13. tétel Széchenyi István és Kossuth Lajos reformkori célkitűzései Széchenyi István Széchenyi István (1791-1860) a legnagyobb magyar. Dúsgazdag nagybirtokos családból származik. Gyermekként Bécsben és Nagycenken élt. Ifjúkorát katonáskodással töltötte, Napóleon leverésében is részt vett. Könnyelmű életet élt. Kiábrándult, és az önművelésre fekteti a hangsúlyt. Beutazta Európát. Járt Angliában, Franciaországban, Itáliában, Görögországban járt. Ekkor ébredt rá Magyarország elmaradottságára, és annak okait keresi. Rájött, hogy változás kell, és úgy gondolta, hogy a nyugat- európai polgárosodás legyen a példa. Célja a haza megváltoztatása, új emberek teremtése volt. A magyar nemesség küzdelmei: a nemesi adómentességéért. Rájött arra, hogy érdekegyesítés kell a földesúr és a jobbágy között. Rá akarta döbbenteni a földesurakat, hogy a modernizálás számukra is előnyös. A jobbágy robotja helyett a bérmunkás alkalmazása sokkal hasznosabb. 1825: Tudományos Akadémia létrehozása. 1 évi jövedelmével járul hozzá. Lóverseny, Casino létrehozása. Stádium: Hogy hitelt vehessen fel a földesúr a korszerűsítés érdekében, el kell törölni az ősiség törvényét, mert gátat vet a hitelfelvételnek. Mindenki vásárolhasson birtokot, ne csak a nemesek. A törvény előtt mindenki egyenlő legyen, tehát polgári társadalmat akar. Művei: Hitel, Világ, Stádium, Kelet Népe: ezek a művek a reformelképzeléseit tartalmazzák. A földbirtokos gazdasági és technikai elmaradottságából indul ki. Szerinte hitel kell, és ehhez el kell törölni az ősiség törvényét. A nem nemesek földvásárlási joga, parasztok, polgárok birtokbírhatósági joga, vagyis szabadon rendelkezik a saját tulajdonával. Közteherviselés: mindenki fizessen adót. Önkéntes örökváltság: a jobbágyok a földesurakkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják jobbágyi szolgáltatásaikat és telkeiket. Így a telkek polgári tulajdonná válik. Széchenyi gyakorlati alkotásai: - hazai közlekedés javítása - Vaskapu, Lánchíd - Tisza szabályozásának előkészületeit irányította - dunai hajózás megindítása - hajógyár, téli kikötő - selyemhernyó tenyésztés bevezetés - gőzzel hajtott hengermalom, mezőgazdasági termelés élénkítése - jobb értékesítést akart Magyarország modernizációját segítette elő. Kossuth Lajos Kossuth Lajos Monokon született, birtoktalan nemesi családból. A család elszegényedése miatt értelmiségi pályára kényszerült. Ügyvédnek tanult. 1831-ben Kolerabiztos volt. Az 1832-36-os országgyűlésen kezdődik politikai pályája, az országgyűlési ifjak egyik kiemelkedő alakja. 1831 tavaszán kolerajárvány tört ki. A parasztok uraikkal szemben Bécs oldalára állnak, és ez megmutatja, hogy érdekegyesítés kell a jobbágy és a nemesember között. Bele kell vonni a jobbágyokat is a reformelképzelésekbe. Föl kell adni azt a gondolatát, hogy a nemzet a nemesség közössége és ezek után a nemzet közösségéről kell beszélni. 1832-36-os országgyűlésen vett részt mint megfigyelő. Kézzel írott levélként terjesztette az országgyűlési beszámolóit Országgyűlési tudósítások néven. 1835-ben I. Ferenc halála után erősödik az elnyomás, börtönbe zárják Lovassy Lászlót, aki a börtönben megőrül. Kossuth ekkor már országgyűlési beszámolóit igazi újságként, Törvényhatósági tudósítások néven terjesztette. Ezért börtönbe zárták, ahol megtanul angolul. Kossuth programja: 1841-ben elvállalta a Pesti Hírlap szerkesztését. A bécsi kormánykörök azt várták, hogy Kossuth a lap szerkesztésével fog foglalkozni, és abbahagyja a politizálást, de pont az ellenkezője történt, és a Pesti Hírlap vezércikkeiben hirdette reformgondolatait. A Habsburg birodalomtól független Magyarországot akart létrehozni a Habsburg birodalom keretein belül. A köznemesség támogatására számított. Kötelező örökváltság: ne a jobbágy váltsa meg saját magát, hanem az állam fizessen a földesúrnak a jobbágyok felszabadításáért. Közteherviselés: a nemes is fizessen adót. Népképviseleti országgyűlés: ne csak a nemességnek legyenek politikai jogai, hanem más politikai erők is képviseltethessék magukat. Védegylet: 1844-ben alakult. Célja: a magyar ipar védelme a cseh és osztrák ipar versenyétől. Aki belép, az vállalja, hogy 6 évig lehetőleg csak magyar árut vásárol. Kossuth és Széchenyi ellentéte Kossuth Lajos Főleg a politikai függetlenség a cél, amit a középnemesség vezetésével akar elérni. Kötelező örökváltság. Széchenyi István Elsősorban a gazdasági fejlődést tartja szükségesnek, az arisztokrácia vezetésével. Önkéntes örökváltság.