Felvilágosodás

 A 17. Századi Angol filozófiában egyre inkább terjed a racionális gondolat,
 hogy az emberiség problémáit meg oldhatók az ész segítségével főként ezt a
    gondolatot választják alapgondolatuknak a 18. sz.-ban a Fro. Írói is
     alakítanak ki egy új gondolati irodalmi irányzatot a felvilágosodás
            előterébe, kerül az ember, illetve az a gondolat hogy
 Bármennyire is létezik isten csak teremtőként végső mozgatóként, van jelen.
    Ennek megfelelően az ember nem tarja bölcsnek ugyanakkor tabula rása
  (tiszta lappal jön a világra, vagyis se, jó se rossz, hanem a társadalom
                                 teszi azzá.
 Rousoue szerint a társadalom teszi rosszá az embert a magántulajdon, teszi
                                    azzá.
                   "enyém s tied, mennyi lármát szüle..."

   A felvilágosodás korának egyik legfontosabb műve az enciklopédia, amely
   igyekszik összegyűjteni a teljes emberi tudást. Egyik szerzője Diderot
  Montesguieu (montezskiö) sajátos politikai földrajzi összefüggéseket vél
  felfedezni a politikai hatalomról, máig érvényes elemzést késztett észre
          veszi, hogy a politikai hatalom 3 elemből tevődik össze:

             - törvényhozó * - a végrehajtó * - Bírói hatalomból

      Ezeknek szétválasztása demokratikus politikai rendszer egy kézben
    összpontosulása diktatúrát eredményez a felvilágosult abszolutizmust.