13/A Az amerikai függetlenségi háború

A XVIII. századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre. Míg  a  déli
gyarmatok királyi vagy magántulajdonban voltak, az északiak  önkormányzattal
rendelkező  kolóniák.  Ide   először   az   Angliában   üldözött   puritánok
települtek,   akik   magukkal   hozták   az   önigazgatás   és   a    szabad
véleménynyilvánítás igényét.
Északon a farmergazdálkodás vert gyökeret. A  farmer  tulajdonával  szabadon
rendelkezett. Nem paraszt, egy személyben  egyesítette  a  földművest  és  a
mesterembert. Délen a néger rabszolgákkal  dolgoztató  ültetvényes  rendszer
terjedt el. A föld birtoklásáért földbért kellet fizetni.
A  XVIII.  században  a  gyarmatoknak  szorosabb  volt  a   kapcsolatuk   az
anyaországgal, mint egymással. Megkezdődött azonban az amerikai  belső  piac
kialakulása.   Anglia   észak-amerikai   kolóniáit   nyersanyagtermelő    és
árufelvevő piacnak tekintette. Meg  akarta  akadályozni,  hogy  az  amerikai
gazdaság  a  saját  lábára  álljon.  Angol  pénzemberek  hozzáláttak,   hogy
megfojtsák izmosodó vetélytársukat. Az angol  parlament  által  megszavazott
adókat  és  vámokat  az  amerikaik  törvénytelennek  tekintették,   mert   a
parlamentben nem volt képviselőjük. Bojkottálták az angol  árukat,  érezhető
veszteséget okozva ezzel az  anyaországnak.  Az  adók,  illetékek  fizetését
pedig megtagadták.  A  kormány  meghátrált,  és  visszavonta  a  sérelmezett
vámokat, de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az  elvet
hirdette az egyedül meghagyott teavám. Az  amerikaiak  válaszul  a  tengerbe
szórták  hármo  hajó  rakományát  (Bostoni  teadélután).   Állandósultak   a
fegyveres  összecsapások.  1774-ben  Philadelphiában  összeült  az  amerikai
gyarmatok első kongresszusa. 1776 július  4-én  a  kongresszus  elfogadta  a
Függetlenségi  Nyilatkozat-ot.  Megszületett  az  új  állam,   az   Amerikai
Egyesült Államok.
Az erőviszonyok -papíron- az angoloknak kedveztek. Jól felszerelt,  kitünően
képzett hadseregük, hatalmas flottájuk és korlátlan pénzügyi  hitelük  volt.
A hazafiak forradalmi hadserege azonban  nagy  erkölcsi  fölényben  volt  az
angolokkal szemben. Ügyesen alkalmazták az  indiánoktól  eltanult  szétszórt
alakzat  technikáját,  a  lakosságra  mindenhol  számíthattak.  A  saratogai
győzelem után Franciaország - a  visszavágás  vágyától  égve  -  szövetséget
kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. A szövetséghez  később  csatlakozott
Spanyolország, majd Hollandia.
Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult  előr.  1781-ben  Yorktown  mellett
francia  segítséggel  Washington  bekerítette  és  fölszámolta   az   utolsó
harcképes angol sereget is.
1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt  elismerni
az Egyesült Államok  függetlenségét.  Az  amerikai  kolóniák  sikeres  harca
egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború.
Nem kevés belső küzdelem után  1787-ben  összeült  a  szövetségi  gyűlés  és
magalkotta az Egyesült Államok alkotmányát.  A  végrehajtó  hatalom  a  négy
évre  választott  elnök  kezében  összpontosult.  A  törvényhozó  hatalom  a
választott képviselő alkotta képviselőházat és  a  szenátus  (együttesen:  a
kongresszust)  illette.  Számos  biztosíték  gondoskodott  a   törvényhozó,a
végrahajtó  és  a  bírói  hatalom  szétválasztásáról  és  egyensúlyáról.   A
kiegészítések  megteremtették  az  szólás,  a  sajtó  szabadságát,   és   az
egyháznak az államtól való elszakadását.