 A búcsúcédulák A reformáció közvetlen kiváltó oka A régebbi visszaélések fölelevenítése és súlyosbodása X. pápa rendeletére árusították pénzért vett bűnbocsánat jövedelem: Szent Péter-templom építése 2.2 Luther tézisei 1517. október 31 Wittenberg Luther Márton - Ágoston-rendi szerzetes kiszegezte a 95 pontból álló tételsort A téziseknek erős visszhangja volt A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg - egyedül a hit által üdvözül az ember nincs szükség: költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, pápai hatalomra, gyónásra, szerzetességre Luther javasolta az egyházi birtokok világi kézbe adását 2.3 A tételek hatása Minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót A középkori ember megértette, hogy a kegyelmet Isten tiszta szeretetből adja, érdemre való tekintet nélkül. 2.4 Luther pártolói: a fejedelmek A pápa kiközösítette az egyházból Luthert - már egész Németország mögötte állt Pártfogói kierőszakolták, hogy a császár hallgassa meg őt 1521 Worms-i birodalmi gyűlés - a pápa is átokkal sújtotta Luthert Wartburg várába menekült - Bölcs Frigyes fejedelemhez 10 hónapi látszatfogsága alatt lefordította németre a Bibliát Megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait. 2.5 Protestánsok A reformáció eszméi gyorsan terjedtek 1529 Speyer-i birodalmi gyűlés - kimondja: Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik Luther hívei válaszul protestáltak (tiltakoztak) 1530 Augsburg-i birodalmi gyűlés - V. Károly hívta össze célja a békítés volt protestánsok és katolikusok között beterjesztették az ágostai hitvallásnak nevezett tanokat 2.6 Protestáns - katolikus harc 1531 Protestáns fejedelmek szövetsége - védelem a katolikusok támadásai ellen elfoglalták az egyházi birtokokat, megszüntették a kolostorokat 1574 A császár győzelmet aratott a protestánsok fölött A Franciákkal szövetkeztek ( V. Károly kénytelen volt engedni 1555 Augsburg-i vallásbéke Habsburg Ferdinánd közreműködésével a katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni a lutheránusok megtarthatták a korábban lefoglalt egyházi javakat Akié a föld, azé a vallás elv elismerése - aki nem akarta követni a fejedelem vallását, az szabadon elköltözhetett 3. A reformáció irányzatai 3.1 Népi reformáció Paraszti, városiak - az egyházi reform mellett az elnyomástól is szabadulni akartak Anabaptisták - újrakeresztelkedők: a hitközösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni Münzer Tamás - határozottabb tartalmat nyert az irányzat Münzer eszméi: vallásos köntösben a nép elégedetlensége forradalmi megmozdulásokra ösztönöztek gazdagok támadása, szegények életének követése a mennyország nem a túlvilágon, hanem a Földön van Isten országa: társadalom, ahol minden munka és vagyon közös nincs magántulajdon, államhatalom 3.2 Német parasztháború [1525] Münzer eszméihez hasonló program vezetője: Geyer Flórián a felkelést leverték 3.3 Svájci reformáció vezetője: Ulrich Zwingli, halála után Kálvin János Kálvin tana: elve elrendelés tana Isten korlátlan ura a világmindenségnek az embernek még születése előtt eldőlt a sorsa - predesztináció kereskedelmi tevékenység eredménye - a kiválasztottság jele az uralkodók hatalma Istentől ered Szertartás reformja - egyszerű istentisztelet Genfi egyház - köztársasági alapelvek élén: választott tanács - prédikátorok, presbiterek (konzisztórium) ellenőrizte a város irányítását, beleszólt a polgárok életébe Kálvin Genfben despotikus hatalmat gyakorolt Rendeletére égették meg Szervét Mihályt - spanyol antitrinitárius orvos Antitrinitárius: szentháromság-tagadó - a legszélsőségesebb protestáns irányzat követői az unitáriusok, menedékük Erdély lett A kálvinizmus több országban a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett Franciaország, Skócia, Anglia, Magyarország (Erdély, hódoltsági mezővárosok) 4. Ellenreformáció 4.1 Változások a katolikus egyházban A katolikus egyház megreformálására tett kísérletek nem jártak sikerrel A reformáció hatására a változások elodázhatatlanná váltak A katolikus egyház még mindig uralkodó vallás - újjá szervezhette erőit Cél: a hitélet tisztaságának visszaállítása - ellenreformáció 4.2 Tridenti zsinat [1545-1563] Az ellenreformáció elindítója a papság életmódjával foglalkoztak betiltották a búcsúcédulákat a püspököket szigorúan kötelezték feladatuk teljesítésére papnevelő intézetek felállítása - verseny a protestáns prédikátorokkal Jelentős eszközök: tiltott könyvek jegyzéke Index, Szent Officium - pápai inkvizíció szervezete 4.3 Jezsuiták 1540 Jézus Társasága - röviden jezsuiták megalapítója Loyola Szent Ignác fő célkitűzés: az pápa fősége alatt egyesíteni az egész világot tagoktól tökéletes engedelmességet követeltek - gondos nevelés a rend tagjai tudósok lettek, a pápaság diplomatái politikusok - nagy hatás az uralkodóra, európai politikai életre