13.a. Törökellenes harcok Magyarországon a XVII. sz. második felében 41. A Wesselényi - féle Habsburg - ellenes mozgalom5 A vasvári békével elégedetlen fônemesi csoport Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc or- szágbíró vezetésével Habsburg - ellenes szervezkedésbe fo- gott. ( A vasvári békét 1664 - ben kötötték meg a Habsburgok és a törökök, magyar szempontból igen kedvezôtlenül. ) Csatlakozott hozzájuk a I. Rákóczi Ferenc és a jómódú várme- gyei nemesség zöme is. A szervezkedôk a törököknek akartak behódolni. A török támogatást nem sikerült megnyerni, és a felkelés összeomlott ( 1670. ). A mozgalom vezetôi közül többet kivégeztek ( Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc ). 42. A bécsi abszolutizmus elnyomó intézkedései5 I. Lipót császár alkalmasnak látta az idôt az ország abszolu- tista átalakítására. Érveik szerint a rendek a felkeléssel eljátszották jogaikat. Az udvar új adórendelete a nálunk állomásozó császári katonaság teljes ellátására kötelezte az országot. A terheket elsôsorban a jobbágyság viselte, de a nemességet is meg akarták adóztatni. Erôszakos ellenreformáció indult meg. Elvették a protestánsok templomait. A protestáns prédikátorokat rendkívüli bíróság elé állították mondvacsinált felségárulási vádakkal. Az abszolutista kormányzat megbízhatatlannak tartotta a vég- vári katonákat. Több ezrüket eresztette szélnek. Helyükbe horvát és német alakulatok kerültek. Az abszolút hatalom rendszabályai a magyar társadalom több- ségének ellenállásába ütközött. 43. A kuruc mozgaom5 Az üldözött nemesek Erdélybe menekültek, ahol csatlakoztak hozzájuk az elbocsátott végvári katonák is. Kezdetét vette a kuruc mozgalom. Már 1672 - ben veszélyes támadást vezettek a császári csapatok ellen, de tartós sikereket nem tudtak elér- ni. A kurucok 1678 - ban kaptak megfelelô vezért Thököly Imre személyében. Vezetésével sorra aratták sikereiket. A császári csapatok veresége ráébresztette az udvart, hogy abszolutista intézkedéseik nem értek el céljukat. Nem sike- rült megtörni a rendi - nemzeti ellenállást. Az 1681 - es soproni országgyülésen az abszolutista intézkedések zömét az udvar visszavonta. Közkegyelmet hirdettek és az elkobzott birtokok visszaadását ígérték mindazoknak, akik I. Lipót hü- ségére térnek. Korlátozásokkal ugyan, de visszaállították a szabad vallásgyakorlat korábbi rendjét. Ezek az engedmények nem szerelték le a kurucokat. 4E13.a. Törökellenes harcok Magyarországon a XVII. sz. második felében 2.5F 44. Thököly fejedelemsége5 1682 - ben Thököly feleségül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, ezzel az ország legnagyobb birtokosa lett. Elfoglalta Kassát, így övé lett Felsô - Magyarország is. Megerôsítette török kapcsolatait. A török kinevezte Felsô - Magyarország fejedelmévé. Thököly központosító lépéseket tett. Kíméletlenül behajtotta az állami adókat. El akarta ér- ni, hogy a magyar nemesség zavartalanul élhessen a hódoltság- ban szerzett jogaival. Thököly mozgalmát kezdetben a franciák, a lengyelek és az er- délyiek is támogatták, de 1683 - ban már csak a törökök se- gítségére számíthatott. Rosszul mérte fel az erôviszonyokat : helyeselte és támogatta a törökök Bécs elleni támadását. A török sereget 1683 szeptemberében Habsburg - és lengyel ha- dak tönkreverték. A törökök veresége Thököly államát is maga alá temette. 45. Gyengülô Török Birodalom5 Bécs sikertelen ostroma rávilágított a Török Birodalom gyen- geségeire. A szultáni hatalom a XVII. sz. elsô felében foko- zatosan gyengült. Az akcse elértéktelenedett. A zsoldosok és a hivatalnokok fosztogatták a nekik kiszolgáltatott lakossá- got. 46. A Szent Liga ( 1684. )5 A törökök gondjai megsokasodtak, amikor egyszerre több had- színtéren kellett felvennie a harcot az ellene szövetkezô közép- és kelet - európai hatalmak Szent Ligájával. A Liga létrejöttében nagy szerepe van XI. Ince pápának. Hatalmas összegekkel támogatta a tagállamokat. Támadást indított Velence, Lengyelország és Oroszország, de az összecsapások súlypontja hazánk területére esett, ahol I. Lipót császár se- regei nyitottak frontot. 4E13.a. Törökellenes harcok Magyarországon a XVII. sz. második felében 3.5F 47. Felszabadító harcok5 Az elsô átütô sikereket 1686 - ban érték el. A Lotharingiai Károly fôvezérsége alatt müködô haderôk visszafoglalták Budát. A következô évek újabb sikereket hoztak. Lotharingiai Károly 1687 - ben gyôzelmet aratott Nagyharsányban, és 1688 - ban elfoglalta Belgrádot. 1689 - ben már Szerbia jó részérôl kiszorultak a törökök. Mivel XIV. Lajos ismét hábo- rút kezdett nyugaton, a császári haderôt részben ki kellett vonni a török hadszíntérrôl. Az újjászervezett török hadveze- tés betört Erdélybe és visszafoglalta Belgrádot ( 1690. ). 1691 - ben már magyar területen támadott. Szalánkemén mellett a háború legvéresebb csatája zajlott le, mely a császári csa- patok gyôzelmével végzôdött. Késôbb még többször próbálkoztak a törökök a hódoltsági területek visszaszerzésével. 1697 - ben Zentánál Savoyai Jenô döntô gyôzelmet aratott. A szultán bé- ketárgyalásokra kényszerült. Az 1699 - es karlócai béke szentesítette a magyarországi tö- rök hódoltság megszüntét. Temesvár és környéke kivételével a törökök valamennyi korábbi hódításukról lemondtak. Hazánk felszabadításában jelentôs volt a magyar katonaság részvétele is. A Zrínyi Miklós által elképzelt önálló magyar hadsereg nem jött létre, de a magyar eygségek a császári had- vezetésnek alárendelve részt vettek valamennyi fontos hadmü- veletben. A hosszú háború sikere a magyar lakosság, elsôsorban a job- bágyság óriási anyagi áldozatai nélkül elképzelhetetlen lett volna. A hadseregek élelmezésének 50 - 70 % - át a magyar vármegyék fedezték. 48. Ujabb kísérlet az abszolutizmus bevezetésére5 A császári csapatok gyôzelmei módot adtak I. Lipótnak az ab- szolutista kormányzás újbóli bevezetésére. Az 1687 - es or- szággyülésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztás jo- gáról, és az Aranybulla ellenállási záradékát is hatályon kí- vül helyezték. Lipót a rendek félreállításával kívánt kormá- nyozni Magyarországon. A karlócai béketárgyalásokon magyar megbízottak nem lehettek jelen. Az egykori hódoltság birto- kainak sorsáról a bécsi udvari kamarától függô Ujszerzeményi Bizottság döntött. Az egykori birtokos család csak a birtok értékének 10 % - át kitevô "fegyverváltság" kifizetése után juthatott tulajdonához. Ujra növekedtek az adóterhek, és ismét elkezdôdött a protes- tánsüldözés. 1690 - ben Erdély elvesztette korábbi függetlenségét. A török- ellenes háború kezdetén Apafi Mihály fejedelem nem csatlako- zott a Szent Ligához, ezért gyôzelmeik után a császári csapa- tok megszállták Erdélyt. Apafi halála után a tényleges hata- lom a megszálló császári csapatok fôvezérének kezébe került.