12.b. Mutassa be Hunyadi törökellenes harcait, méltassa jelentôségüket! Hunyadi J. a török háborúk legkiemelkedôbb hadvezére. Csa- ládja a havasalföldi román fejedelemségbôl származik. Apja Zsigmond király udvari vitéze, amiért az erdélyi Vajdahunyad várát kapta jutalmul. Hunyadi Itáliában ismeri meg a huszi- ta harcmodort. Toborzó tisztként kerül a déli végekre, ahol eleinte kis zsoldos sereggel küzd a törökök ellen. A törökök egy meglepô támadásával szemben a Maros völgyében, a szentimrei csatában 1442-ben vereséget szenved. A súlyos vereség után népfelkelést hirdet, s néhány nappal késôbb Gyulafehérvártól nem messze gyôzelmet arat. A gyôzelmét meg- ismételte ez év ôszén a janovicei csatában. Szétszórta a szultán Erdély, Havasalföld és Moldova hódoltatására küldött jelentôs seregét. A gyôzelmek fordulatot jelentettek a török háború történeté- ben. Lehetôséget adtak az ellentámadás indítására. Ennek eredménye az 1443. ôszén indult híres "hosszú hadjárat", amely a szomszéd országok és a törököktôl leigázott balkáni népek támogatásával a Balkáni hg-ig vetette vissza az ellen- séget, s kedvezô békekötésre kényszerítette a szultánt. A békét a pápa követelésére megszegik, és 1444. ôszén megindít- ják a várnai csatával végzôdô hadjáratot (Ulászló). 1448-ban az albánokkal szövetségben hadjáratot vezet, de Brankovics György, szerb fejedelem árulása következtében a törökök megelôzik, és a rigómezei csatában legyôzik. 1456. Nándorfehérvári diadal: Ez a gyôzelem 70 évre megállí- totta a törököt. A csatában a töltôanyagot Hunyadi parasztjai jelentették, akik nem rendelkeztek kellô katonai tapasztalat- tal. Egy ideig testükkel tartják fel a törököket. A pápa azt hitte, hogy a magyarok veszíteni fognak, ezért szólt volna a hôsök tiszteletére a déli harangszó. Hunyadi János élete legnagyobb céljának a török elleni hadjá- ratot tartotta.