13. Egyetemes történelem a 17-18. században A. Milyen okok vezettek az angol polgárháború kirobbanásához? Ismertesse szakaszait! Előzmények - Erzsébet királyné halála után a Stuart dinasztia kerül trónra - I. Jakab (1603-1625) - az anglikán egyházat támogatja a puritanizmus helyett - a parlament üléseit gyakran feloszlatja az ellenzék követelései miatt - I. Károly (1625-1649) - önkényesen veti ki az adókat, üldözi a puritánokat - monopóliumok árusításával próbálja telíteni a kincstárat - 1628 a parlament elfogadja a Jogok Kérvényét - az adómegszavazás a parlament kizárólagos joga - 1629 feloszlatja a parlamentet - puritánok két részre oszlanak - presbiteriánusok: mérsékeltebb - independensek: radikálisabb - 1638 skót felkelés - királyi kincstár kiürül - 1640 összehívja a parlamentet - "rövid parlament" - nem hajlandók elfogadni az új adókat - ismét feloszlatja a parlamentet - 1640 november újra összeül a parlament - "hosszú parlament" - visszaállítják az adómegszavazást - alkotmányos monarchiát követelnek 1640-1642 parlamenti szakasz - 1641 írországi felkelés - presbiteriánus-independens ellentét az Alsóházban - 1642 az ellenzék vezetőit le akarja tartóztatni a király, ezért megszöknek - London népe megmozdul - a király É-Angliába távozik 1642-1649 polgárháború - a királypártiak a ,,gavallérok", a parlament tábora a ,,kerekfejűek" - kezdetben a királyi sereg folyamatos győzelmeket arat - a parlament hadseregét az independensek szervezik meg - "vasbordájúak", vezető: Cromwell - Cromwell győzelmei - 1644 Marston Moor - 1645 Naseby - 1646 a király a skótokhoz menekül - 1646 eltörlik a nemesi birtokok hűbérjellegét - 1647 a skótok pénzért kiadják a királyt - a presbiteriánusok alkotmányos monarchiát, az independensek köztársaságot akarnak - megjelennek a levellerek - céljuk az egyház és az állam demokratizálása - bázisuk a kispolgárság és parasztság - jelentős befolyásra tesznek szert a parlamentben - megjelennek a diggerek - tömegbázisuk a parasztság - radikális követelések - bekerített földek visszaadása - a feudalizmus maradványainak felszámolása - presbiteriánusok fel akarják oszlatni a sereget - independensek összefognak a levellerekkel - cél: egykamarás polgári parlament és a köztársaság megteremtése - 1647 királypárti felkelések - 1648 Prestonnál győzelem a királypártiak ellen - 1648 december Cromwell és serege bevonul Londonba - a parlamentből eltávolítják a királypártiakat, létrejön a "csonka parlament" - a király ellen vádat emelnek - 1649. január 1. I. Károlyt lefejezik 1649-1653 köztársasági epizód 1653-1658 Cromwell katonai diktatúrája - Cromwell fellép a levellerekkel és a diggerekkel szemben - súlyos adóterhek - fokozódó bekerítések - 1653 Cromwell feloszlatja a parlamentet - 1658-ig Lord Protector néven egyszemélyben kormányozza tovább Angliát - újra összehívják a parlamentet - 1658-1660 Cromwell fia próbál kormányozni - a parlament meghívja I. Károly fiát a trónra 1660-1688 restauráció - II. Károly (1660-1685), II. Jakab (1685-1688) - céljuk a feudalizmus újra bevezetése - hamarosan bebizonyosodik, hogy ez lehetetlen - 1673 Test Act törvény - anglikán vallású ember nem tölthet be állami tisztséget - 1679 Habeas Corpus törvény - kimondja, hogy írásos bírói végzés nélkül senkit nem lehet letartóztatni - 1688 Jakab elmenekül Orániai Vilmos partraszállása miatt - Orániai Vilmos III. Vilmos néven Anglia trónjára ül - 1688 a ,,dicsőséges" forradalom éve - létrejön az alkotmányos monarchia - Bill of Rights - jogok törvénye - törvényhozó szerv a kétkamarás parlament lesz - a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős - a király fokozatosan elveszti szerepét - a király uralkodik, a parlament kormányoz - az alkotmányos monarchia megszilárdul A francia forradalom menetének vázlata Előkészítő szakasz - mind a három rend politikai céljait látta megvalósulni a rendi gyűlésen - papság, nemesség: rendi jogaik megerősítése, kormányzati szerep növelése - "3. rend": reformokat és a polgárság részére politikai jogokat akar - városi polgárság + szabad parasztok - létszáma a lakosság 96-98 százaléka - 1789. május: a rendi gyűlés összeül - számtalan röpirat, városi szegények sérelmeit panaszfüzetekben összegyűjtik - a 3. rend igyekszik a papságot megnyerni - június végén a 3. rend képviselői alkotmányozó nemzetgyűlésé nyilvánítják magukat - a király semmisnek nyilvánítja a 3. rend határozatait és feloszlatja a nemzetgyűlést - Versailles környékén a király csapatokat von össze, Párizs népe forrong - július 13. a nép elfoglalja Párizs stratégiai pontjait Első szakasz - alkotmányos monarchia - július 14. elfoglalják és lerombolják a Bastille-t - Lafayette vezetésével nemzetőrséget hoznak létre - arisztokraták egy része Koblenzbe emigrál - a vidék forradalma: a vidéki városokban is lezajlik a forradalom - a parasztok felgyújtják a kastélyokat, okmányokat, elűzik földesuraikat - 1789 augusztus: feudalizmust felszámoló törvények - megszüntetik a parasztság személyi függését, a banalitásokat - általános adókötelezettség, eltörlik a belső vámokat, céhes kötöttségeket - Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, minta az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat - 1789 augusztus 26 az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja - törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, mindenki szabadnak születik - október: 10 ezres menet Versailles-ba (éhínség) - kötelezik a királyt, hogy költözzön Párizsba, és hogy adjon kenyeret - november: Talleyrand püspök felajánlja a papi birtokokat a nemzetnek - pénzügyi gondok: államcsőd, hiperinfláció - a parasztság nem hajlandó adót fizetni - egyházi birtokok elkobzása, áruba bocsátása - 1791-es alkotmány, cél a feudalizmus teljes felszámolása, egykamarás parlament - meghagyják a királyság intézményét: király az államfő, az állam fizetett hivatalnoka - a kormányzást 6 szakminisztérium látta el - a király minden rendelkezését két miniszternek kell ellenjegyeznie - 1791. június: Le Chapelier-féle törvény: célja a sans-culotte-ok megfékezése - megtiltja a munkásság mindenféle szervezkedését: - 1791. július: a király megszökik, de a nemzetőrség elkapja - hatalmas tömeg gyűlik össze a Mars-mezőn - a tömeget katonai erővel szétverik (sortűz) - belpolitikai problémák: infláció, éhség, parasztmozgalmak - 1792. augusztus 10. felkelés indul - vezetők: Robespierre, Danton, Marat - létrehozzák a forradalmi tanácsot, a király jogait felfüggesztik, börtönbe zárják Második szakasz - girondista köztársaság - girondisták: a nagypolgárság képviselői - 1792. a párizsi tömegek betörnek a börtönökbe, kb. 3000 nemest és papot mészárolnak le - 1792. szeptember: kikiáltják a köztársaságot - új törvényhozás - Konvent; a Gironde és a Hegy-párt küzdelme - 1793. január 21. XVI. Lajost kivégzik - súlyos probléma az élelmezés, nincs kenyér és gabona - új politikai csoportosulás: veszettek, a legszegényebbek érdekeit képviselik - forradalmi törvényszékek felállítása - 1793. június: felkelés a girondista kormány ellen, jakobinus győzelem Harmadik szakasz - jakobinus diktatúra - hatalom teljes biztosítása, egész országot elönti a terrorhullám - a forradalmi törvényszékek kb. 17 ezer halálos ítéletet hoznak - a hadsereghez kormánybiztosokat küldenek - biztosítják az élelmezést a lakosság számára - a katonai helyzet és a belső rend megszilárdulása után feleslegessé válik a diktatúra Negyedik szakasz - thermidori köztársaság - leszámolnak a veszettekkel, majd a mérsékeltek vezetőivel is - 1794. július: Robespierre-t és társait vád alá helyezik - létrejön a thermidori Konvent - megkezdődik a leszámolás a jakobinus tisztségviselőkkel - Franciaországon táncőrület lesz úrrá: ünneplik a terror felszámolását - 1795 tavasza két felkelés Párizsban - Direktórium (5 fős testület) áll az állam élére - Napóleon kerül a nemzetőrség élére - ingatag belpolitikai helyzet - Napóleon államcsínyt hajt végre