A magyar forradalom jelentős állomása annak a foradalmi hullámnak amely
Európa nagy részén végig söpört. Az európai országok a polgáriátalakulás
felé haladtak , e forradalmi hullámból kimaradt a polgárilag legfejletebb
Anglia és az elmaradot szélsőség Oroszo.
1847- ben az utolsó rendi  országgyűlésen a magyar reformpolitika
lefékeződött . Az ellenzék frakciókra bomlott mérsékeltekre , baloldalra és
centralistákra . Az udvar megosztó politikájának köszönhetően , csak
mérsékelt reformok születtek . Az 1848- februárjában kitört párizsi
forradalom hire március elején érkezett Pozsonyban. A forradalom félelem
hatására egyre többen váltak a radikálisabb reformok hiveivé. Kossuth
március 3 -ai felirati javaslatában fogalmazta meg a legfontosabb
célkitűzéseket , alkotmányos átalakulás nemcsak Magyaro hanem Ausztriában
is . Az udvar időnyerési taktikából meghiusitott afőrendi tábla
összehivását , és a felirat tárgyalását . Kossuth válaszképpen a pesti
Ellenzéki Kör választmányához , hogy követeléseiket peticióban nyujtsák be
az    országgyűlésnek ezzel gyakorolva nyomást a pozsonyi diétára . A pesti
ellenzéki csoportulásban a radikálisok ragadták magukhoz a kezdeményezést ,
Irinyi József iránitásával un, Pilvax kör tagjai megfogalmazták a Tizenkét
Pontot .
Március 13- án Bécsben forradalom tört ki , amely megdöntötte a Metternich
kormányt.
Március 15- én  a bécsi forradalom  hirére Pesten a márciusi ifjak
vezetésével forradalmi eseményekre került sor . Az országgyűlés Kossuth
vezetésével a magyar  nemzet nevében küldöttséget inditott bécsbe a felirat
elfogadtatására .
Március 17- én uralkodói kézirat alapján a nádor kinevezte Batthyény
Lajost Magyaro első felelős miniszterelnökének . A küldöttség
visszaérkezése után Pozsonyban is felgyorsultak az események , az
országgyűlés mindkét táblája ülésezet , és háromhetes jogalkotó munkával
meg alkották a törvényeket , felszámolták a feudális viszonyokat és
lerakták  egy új Polgári Magyaro alapjait . Az uj törvényekben a
reformkori elképzelések váltak valóvá , centralista elvek alapján .
A 31 cikkelyből álló törvénycsomagot 5 . Ferdinánd április 11 - én
szentesitette . A több ponton az 1831 . évi belga alkotmány mintájára
kidolgozott áprilisi törvények értelmében Magyaro alkotmányos monarchiává
alakult át .
Végrehajtó hatalom
A régi központi hivatalok megszűntek , és helyükre a felelős magyar
minisztérium lépett.
A király a végrehajtó hatalmat csak a magyar kormányon keresztül
gyakorolhatja
A Habsburg dinasztia trónöröklési jogát elismerték , a király szent és
sérthetetlen .
Kinevezi és elbocsájtja a minisztereket
Dönt háború és béke kérdésében.
Szentesiti a törvényeket . Kegyelmet gyakorolhat . Nemesi cimeket
adómányozhat .
Az országgyűlés szerkezete nem változott , továbbra is kétkamarás  a
törvényhozo testület .
Választójog . Kiterjeszteték a választojogot mindazokra a20 éven felüli
férfiakra , akik nem áltak büntető eljárás alatt. Városokban 300 forint
értékű ingatlannal , falun egynegyed úrbéri telekkel rendelkeztek . A
passziv választójogot 24 évhez és a magyar nyelv tudásához kötötték .
A  vármegye átalakitásának kérdésében még nem dölt el a vita , hogy miként
leheta rendi jellegű vármegyét polgári önkormányzatá alakitani . A
centralisták álláspontja szerint a nemesi vármegyéről lekell mondani a
polgári közigazgatás érdekében . Az önkormányzati jogokat a legalsó szintre
kell helyezni.
A megyékről szóló törvény biztositotta az alkotmányosság védőbástyáinak
további működését.
Kimondát , hogy a közgyűléseket népképviseleti alapra kell helyezni.-
Fölállitották a függetelen birósági szervezetett