14 .tétel
           Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában




I Forradalom

 1. Forradalom előfeltételei: 1820-óta használjuk a fogalmát. Lényege: a
    munka-, vagy szerszámgépek feltalálása, a gépipar megteremtése. A vasút
    és a gőzgyártás révén az utazás gyökeres átalakítása.
    Előfeltételek:
    b. A polgári forradalom elhárította a fejlődés legfőbb politikai
       akadályát. Kialakult a föld polgári tulajdona ( tőkés mezőgazdaság
       kialakulása (vetésforgó ( nincs ugar) a mezőgazdasági termelés
       gyorsabban nőtt mint a lakosság száma.
    c. Növekvő gyarmatbirodalom + tengeri kereskedelem ( tőkefelhalmozás. A
       belső piac növelte a keresletet a mezőgazdaság számára.
    d. Jól működő hitelszervezet. 1694 angol bank létrejötte.
    e. Gazdag vas és szénbányák.
    f. Olcsó teherszállítás (szigetek, kikötők)
    g. Szakképzettség oktatás magas színvonala.
 8. Kibontakozása: A gépesítés a tömegfogyasztási cikkeket előállító
    iparágakban kezdődik: textilipar. Találmányok: 1733 John Kay: repülő
    vetélő, Hargreaves: fonógép, Cartwright: szövőgép.
    Gőzgépek: James Watt 1769-ben találta fel. Felhasználása: textilipar,
    bányászat, malomipar, kohászat.
    Közlekedés fejlődése: 1807 Fulton gőzhajó, Mac Adam 1810 műút, 1825
    Stephenson gőzmozdony } gyors olcsó, nagytömegű szállítás lehetővé
    tétele. Hírközlés fejlődése: Morse. Gépgyártás gépesítése: Forgácsoló-
    gépek, esztergagép, marógép, Maudslay: vasesztergapad. Megjelentek az
    első szabványok. Mezőgazdaság gépesítése: vető-, aratógépek. Nehézipar,
    haditechnika fejlődése.

II


III Hatásai

 1. Demográfiai változások: A lakosság számának gyors növekedése: több
    élelmiszer, egészségügyi viszonyok jobb feltétele. Mezőgazdasági gépek
    megjelenése ( városi és falusi lakosság arányának változása: falu (
    város. Új iparvidékek kialakulása.
 2. A társadalom átrétegződése: Megváltozott a parasztság és a munkásság
    számának aránya. Kialakult a burzsuázia és a proletariátus
    (munkásosztály).
    Burzsuázia: termelőeszközök tulajdonosa, érdekei védelmében erős
    államot hoz létre, társadalmi bázis: középrétegek.
    Proletariátus: nagy- és koncentrált tömeg, nyomor, női- és gyermekmunka
    alkalmazása. Munkásosztály rétegződése: kék (betanított, vagy
    segédmunkások, helyzetük válságos)-, fehér (szakmunkások, helyzetük
    jobb a többi munkásokhoz képest) gallérosok.
    Megjelent a középosztály: önállóan termelő kisparaszti elemek,
    értelmiség, hivatalnokok, középvállalkozók tartoztak ide.
 3. Urbanizáció: a faluból a városba költözés folyamata. Ennek
    következményei:
    Pauperizálódás: elszegényedés. Gyökértelenedés: faluból ( városba
    költözés során az emberek elvesztették a kultúrájukat, vallásukat,
    valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat.


 4. Chartizmus Angliában: Ösztönös megmozdulások (géprombolók / luddisták,
    lyoni selyemszövők, sziléziai takácsok) ( 1836-ban megalakult a Londoni
    Munkások Szövetsége, első önálló politikai szervezet. Mozgalom:
    aláírásgyűjtés, kérelmek benyújtása ,gyári törvények elfogadtatása.
    Eredmények: munkaidő: 10 óra, női- és gyermekmunka korlátozása,
    javultak a munkafeltételek.
 5. Jótékonyság és utópia: Az utópisták a felvilágosodás gondolataiból
    kiindulva elméletek alkotásával az emberek jóakaratára támaszkodva
    akarták a társadalom hibáit kijavítani.
    Utópista szocialisták: Saint-Simon, Fourier, Owen
    - Saint-Simon: szerinte a társadalom irányítását tudósokra és
    gyárasokra kell bízni.
    - Fourier: falanszter elmélet, tökéletes társadalom.
    - Owen: angol gyáros, Amerikában kommunisztikus telepet hozott létre.
    Utópisták jelentőségük: felismerték a kialakuló új rend
    ellentmondásait.
    Munkás papok: Kolping (katolikus) és Wichern (protestáns): Otthonokat,
    egyleteket szerveztek.
 6. Kispolgári szocialisták: Gyűlölik a kapitalizmust, ugyanakkor ők is
    tulajdonosok.
    - Proudhon: szerinte tulajdon = lopás, anarchista (lázadó)
    - Louis Blanc: szerinte nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások
    szociális kérdéseinek megoldására.
    - Blanqui: egyenlősítő program.
    Nincs semmilyen alapjuk.
 7. A forradalmi munkásmozgalom kezdetei: Marx, Engels
    Dialektika: a világ ellentmondásainak harca. Materalisták: a lét
    határozza meg a tudatot.
    Hegel: újkori dialektika: (idealista: eszme elsődleges az anyaggal
    szemben) alkalmazták a társadalomra: a történelmet osztályharcok
    történetének minősítették.