12. tétel Az angol polgári forradalom Az angol polgári forradalom a tőkés gazdaság kibontakozását segíti elő. Az előzményeket három pontra bonthatjuk. A társadalmi és gazdasági előzményekre, az ideológiai előzményekre és a politikai előzményekre. A társadalmi és gazdasági előzménye: megindult a tőkés átalakulás. A bekerítések során a földjüket vesztett parasztokból kialakul a bérmunkás és a szabad bérlők csoportja. A tőkés gazdálkodásra való áttért nemesi birtokosokból jön létre az újnemesség, a gentry. Fejlettebb technikákat alkalmaztak, az ipar fejlődésnek indult, a szén- és a vastermelés növekedett, és a hajógyártás fejlődött. Tőkeerős nagybirtokosok, akiknek plusz pénze volt, bekapcsolódtak az ipari termelésbe. Az ideológiai előzmények: egészen a kereszténységig nyúl vissza. A kereszténység két részre oszlott, az egyik a nyugati kereszténység. 1517- ben ez is két részre oszlott: az egyik a római katolikusok, a másik a protestánsok. Közvetlen ideológiai előzménye a puritanizmus (= egyszerűség). A kálvinizmus angol változata. Ezen belül két ágra oszlott. Az egyik a presbiterek, akik a püspöki hatalom eltörlését akarták. Az egyházat egy választott testület irányította. A másik ága az independensek, akik teljes önkormányzatot akartak az egyházmegyében. Ők csak az isteni törvényeket fogadták el. A politikai előzmények: válság alakul ki. I. Jakab (1603-1625) az arisztokráciára és az anglikán egyházra támaszkodva, nyílt abszolutista eszközökkel kormányzott. Utóda, I. Károly (1625-1649) is abszolutista eszközökkel kormányoz. Miután a parlament nem hajlandó adót megszavazni, válaszul a király 1629-1640-ig nem hívja össze a parlamentet. Önkényuralmat gyakorol, a saját rendeleteivel kormányoz. Forradalom első szakasza: oka: a skót nemesség felkelése. 1640. áprilisában összehívja a parlamentet. Ezt nevezzük rövid parlamentnek. A király adókat akar megszavaztatni a parlamenttel, de miután ezt a parlament nem hajlandó megszavazni, szétoszlatja azt. A király a skót nemességet akarta visszaszorítani az adókkal. 1640. novemberében ismét összehívja a parlamentet. Ezt hosszú parlamentnek nevezzük, mert 1653-ig tart. A parlament lesz a forradalom vezető ereje, csak saját maga oszlathatja fel önmagát. Az adószedés is csak a parlament jóváhagyásával történhetett. A parlament ellenőrzi a hadsereget és a minisztereket. 1642. januárjában polgárháború tört ki, két irányzata volt: |Kerekfejűek |Gavallérok | |A parlament hívei, déli |Az északi és nyugati nemesség | |újnemesség (gentry), London |tartozott ide. Gazdaságilag | |polgársága, a parasztság. |fejlett területek. Anglikán | |Hajóhad. Kezdeten gyengébb volt a|egyház támogatta őket. Kezdetben | |hadsereg, de Cromwell megszervezi|a hadseregük erősebb volt a | |az új mintájú hadsereget, a |kerekfejűek hadseregénél. | |vasbordájúakat. A származás nem | | |volt fontos, az egyéni elbírálás | | |számított csak. "Bízzál Istenben,| | |és tartsd szárazon a puskaport!" | | | | | |Döntő győzelmek: | | |1644: Marston Moor | | |1645: Naseby | | |1648: Preston | | Kiéleződik az ellentét a presbiterek és az independensek között. 1648: Cromwell megtisztítja a parlamentet a presbiteriánusoktól, ezt a megtisztított parlamentet nevezzük csonka parlamentnek. 1649-ben I. Károlyt halálra ítélik és kivégezteti Cromwell. Anglia köztársaság lesz. A forradalom következő szakasza: 1649-1660-ig tartott. 1649-1653: Cromwell kiverte a levellereket és a diggereket. Nagy-Britanniát Anglia, Skócia és Írország alkotta. Cromwell 1651-ben hajózási törvényt adott ki, melyben az állt, hogy csak angol hajók hozhatnak be árut, kizárt minden nem angol hajót a kereskedelemből. A holland hajók ellen irányult ez a törvény. 1653-58: protektorátus: katonai diktatúra. Cromwell Lord Protector lett. Feloszlatja a csonka parlamentet, és létrehozza a szentek parlamentjét. Cromwell kezében volt a hadsereg, a hajóhad, a pénzügyek, az igazságszolgáltatás és a külpolitika. Rendeletekkel kormányoz. 1658-60: árnyék protektorátus Cromwell fia Richard elismeri a Stuartok jogát a trónra. Királyság visszaállítása (restauráció): II. Károly (1660-1685) uralkodik, a nagypolgárság, a rend helyreállításának érdekében elfogadja a királyt azzal a feltétellel, hogy a király gyilkosain nem áll bosszút, és nem állítja vissza a régi törvényeket. II. Jakab (1685-1688) nem tartja be az ígéreteit és kivégzi a király gyilkosait. 1688-ban a parlament szembefordul a Stuartokkal, és meghívja Anglia trónjára Hollandia kormányzóját, Orániai Vilmost. Ezt nevezzük dicsőséges forradalomnak, vérontás nélkül vonult be az országba. 1689: Jognyilatkozat: a parlament mindenre kihatott, a király uralkodott, de nem kormányzott.