13. Tétel A polgári forradalmak és nemzetállamok születése Európában és Észak- Amerikában a XVII-XIX. század közepéig - Ismertesse az angol polgári forradalom történetét, értékelje a jelentőségét! - Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság fölszámlásáig. - Ismertesse a nagy francia forradalom történetét, értékelje jelentőségét! Az angol polgári forradalom I. Előzmények a polgárháború kirobbanásáig: A gazdaság és a társadalom a XVII. század első felében: A meggazdagodott kereskedők miatt több az ipari vállalkozás. A fő iparcikkek a finomposztó és a kőszén. Megnőtt a kereslet a finomkohászat iránt is. A külkereskedelem lebonyolítására létrejövő részvénytársaságok hatalmas hasznot hajtottak be. A fejlődés kulcsa a mezőgazdaság tőkés átalakulása volt. Megindul a társadalom szerkezetének az átalakulása: újnemesség, polgárság, bérmunkások (földjüket vesztett parasztok). II. Az angol polgári forradalom: 1. Stuart abszolutizmus (1603-1640) Az abszolutizmus válsága Angliában: 1603-ban I. Jakab lépett trónra. Felborul a korona és a parlament közötti kényes egyensúly. A politikai mozgalmak vallásos formában jelentkeznek. A puritánok (purus = tisyta) követelték a teljes személyi és vagyonbiztonságot, valamint a gyűlölt római hitre emlékeztető külsőségek kisöprését a templomokból. Az egyház vezetését egy választott testületre, a presbiterekre bízták. De még a presbiteriánusoknál is messzebb mentek, az independensek (függetlenek). Minden egyházközösséget önállónak tekintettek. I. Károly ezért kegyetlenül üldözte a puritánokat. 2. A forradalom kezdete (1640-1642): I. Károly meg akarta szüntetni a Skót egyház önállóságát, mire a skótok fegyvert ragadtak és csapatait szétkergették, ezért az uralkodó 1640 tavaszán (majd 12 év szünet után) összehívta a parlamentet (3 hét - rövid parlament). I. Károly a háború folytatása érdekében a parlamentet újra összehívta, amely 1653-ig együtt is maradt. (hosszú parlament). Angliában a forradalom központja a parlament alsóháza, amely kimondta, hogy csak saját határozata alapján lehet feloszlatni és adót a parlament beleegyezése nélkül nem lehet szedni. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellenőrizze. A király által Londonba hívott gavallérok az utcákon véres jeleneteket rendeztek. Az összecsapásokat egyébként a "gavallérok" kezdeményezték. A király, amikor az ellenzék vezetőit személyesen akarta letartóztani, kudarcot vallott. 1642 jan. 10-én elmenekült a városból. 3. A forradalom kiteljesedése (polgárháború Angliában 1642-49): A parlament egysége, az abszolutizmus felszámolása után megbomlott. A presbiteriánusok a királlyal való megegyezést keresik. A parlament independens szárnya Cromwell vezetésével megszervezte az "új mintájú hadsereget". Cromwell összefogott a levellerekkel és bevonult Londonba (1648. december 2.). A felsőházat feloszlatták. Stuart Károlyt letartóztatják és kivégzik 1649-ben. Anglia 49-ben köztársaság lett. 4. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660) Cromwell felszámolja a leveller irányzatot. A népi mozgalmak letörése a fordulópontot jelenti a forradalom történetében. Az Angol katonai sikerek hatására létrejön Anglia, Skócia és Írország egysége a későbbi Nagy- Britannia. Az utolsó években Cromwell katonai diktatúrát gyakorolt. 5. A királyság visszaállítása (restauráció) - 1660-tól 1685-ig II. Károly - 1685-től 1688-ig II. Jakab uralkodik. A parlamentet háttérbe szorítják. Külpolitikai szövetségesük Franciaország lett. A parlament fokozatosan szembefordul az uralkodóval, melynek következményeként megindul a párttá szerveződés. Később 1688-ben II. Jakabot megfosztják a trónjától. Orániai Vilmost koronázzák meg. Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság felszámolásáig Európa határain túl: A XVIII. században a világ nagy része Európa gyarmata lett. A spanyolok és a portugálok voltak változatlanul az urak Közép- és Dél-Amerikában. Az 1756-1763-ig tartó, franciákkal vívott hétéves harcból végül is Anglia került ki győztesen. Ennek eredményeként övé lett India és az észak-amerikai kontinens. Az észak-amerikai angol gyarmatok: 13 angol gyarmat jött létre Észak- Amerikában a XVIII. századra. Míg északon a farmergazdálkodás (királyi vagy magántulajdonban), addig délen a rabszolgákkal dolgozó ültetvényes rendszer (Angliából üldözött puritánok kolóniái) terjedt el. Északon a farmer a tulajdonával szabadon rendelkezett. A farmer mindent maga csinált. A házát ő építette, míg cipőit, ruháit saját maga készítette, szappant főzött, stb. Délen a föld birtoklásáért úgynevezett földbért kellett fizetni. Az árutermelés, mely nagy haszonra törekedett, párosult a feudális költségekkel. Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. Anglia és a gyarmatok viszonyának kiéleződése: A XVIII. század végéig szorosabb volt a kapcsoltuk az anyaországgal, mint egymással. Azonban lassan megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. (első nagy kezdeményezője: Benjamin Franklin). Az amerikaiaknak megtiltották, hogy Allegheny hegységtől nyugatra fekvő vidékekre telepedjenek le. Újabb vámokat vezettek be, a papírpénz kibocsátását pedig törvénytelennek tekintették. Ám az amerikaiak az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviseletük. Bojkottálták az angol árukat, megtagadták az adók és az illetékek fizetését. Ennek eredménye az lett, hogy a kormány meghátrált, visszavonta a sérelmezett vámokat, ellenben az angol parlament adókivetési jogát fönntartotta. Ezt hirdette a teavám (1773 Bostoni teadélután). Philadelphiában, 1774 szeptemberében összeült az amerikai gyarmatok (13 állam) első kongresszusa. Majd később kitört a függetlenségi háború. Főparancsnok: George Washington Ellenfelei: - angol gyarmati hadsereg - 17 000 német zsoldos - lojalisták - angolhű indián törzsek A Függetlenségi Nyilatkozat: A kongresszus 1776. július 4-én elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az Amerikai Egyesült Államok. A függetlenségi nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette. Első fogalmazványában a rabszolgaságot az angolok bűnei közé sorolta. (13 állam /ezt jelképezi a lobogó 13 sávja/, minden embertől el nem idegeníthető jogok, a nép dönthessen fontosabb kérdésekben, elítéli a rabszolgaságot /dél nem fogadja el/). A függetlenségi harc győzelme: Az erőviszonyok egyértelműen az angoloknak kedveztek. Jó hadseregük, hatalmas flottájuk, és korlátlan pénzügyi hitelük volt. A hazafiak forradalmi serege azonban az angolok seregével szemben igen nagy erkölcsi fölényt élvezett. Ennek magyarázata az, hogy igen ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját, valamint a lakosságra mindenütt számíthattak. A Saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az USA-val, mely szövetséghez később hozzácsatlakozott Spanyolország és Hollandia is. Ekkor az angol tengeri flotta még ingatagnak bizonyult, össze is omlott. Közben az amerikaiak diadalmasan nyomultak előre. 1781-ben az amerikaiak francia segítséggel Yorktown mellett Washingtont bekerítette, fölszámolta az utolsó, még harcra képes angol hadseregeket. 1783-ban megkötött Versailles- i béke után Anglia kénytelen volt elismerni az USA Függetlenségét. A függetlenségi háború jelentősége és az amerikai alkotmány: Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt függetlenségi háború és polgári forradalom. A függetlenség elnyerése után azonban még kérdés maradt, hogy kialakulhat-e egységes amerikai nemzet, létrejöhetnek-e közös intézmények, törvények. Végül, nem kevés küzdelem árán az 1787. szept. 17.-én összeült alkotmányozó gyűlés megalkotta az USA alkotmányát. - hatalommegosztás elve - kölcsönös ellenőrzés a Szövetség és az államok között - Szövetség: honvédelem, pénzkibocsátás, külpolitika, külkereskedelem - az összes többi ügy tagállami hatáskörben - elnök: pártok jelölése alapján, az egyes államok választói közvetve választják - politikailag a Kongresszus, alkotmányjogilag a Legfelső Bíróság ellenőrzi - Kongresszus: - két házból - képviselőház: 2 évre közvetlenül - szenátus: államok 2-2 képviselője 6 évre, 2 évente 1/3 rotáció - Legfelsőbb Bíróság: 9 elnöktől független, élethosszig kinevezett taggal, amely felügyeli a törvényhozást + alkotmány feletti felügyelet Első elnök: 1789-től George Washington Az USA fejlődése a XIX. században: Az USA atlanti partvidékén, Angliával egyidőben ment végbe asz ipari forradalom, melynek hatására 1860-ra az USA már a 4. ipari hatalom. Fejlődik a hajóépítés, a könnyűipar, a farmergazdálkodás, növekednek a vasútvonalak, és fejlődnek a mezőgazdasági termelőeszközök. Délen az amerikai ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá, melyen afrikai négerek (rabszolgák) dolgoztak aminek köszönhetően nőtt a gyapot termelés. 1854-ben Kansas felvételekor fegyveres harc tört ki észak és dél között, melynek kérdése, hogy engedélyezzék-e a rabszolgaságot vagy sem. A déli államok az Unióból való kilépést fontolgatták. A demokrata párt a déliek érdekeit szolgálta, míg a köztársasági párt (republikánusok) a farmerek és a gyáriparosok érdekeit képviselte. A polgárháború: (1861-65) 1860-ban Ábrahám Lincolnt választották az USA elnökévé erre 11 déli állam kilépett az Unióból és államszövetséget alakítottak. Lincoln az elszakadókat lázadónak nyilvánította. 1861-ben kitört a polgárháború. 1863. jan. 1 - Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását, törvénybe iktatták, hogy a farmerek ingyen földet kaphatnak a nyugati területekről. A négerek északra szöktek és beléptek a hadseregbe ennek hatására a déliek vereséget szenvednek (1865) és leteszik a fegyvert. (Lincolnt meggyilkolják egy színházi előadáson.) Ez a második amerikai forradalom felszámolta a rabszolgatartást (ez a tulajdon kisajátítását jelentette), de helyzetüket nem oldotta meg. Egységes nemzeti piac született és szabad farmergazdaság lett uralkodóvá a mezőgazdaságban. A francia forradalom és következményei 1. Előzmények: A francia abszolutizmus a XVIII. sz. közepétől súlyos válságba került ami 1787-től tovább gyorsult. Állandósult a pénzügyi gazdasági és kormányzati válság. A válság megoldása érdekében XVI. Lajos bejelentette, hogy 175 évi szünet után összehívja a rendi gyűlést. A modernizálódás a király és a kiváltságosok számára csak a pozíciók megtartása mellett képzelhetők el, amit a harmadik rend, a nemzet nevében fellépő polgárság nem kíván szentesíteni. 2. A forradalom kibontakozása: Franciaországban a rosszul kivetett adók rendszere és a pénzhiány a kincstárat teljesen kiürítette, az állam fizetésképtelenné vált. A válság megoldásaként a XVI. Lajos kénytelen összehívni a rendi gyűlést, amelyet 1789. május 8-án Versailles-ban nyitottak meg. A harmadik rend a régi keretek között hozzá sem fogott az érdemi tárgyalásokhoz. Az uralkodó és a rendek a pénzügyi nehézségek megoldását várták, míg a harmadik rend csak korszerűsített viszonyok mellett azaz az alkotmány létrehozását akarták. Erre a király bezáratta a tanácstermet. A képviselők átvonultak a labdaházba, és megesküdtek, hogy addig nem oszlatják fel a gyűlést, - amely nemzetgyűléssé alakult át - amíg az alkotmányt létre nem hozzák. Az uralkodó kényszerből ugyan elfogadja a változást de Párizs köré idegen zsoldosokból álló seregeket von össze. Ez a nép ellenállását váltotta ki és ez az addigi politikai küzdelmet forradalommá változtatta. A külvárosok népe a nemzetgyűlés támogatására június 14-én a Bastille, a zsarnokság jelképe ellen vonul. Négy órás harc után lerombolják a Bastille- t. A zsarnokság bukása ezzel visszafordíthatatlanná vált. 3. A francia forradalom első szakasza: (1789-1792) Az alkotmányozó nemzetgyűléssé átalakult harmadik rend megkezdi a feudális jogrend és társadalmi berendezkedés felszámolását. Párizs mintájára egész Franciaországban kitör a "városok forradalma". A parasztok a feudális jogok teljes eltörlését követelték és ennek nyomatékául kastélyokat és udvarházakat gyújtottak fel. 1789. aug. 4-én "csodák éjszakája" a kiváltságosok lemondtak összes előjogukról. A feudális szolgáltatások pénzben megválthatók lettek. Törvénybe iktatták még a polgári szabadságjogokat, a törvény előtti egyenlőséget, majd aug. 26-án elfogadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. (Amerikai mintára) 1789-1791 között végbement a francia államgépezet racionalizálása és modernizálása. Az ereje teljében lévő nagypolgárság vezetésében (az Alkotmányos Nemzetgyűlés felszámolásával). Az 1791-ben elfogadott alkotmány megnyitotta a tőkés fejlődéshez vezető utat azzal, hogy Franciaországot alkotmányos monarchiává nyilvánította. A királyi udvar és a girondisták a háború mellett voltak. A háborút a szélsőjobboldal ellenezte. XVI. Lajos girondistákból álló kormányt nevezett ki és 1792. ápr. 20-án megszavazták a hadüzenetet Magyarország és csehország királyának és a poroszoknak. Aug. 10-én megdöntötték a királyságot a királyt pedig bebörtönözték (1793. jan. 21-én guilottinnal kivégezték), ezzel a monarchia megbukott. A nemzetgyűlés megszavazta a nemzeti konvent összehívását. A Valmy domboknál sikerült megállítani az intervenciós csapatokat, majd megtörtént a köztársaság kikiáltása. 4. A francia forradalom második szakasza: a köztársaság kora (1792-94. nyara) Girondista köztársaság: A nemzeti konvent irányítása a liberális köztársaság (girondisták) kezébe került, de mérsékelt politikájuk eleve halálra volt ítélve, a forradalmat a rossz gazdasági állapotok és a romló hadi helyzet miatt csak radikálisabb irányba lehetett továbbfejleszteni. A konvent összetétele: - síkság vagy mocsár (nem tartoznak sehova) - girondisták ("jobboldal") - hegypárt ("baloldal") A sansculottok és a jakobinusok egymással szembeni vitája a "hogyan és kikkel" kérdésben van, melynek fő mozgatója a király pere. A királyt el kellett ítélni. A girondiak próbálták megmenteni, de amikor fény derült a nyílt árulásra, a konvent egyenkénti szavazással halálra ítéli. A kormányzat részben hódítási, részben a forradalom eszméinek terjesztésében folytatja a hadműveletet: 1792. nov. 6. a győztes francia hadsereg elfoglalja Belgiumot és átkel a Rajnán. A forradalomban megújult Franciaország, hogy világhatalommá váljék, nem tűrhette Anglia, ezért a fiatal köztársaság ellen létrehozza az első koalíciót, melynek Anglia, spanyol, holland, ausztriai, porosz és piemonti tagjai vannak. Anglia és Franciaország háborúja a népek egymással vívott háborúja. A konvent határozatára Belgiumot, Savolyát és Bázelt Franciaországhoz csatolta. A tavaszi hadjárat sikertelenül végződött. A nép a girondiak ellen fordult. A poroszok Párizs felé támadtak. A jakobinusok intézkedéseket sürgetnek, válaszul a girondisták Dantont és Maratot vád alá akarják helyezni, mire a nép szembefordul velük. 1793. jún. 2-án a konventet 80.000 fegyveres vette körül és megszavazták a girondisták letartóztatását, és ezzel elkezdődik a jakobinus diktatúra szakasza. Jakobinus diktatúra: (1793 június 2-től 1794 június 29-ig) A jakobinusok hatalomra kerülésekor a hatalom válságos helyzetbe volt, egyre erősödött a külső és belső fenyegetés, a gazdasági élet pedig a teljes szétesés határára került. A Robespiere vezette jakobinusok maguk mellé állították a parasztságot (földjuttatással és feudális kötöttségek teljes eltörlésével), majd a forradalmi terrort bevezetve megszilárdította a hatalmat. Az állam legfontosabb szerve a 9 tagú Közjóléti Bizottság lett, amely rögzítette az árakat, amelyek kötelezőek voltak minden kereskedőre, mert a spekulációt halállal büntették. Sikerült megszervezni a toborzást, és a hadsereg vezetését is átvették. Az első eredmények hamarosan jelentkeztek, sikerült a jakobinusoknak a külső és belső válsághelyzetet felszámolniuk, de ezzel a forradalmi terror és a jakobinus diktatúra is fölöslegessé vált. A sorozatos győzelmek után 1794. júl. 24-én a konvent vád alá helyezi Robespiert majd 21 társával együtt kivégzik. A személyi hatalom rendszere: (1794-1804) Robespier bukása után néhány hét alatt kicsúszott a konvent és az események irányítása a jakobinusok kezéből. A királypártiak (sansculotteok) föllázadtak de ezt 1795-ben Bonaparte leverte. A kovent új alkotmányt dolgoz ki és fogad el 1795 szept.-ben, majd lemond. Visszaállítják a cenzusos választójogot. Létrejön a kétkamarás törvényhozó testület. Bonaparte 1799 nov. 9-én államcsínyt hajt végre. Szétkergeti az 500-ak tanácsát és mint első konzul Fro. diktátora lesz. 1799-1804 a katonai diktatórium ideje. Bonaparte egyiptomi és itáliai hadjáratai során a hadsereget híresebbé befolyásosabbá teszi. A francia nép viszont békére vágyik és ennek érdekében 1800-ban az osztrák főseregeket leveri Marengónál és visszaszerzi az itáliai területeket, majd 1801-ben Lunevillében az ausztriaiakkal és 1802-ben Angliával köt békét Amiensnél. A békeidőszakban hozzájárul az egyház újraszervezéséhez, az iskola és az oktatásügy kiépítéséhez, a polgári jogrend fölépítéséhez. Gazdaságpolitikájában - kényszerűségből - visszatér a merkantilizmushoz. Intézkedésére értékálló pénzt hoznak forgalomba. A császárság kora: (1804-13/15) 1804-ben Császárrá koronáztatja magát. Megerősíti a hadsereg hivatásos jellegét. A kikerekített Fro.-t vazallus államok gyűrűjével vette körül. 1806-ban kihirdette a kontinentális zárlatot Anglia felett. 1813-ban a "népek csatájában" vereséget szenvedett és Párizs elesett. Elba szigetére száműzték. A kivégzett XVI. Lajos öccsét XVII. Lajos néven megkoronázták és ezzel veszélybe kerültek a parasztok kivívott jogai. Üldözik a forradalmistákat és a bonapartistákat. Napóleon tudott az ellenségeskedésekről és kijátszva az angol cirkálókat fegyver nélkül visszatér Fro.-ba, mire XVII. Lajos elmenekül. 1815-ben újra császár lesz és összeszedi a hadsereget amivel elindul az angol-porosz hadak ellen, de Waterloo mellett újra legyőzték és újra száműzték Szent Ilona szigetére, ahol 1821-ben halt meg. Általa írott munkák közül a legfontosabb a polgári törvénykönyv volt. Az un. Code Napóleon az egész világon a polgári jogalkotás mintaképe lett. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata A francia burzsoázia törekvéseit tükröző politikai nyilatkozat, amelyet 1789. aug. 26-án az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadott el a nagy francia forradalom kezdetén. A francia nép nemzezetgyűlésben összeült képviselői abban a meggyőződésben, hogy a közszerencsétlenségben és a kormányok romlásának okát az ember az ember jogainak nem ismerésében, feledésében vagy megvetésében látták. Elhatározták, hogy nyilatkozatban foglalják össze az ember megszentelt, természetes, elidegeníthetetlen jogait, hogy a társadalom tagjait emlékeztessék jogaikra, kötelességeikre. Ez a jognyilatkozat az alapvető szabadságjogok tömör megfogalmazását tartalmazza: szólás, -sajtó, lelkiismereti szabadság jogok. Az ideológia forrása az USA Függetlenségi Nyilatkozat mintájára a francia felvilágosodás szellemében készült el. Első változatát (USA) La Foyette fogalmazta és Thomas Jefferson az USA Függetlenségi Nyilatkozat alkotója készítették. Ők készítették el a francia Jognyilatkozatot is. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. A burzsoázia ellen az egész társadalom képviselőjeként lépett fel s ezt kívánta kifejezésre juttatni az emberi és polgári jogok nyilatkozatában is, amely valójában a kapitalista társadalmi rend megteremtésének programja volt. A haladó elemek a XVIII. sz. elején és a XIX. sz. elején világszerte követendő példának tekintették. Az 1791-es alkotmány elvi bevezetője. Az 1791-i, majd több későbbi francia alkotmányba is belefoglalják. A jognyilatkozat pontjai 1. Emberi szabadság és születési előjogok 2. Minden ember természeti jogokkal rendelkezik, melyeket az államra ruház. Ezt ha az állam megsérti (tulajdon, biztonság, elnyomás) felbonthatja (Locke) 3. Minden felségjog a nemzetben lakozik. A hatalom birtokosa a nép (Rousseau). 4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. 6. A törvényalkotásban minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselő révén közreműködni. A törvény tehát mindenki számára törvény. Minden polgár egyenlő, tehát mindenki egyaránt alkalmazható közhivatalra, méltóságra, állásra. 7. Vád alá helyezni, letartóztatni, fogva tartani bárkit csak a törvény által meghatározott esetekben, és a törvény által előírt törvények által lehet. 9. Mindaddig, míg valaki bűnösségét be nem bizonyították, addig ártatlannak bizonyul. 10. Szabad nézetek, vallásszabadság 11. Szólásszabadsága van mindaddig mindenkinek, míg a törvényt meg nem sérti. 12. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi lehetővé! 13. A karhatalom és a közigazgatás költségeit fedezheti mindenki képessége szerint. 16. Olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom nincs szétválasztva, semmi alkotmánya nincs. 17. Tulajdonától senki meg nem fosztható, csakis törvényes úton a közösség érdekében.