11/a. A francia felvilágosodás és gazdasági, társadalmi hatása. Az abszolutizmus fénykora Franciaországban, XIV. Lajos a napkirály: Franciaország a XVII.sz. elsô felében Európa legnagyobb, össze- függô és lényegében egynyelvµ országa, amely népsµrµsége is ma- gas. Az abszolutizmus franciaországban a XVII.sz. második felében XIV. Lajos uralkodása idején (1643-1715) érte el tetôpontját. XIV. Lajos államminisztere Masarin halála után nem nevezett ki új államminisztert, és 1614-tôl nem hívta össze a rendi gyµlést sem. Minden hatalmat a maga kezében öszpontosított, és polgári szár- mazású szakemberekkel vette körül magát. A király nagylétszámú állandó hadseregre támaszkodott. Merkantilista gazdaságpolitika: XIV. Lajos szakminisztere Colbert dolgozta ki azt a gazdaságpoli- tikát, amelyet merkantilizmusnak nevezünk. Ennek lényege, hogy a nemesfémet az országba vonzzák és kiáramlását megakadályozzák. Védôvámokat vetettek ki, és kölcsönökkel támogatták a hazai i- part. A nemesség távol tartotta magát az ipartól és a kereskede- lemtôl, mert ha egy nemes evvel foglalkozott elvesztette adómen- tességét. Ezen okból a polgárság tett szert vagyonra. Mivel a polgárság rendelkezett a gazdasági hatalommal, megkezdte harcát a politikai hatalomért. A spanyol örökösödési háború (1701-1714): ----------------------------------------- IV. Károly spanyol király meghalt 1700-ban, végrendeletében a trónt XIV. Lajos unokájára Anjou Fülöpre hagyta. XIV. Lajos egye- síteni akarta Spanyolországot és Franciaországot. Ezt akarták megakadájozni a Habsburgok Hollandiával és Angliával szövetkezve. 1713-ban megkötötték az Utrechti békét; a spanyol örökséget fel- osztották. A Habsburgok megkapták a Spanyol-Németalföldet, Anglia Gibraltárt. Az abszolutizmus hanyatlása Franciaországban: --------------------------------------------- A XVIII. században ( XV. Lajos, 1715-1774, majd XVI. Lajos, 1774- 1792 ) egyre világosabban mutatkoztak meg az abszolutizmus ár- nyoldalai is. Az abszolut királyi hatalom megmerevítette a feu- dális társadalom korlátait, a birtokos nemesség és papság uralmát a polgárság és a parasztság felett. A társadalmi rend változat- lanságát szolgálta a rendek, különösen a harmadik rendként emle- getett polgárság politikai jogfosztottsága. A hugenottákat üldöz- ték, s a rendszert bírálókat az a veszély fenyegette, hogy bíró- sági ítélet nélkül a Bastille-ba kerülnek. A sok háború és pazar- ló udvartartás miatt az adók és az államadósság Franciaország gazdaságánál is gyorsabban növekedett. A földesúri földtulajdon akadályozta a mezögazdasági fejlödést. Mindezek következtében az abszolutizmus társadalmi bázisa leszükült, az arisztokrácián és a föpapságon kívül az uralkodó osztályok többi rétege egyre kevésbé támogatta a rendszert. Mivel a polgárság rendelkezett a gazdasági hatalommal, megkezdte harcát a politikai hatalomért, új eszmék híve és terjesztöje lett. Felvilágosodás Angliában: ------------------------- A felvilágosodás Angliában kezdett bontakozni, ahol az észre és a kisérletre alapozott, gyakorlati célú tudományosság a legkiemel- kedöbb eredményekkel dicsekedhetett. A felvilágosodás legnagyobb- jai ( Montesquieu, Voltaire, Rousseau ) mégsem Angliában hanem a hanyatló abszolutizmus Franciaországában éltek. A felvilágosodás eszmeköre francia földön teljesedett ki. Magán viselte a francia szellem jegyeit. Felvilágosodás eszmerendszere: ------------------------------ A francia felvilágosodádt nagymértékben elôsegítette a természet- tudományok fejlôdése. Newton megalkotta az egységes fizikai vi- lágképet. A természettudományok nagy emberei voltak ebben az idô- ben: Galilei (1642-1764), Descartes (1596-1650) "Gondolkodom te- hát vagyok.", Pascal (1623-1662) "Minden méltóságunk a gondolko- dásban rejlik.". A felvilágosodás eszmerendszerének középpontjá- ban az ész állt. A felvilágosodás hívei a hagyományokat, a val- lást, a társadalmat mind abból a szempontból vizsgálták, hogy vajon ésszerüeke vagy sem. A felvilágosodás szótárában a másik kulcsszó a szabadság. Mindenfajta az egyén szabadságát gátló aka- dály eltörlését követelték. Ellene voltak a merkantilizmusnak. A felvilágosodás gondolkodói egyetemes megoldásokat kerestek az e- gész emberiség számára. A hazafiságnak, a patriotizmusnak is új, mélyebb tartalmat adtak. A haza fogalmába belefoglalták a sza- badságjogokat is. A felvilágosodás legnagyobbjai: ------------------------------- -Montesquie (1689-1755) Jellemzi a sokoldalú érdeklôdés, a tanulást fontosnak tartja. Mµvei: -Perzsa levelek (1721): levél formában írt regény. Egy európai és egy ázsiai ország összehasonlítása. ¬gy több a lehetôség a társadalom bírálatára. -Törvények szelleme (1748): ideálja az angol alkotmányos mo- narchia. -Voltaire (1694-1778) A felvilágosodás új irodalmi mµfajt teremtett, a filozófiai el- beszélést. Voltaire regényeiben szellemességgel bírálta a feu- dális viszonyokat. pl. Candide. -Rousseau (1712-1778) A radikális kispolgárság szószólója. A társadalmi szerzôdést továbbfejlesztette. Legföbb elve a nép legfôbb hatalmának a népfelségnek az elve. (Társadalmi szerzôdés 1762). A legtökéle- tesebb államformának a köztársaságot tartja. Egyéb mµvei: -Emil (1762) -¦j Heloist (1761) -Enciklopédisták: A francia gondolkodók egy csoportja (D'Alambert, Holbach, Helve- tius) eljutott a materializmusig és az ateizmusig. Legjelentösebb képviselöjük Diderot. Az ö irányításával készült el (1751-1772) a 28 kötetes enciklopédia. A mechanika törvényeit alkalmazták az élö szervezetekre is. A mechanikus materialisták társadalomfelfo- gása idealista maradt.