14. tétel Az 1848-as szabadságharc és forradalom Elôzmények: az európai forradalmak: 1848 január 27: Nápoly 1848 február 23: Párizs 1848 március 4: München 1848 március 13: Bécs Hatással voltak az európai forradalmak Magyarországra. Március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslata alkotmányos berendezkedést követelt, belsô reformokat, jobbágy felszabadítást és felelôs minisztériumot (pozsonyi felirati javaslat). Kossuth Lajos mindenkinek (az osztrákoknak és a cseheknek is) alkotmányt követelt. Pesten radikális demokraták, értelmiségiek, irodalmárok szervezkedtek. Március 13-án a bécsi események hatására március 15-én Kossuth Lajos követtársaival Bécsbe utazott, hogy a királlyal elfogadtassa a felirati javaslatot. Március 15-én, Pesten, kitört a forradalom. Ez történelmi jellegű forradalom volt. A sajtószabadság volt az elsôdleges, mert a fô szerep az értelmiség között is az irodalmároké volt. Események március 15-én: Pilvax kávéház (10 ember) Egyetem (több ezer fô) Landerer nyomda (12 pont, Nemzeti dal) Nemzeti múzeum Pest város közgyűlése (a liberális nemesség is melléjük állt) Helytartótanács Táncsics Mihályt kiszabadítják Este a Bánk bánt játsszák Kossuthoz követség ment. Kossuth Lajos a nemesi vezetést képviselte. V. Ferdinánd a forradalmi események hatására a Magyar országgyűlés határozatait a 12 ponttal együtt jóváhagyta. Március utolsó két hetében az utolsó rendi országgyűlés lázas törvényalkotási munkába kezdett. Március 18-án a nemesek lemondtak a kilencedrôl, és az egyház a tizedrôl. Az új törvény lerakta a polgári Magyarország alapjait, vérontás nélkül gyôzött a forradalom. 1848 április 11-én a király szentesítette a törvényeket, berekesztette az utolsó rendi országgyűlést, és így a forradalmi átalakulás törvényes keretek között ment végbe. Magyarország polgári parlamentális állammá vált. A Batthyány kormány fô feladata a forradalom konszolidálása (megszilárdítása) és a rend teremtése volt. Fellép a nemzeti kérdés: a Batthyányi kormány csak a magyart ismeri el politikai nemzetként Magyarországon. A nemzetiségek a polgári jogokat nem gyakorolhatják. A nemzetiségek nagy része Bécs mellé áll a magyar forradalommal szemben. Mélyül a horvát ellentét is. Horvátországban Jellasics vezette haderő készülődik hazánk ellen. Júliusban Kossuth javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200000 újoncot. Augusztusban a király leiratban követeli a magyar Hadügy- és Pénzügy- minisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumba. Kossuth toborzó körútra indul. Ekkor kezdik kiadni a Kossuth bankót. Szeptember 15-én eltörlik a szőlődézsmát. Lemondanak a miniszterek. Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány. 6 tagú, a kormány mellett működött, Kossuth volt az elnöke, végrehajtó hatalmat lát el. Szeptember 11-én Jellasics 35000 fős sereggel átlépi a Drávát és Pest felé indul. Szeptember 29-én Móga altábornagy vezetésével a honvéd sereg Pákozdnál legyőzi Jellasicsot, aki fegyverszünetet kért, és elmenekült az országból. Október 4-én V. Ferdinánd a menekülő Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Október 6-án Bécs népfelkelése megakadályozta, hogy a császári csapatok megtámadják Magyarországot. Október 30-án a magyar sereg hosszú késlekedés után átlépte a Lajtát. Schwechatnál leverik. December 2-án V. Ferdinándot lemondatják, és Ferenc József lesz az uralkodó, akinek a parancsára 44 ezer fős sereg indult meg Windischgrätz vezetésével Magyarország ellen. 1848 decemberében Kassa, Erdély és Kolozsvár az osztrákok kezére jut. Görgey föladja Pestet. December 31-én az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe menekült. Egyedül Deák és Batthyányi maradt Pesten egy békeküldöttség élén. Windischgrätz feltétel nélküli megadást követelt, amit a magyarok visszautasítottak. December 25-én Perczel visszaveri Szolnoknál az osztrákokat. Február 5-én Guyon Richárd a branyiszkói-hágón áttöri az ellenséges vonalakat és a Tiszához vonul Görgeyvel együtt. Bem Erdélyben visszaszerzi Kolozsvárt és január folyamán Erdély nagy része felszabadul. Február 9-én a piski csatában győzelmet arat, és elfoglalta Nagyszebent. Bem sikereinek oka a gyalogság és a tüzérség elsődleges alkalmazása, a népfelkelők támogatása. Büntetlenséget ad a nemzeti felkelőknek. 1849 február 26-27: Kápolnai vereség. 1849 március 4-én Windischgrätz kápolnai győzelmének hatására Ferenc József kiadta az oktrojált alkotmányt (kényszerített), mely Magyarország függetlenségét szüntette meg, a Habsburg birodalomba olvasztotta be. 1849 március és április között 50 ezres összevont honvédsereg lendült ellentámadásba. A dicsőséges tavaszi hadjárat főbb városai: április 2.: Hatvan, április 4.: Tápióbicske, április 6.: Isaszeg, április 10.: Vác, április 19.: Nagysalló, április 23.: Pest ismét magyar kézen. Májusra Szepességet, Bácskát és Temesközt is felszabadították. Május közepére az ország egész területe felszabadult. Május 9-én I. Miklós orosz cár bejelenti, hogy az osztrákok segítségére beavatkozik a szabadságharcba. Ennek oka az, hogy egy esetleges lengyel felkelésben az oroszok számítanak Ausztria segítségére. Magyarország teljesen elszigetelődik, és külső segítség nélkül maradt. A tavaszi hadjárat katonai győzelmei lehetővé tették, hogy az országgyűlésen, 1849 április 14-én a debreceni Nagytemplomban kimondják a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Kiadják a függetlenségi nyilatkozatot, amiben az államformáról nem rendelkeztek. 1849 május 2-án megalakul egy új kormány, a miniszterelnök Szemere Bertalan lesz. Júniusban összehangoltan megindul az orosz-osztrák támadás. Görgey feladta Pestet. A kormány Szegedre, majd Aradra költözik. Bem serege Erdélyben fölmorzsolódik, és július 31-én a Segesvári csatában végső vereséget szenved. A szabadságharc utolsó nagy csatája 1849 augusztus 9-én Temesvárnál volt. Haynau győzelmével végződik. Görgey az egyetlen ütőképes hadsereg birtokában tejhatalmat kap. Augusztus 11-én lemond a kormány. Augusztus 13-án Világosnál Görgey leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Október 6-án Pesten kivégzik Batthyányi Lajost, és Aradon a 13 aradi vértanút.