A polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség kérdései a reformkori
                               Magyarországon


Széchenyi programja és gyakorlati alkotásai

    1. I. Ferenc 1812 óta tartó konzervatív abszolutizmusa a fokozódó nemesi
       ellenállás és az európai események hatására 1825-ben megszűnt.
    2. Országgyűlés (1825-27)
    3. a nemesség a feudalizmus válsága miatt lett felvilágosult, liberális
    4.  Gróf  Széchenyi  István  (1791-1860),  egy  dúsgazdag   nagybirtokos
       felajánlotta  egyévi  jövedelmét   a   Magyar   Tudományos   Akadémia
       létrehozására.
    5.  Széchenyi  külföldi  utazásai   hatására   felismerte   Magyarország
       elmaradottságát, reformmozgalmat indított el.
    6. 1830-ban jelent meg Hitel című munkája.
    7. a mezőgazdaság kapitalista átalakításához pénz  kell,  de  hitelt  az
       ősiség törvénye miatt (a nemesi birtokot  nem  lehetett  eladni)  nem
       adtak a bankok
    8. az ősiség eltörlése maga után vonta volna a nemesi adózást
    9. a jobbágyok kötelezettségeit, később magát a jobbágyságot is meg kell
       szüntetni
   10. a reformoknak nemesi vezetéssel kell végbemenniük
   11. A Hitelt ért bírálatokra a Világgal (1831) válaszolt.
   12. az arisztokrácia támadta, a köznemesek magukévá tették elképzeléseit
   13. Széchenyi belátta, hogy a bécsi udvar nem támogatja
   14. Stádium (1833) c. könyvében rendszerét sűrítve írta le. A feudalizmus
       lassú felszámolásában és a felülről jövő reformokban hitt.
   15. hitel kell a reformokhoz
   16. ehhez el kell törölni az ősiség törvényét
   17. a kincstár jogát a birtokra a család kihalása esetén
   18. és a birtokszerzés jogát
   19. törvény előtti egyenlőség
   20. részleges közteherviselés
   21. vízszabályozás, útépítés
   22. állami monopóliumok, céhek, a szabad verseny akadályainak eltörlése
   23. a magyar legyen az államnyelv
   24. nyilvánosság
  Széchenyi gyakorlati munkássága

   25. a társasélet szervezése (lóverseny, kaszinó) angol mintára
   26. folyamszabályozás (Tisza, a Vaskapu hajózhatóvá tétele)
   27. a dunai gőzhajózás megindítása
   28. hajógyár és téli kikötő létesítése
   29. selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
   30. az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése
   31. Lánchíd (a közteherviselés szimbóluma: a nemeseknek  is  meg  kellett
       fizetni a hídvámot)

Kossuth politikai tevékenysége a reformkorban

   32. Az  1830-as  évek  közepén  Bécs  helyzete  újra  megszilárdult,  így
       hozzáfoghatott az ellenzéki mozgalmak felszámolásához.
   33. Az 1832-36-os országgyűlés ellenzéki vezéralakját, az  1938-as  árvíz
       hősét,  az  "árvízi  hajóst",   Wesselényi   Miklóst   érintette   ez
       elsősorban.
   34. Kossuth Lajost, egy vagyontalan jogászt, zempléni követet is börtönbe
       zárták. Szabadulása után (1841-ben) a Pesti Hírlap szerkesztője lett,
       a  kormány  ellenőrzése  alatt  állt.  Nyilvánosságot  teremtett   az
       ellenzéki mozgalomnak.
   35. Az 1839-40-es országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságról szóló
       törvényt (a jobbágy pénzért megválthatta szabadságát).
   36. Az 1843-44-es országgyűlésen elfogadták,  hogy  a  magyar  legyen  az
       államnyelv.
  Kossuth programja

   37. független nemzeti állam (a Habsburg Birodalmon  belüli  politikai  és
       gazdasági önállóság)
   38. érdekegyesítés a nemesség és a jobbágyság között
   39. kötelező és általános örökváltság állami támogatással
   40. közteherviselés, nemesi adózás
   41. népképviselet
   42. törvény előtti egyenlőség
   43. önálló nemzeti ipar (Az ellenzék Védegylet néven 1844-ben  társadalmi
       szervezetet alapított a magyar ipar védelmére.), védővámok
   44. Az ellenzék Kossuth,  azaz  a  viszonylagos  gazdasági  és  politikai
       függetlenség és a polgári átalakulás mellé állt.