11 témakör: A törökk kiµzése és a Rákóczi szabadságharc tételcím: Étékelje a Rákkkóci szabadságharc menetéét, a nemzeti öszefogás szempontjából. A Rákóczi szabadságharc és annak elôzményei 1664-ben a habzburgok vereséget mérnek a török csapatokra, az ezt követô váradi béke jórészt semmi változást nem hozott. A törökök kezén hagyta a török álltal megszálva tartott területeket. A magyar nádor Veselényi Ferenc egy politikai szerveszkedés élére állt, majd halála után Zrínyi péter (horvát bán) vette át a rendi öszeesküvés vezetését. Az összeesküvéshez csatlakoztak Vitai György és I. Rákóczi ferenc is. Megpróbáltak a rendi ôszeesküvésnek nemzetközi kapcsolatokat szerezni. Ezt a kapcsolatot a franciákkal akarták létrehozni. Az összesküvést azonban leleplezték, a vezetôket kivégezték, Rákóczi Ferenc is csak úgy mentette meg az életét, hogy birtokait jelentôsen megkopasztották. A habzburgok eme öszeesküvés ürügyén felfüggesztette a rendi alkotmányt, nyíltan abszolutisztikus berendezkedést valósítottak meg, Az un. kormányzóságok területén német parancsnokokat nevezett ki, növelte a magyarországon állomásozó habzburg katonák számát. A katonák eltartása végett új állami adót vetettek ki, az un. porciót, ez az adófajta elsôsorban a ka- tonák eltartását szolgálta. Az orális porció a lovak eltartásának biztosítását szolgálta. Bevezettek továbbá egy szállítási robotadót is. A magyar katonák jelentôs részét elbocsájtották azzal az ürüggyel, hogy a végvárakat nem tudják eltartani. A korábban megtµrt vallásszabadságot felfüggesztette, ennek ered- ményeként megindult a protestánsok elleni "hadjárat". A lelkészeket bíróság elé állították, több mint 200 fôt gájarabságnak ítélték. Ez a tény nagy fel- háborodást keltett. Ennek következményeként fegyveres ellenállási gócok jöttek létre. Az elbocsájtott végvári katonákat erdélyben felfogadták a várakba. Megindultak a helyi szintµ öszeesküvések amelynek élére végül is Thököly Imre állt. A felkelés célkitµzése az volt, hogy a Dózsa féle parasztfelkeléssel akart rokonságot vállalni, valamint a habzburg ellenes függetlenséget igyeke- zett megvalósítani. Thököly Imre egy érdekes helyzetben volt, hiszen apja részt vett a Veselényi féle összeesküvésben, ezért gyerek fejjel erdélybe menekült. Maga a család északmagyarországi bányavárosból származott polgár- családból. 1681-ben a Thököly mozgalom hatására is öszehívják az országgyµlést, (sopron) ahol részlegesen viszaállították a magyar rendi alkot- mányt. A protestánsok jogainak viszaállítását a nanti ediktumból ismert módon valósították meg, meghatározott helyeket jelöltek ki, ahol a protestánsok a vallásukat gyakorolhatták. Késôbb Thököly feleségül vette Zrínyi ilonát (I. Rákóczi Ferenc özvegyét) Ebben a családban nevekedett II. Rákóczi Ferenc. 1682-ben a Rákóczi család északi birtokaiból, valamint a Zrínyi család északi birtokaiból Thököly fejedelemséget szervezett. Ezt a fejedelemséget a török elismerte. 1683-ban a török túlértékelte a katonai erôviszonyokat kb. 150000 fôs hadsereggel Bécs felé indult. Ebben a seregben Thököly fejedelemsége is részt vesz. Két hónapig ostromolták Bécset, eredménytelenül. Ezt követôen meg- érkeztek Szovjecki Károly lengyel János valamint Lotaringiai Károly serege, amely sereg nemcsak felmenti bécset, hanem a habzburgok ellentámadást is in- dítanak a törökök ellen. A habzburgokhoz csatlakozott, velence, lengyelország, a pápa, valamint a különbözô német fejedelemségek. Valamivel késôbb csatlako- zik oroszország is. 1686-ban visszafoglalják buda várát. Ezt követi a törökök további üldözése, és végül a háborút lezárván a karlócai béke. A karlóciai béke, magyarországnak visszadja a függetlenséget a temesi vilajet kivételével. Az országban az abszolutizmus rendezkedett be, másrészt a harcok elhúzódása azt eredményezte, hogy az ország katonai megszállása tovább folytatódott. Sôt 1687-ben erdélyt is megszállják a habzburgok. A karlócai béke nemzetközileg a habzburgoknak ítélte németországot, horvátországot, a németek számára ezen területek megvédése is feladatul volt kitµzve. Lengyelország koborsz környékét kapta, oroszország pedig az azori térséget szerezte meg a maga számára. Az 1687-es rendi országgyµlésen sikerül a habzburgoknak elfogadtatni a magyar rendekkel, a habzburg ház fiú ági örökösödését, a magyar trónra vonatkozólag. Ez egyben azt is jelentette, hogy a magyar rendek lemondtak a szabad király- választás jogáról. Ennek tetejébe a magyar rendi nemesség lemondott az arany bullába foglalt ellenállási záradékáról, amely záradék azt tartalmazta, hogy a nemesség akár fegyverrel is kényszerítheti a királyt, ha az nem az arany- bullában leírtak szerint cselekszik. A katonai eseményekre való tekintettel nem állítják vissza az ország területi integritását. A magyar ellenállás eléggé elszigetet volt, Zrínyi Ilona három évig védte Munkács várát, de vé- gül kénytelen volt feladni. Folytatódik a habzburg berendezkedés, ahol szinte mindennapos lesz az un. hµtlenség vádja amely váddal sok magyar nemest bíróság elé állítottak. A leghíresebb ilyen törvénykezôhely eperjesen volt, karaffa habzburg tábornok vezetésével, ahol a nemeseket nem csak letartóztatták de ki is végezték. A dolgok azonban nem álltak itt meg, tovább megy a protestán- sok vallásüldözése, a magyar nemeseket az un. új szerzeményi bizottság elé állították, ahol bizonyítania kellett a habzburgok iránti lojalitását, vala- mint ide kellett befizetnie a birtokértéknek a 10%-át, un fegyverváltságként. ha mindez megvolt, viszakaphatta a birtokát. Jászkunmegyét, a német lovagrend- nek zálogosította el, jutalmul a török elleni segítségért. A törökkel érint- kezô területek jelentôs részébe un. határôrvidékeket szerveztek, ezeknek a területeknek a funkciója jórészt abban nyilvánult meg, hogy a korábban elbo- csájtott végvári katonákat "felszívja", másrészt a török ellenes nemzetiségek bizonyos jutalmazása is volt. A határôrvidékeket közvetlenül bécsbôl irányí- tották. A határôrvidék lakossága különbözô adókedvezményeket kaptak, de köte- lezô volt azonnali fegyveres segítséget nyújtani a habzburg császári csapatok- nak. A magyar rendiség kísérletek megerôsödnek, de igazi komoly eredményt nem hoztak. Az országon belül az abszolutisztikus beredeszkedés tovább haladt, az abszolutisztikus berendezkedés egy olyan rendszert teremtett, ahol a határ- ôrvidék felfegyverzett lakossága a kiváltságaival, a habzburg vezetés keze alá tartozott. Erdély helyzetét a diploma leoprdummal szintén önállósították, erdély élére gubernátort neveznek ki (kormányzó), de nem ô volt az igazi fônök, hanem erdély katonai parancsnoka. 1701-ben újra megtiltják a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlást, (A katulikus egyház ingyen viszakapa a birtokait). az 1700-as évek elején a helyzet közvetlenül is hozzájárul a Rákóczi szabad- ságharc kitöréséhez. Maga Rákóczi gyermekkorában erôteljes katolikus vallási neveltetést kap, hiszen Munkács várának eleste után elszakították annyától, és bécsbe vitték jezsuita iskolába. Ezekután prábában járt egyetemre, de itt is a katolicizmus érvényesült a taníttatásában. Rákóczi óvatos volt, még a latszatát is kerülte annak, hogy bármiféle köze is volna a magyar nemesség megmozdulásaihoz. Fiatalon nemesi címet szerzett feleségül vett egy birodalmi hercegnôt. Már a hegyaljai felkelés is felkérte, hogy áljon a felkelés élére (1697) de nem fogadta el a felkérést, sôt amikor rájött, hogy ezekböl a fel- kérésekbôl késôbb még konfliktusa is származhat, az unszolások elôl viszamene- kült bécsbe. îgy megmaradnak birtokai, valamint megismerkedik Bercsényivel. Bercsényinek támogatást ad, és ír egy levelet XIV. Lajos királynak, de a vá- lasz levelet a bécsi hadügyminisztériumba jut, ezért Rákóczit a bécsújhelyi börtönbe zárták (1701). Ekkor Rákóczi 25 éves volt. Zrínyi Ilona szervezi meg a szökést, ami sikerül, és Rákóczi lengyelországba menekül Bercsényivel együtt, aki ellen idôközben szintén hµtlenségi pert indítottak a habzburgok. Bercsényinek voltak lengyel kapcsolatai. Brezna várában találkoznak. Még visszautasítják egy kisebb szegénylegény megmozdulás élére állásának lehetô- ségét, de amikor a tiszaháton Esze Tamás végvári vitéz felkelést robbant ki, és felkéri Rákóczit, hogy álljon a mozgalom élére, Rákóczi felvállalta a veze- tô szerepet s még Breznán 1703 május 6-án kiadott egy kiáltványt, a nemes és nemtelen országlakosokhoz, a törvénytelenségben szenvedôkhöz, hogy a törvény- telenség igája alól fell kell szabadítani hazánkat. A mozgalom jelszavát egy zászlóra hímzik, amit elküldenek Esze Tamásnak, valamint Eszét kinevezik a felszabadító harcot vezetô ezred kapitányává. Közben elindulnak Breznából magyarországra. Eközben Esze Tamás csapatait Károly Sándor gróf Dolhánál szét- veri, rá kilenc napra a vereckei hágónál II. Rákóczi ferenc magyar földre lép, találkozik a szétvert seregekkel, és óriási kµzdelmek árán sikerül június 24-én sikerül kitörni a károlyi körgyµrµbôl. Itt csatlakozik a kuruc mozgalom- hoz Bocskai László felsômagyarországi köznemes, Borbély Balázs két század len- gyel dragonyos és négy század talpas harcos (gyalogosok). A kitört sereggel Tiszabecsnél gyôzelmet aratnak az ôket megállítani szándékozó császári csapa- tok felett, Naménynál átkelnek a tiszán, és július második felére már Kisvár- dában vannak. Csatlakozik hozzájuk a szabolcsi nemesség, Debrecen, Káló la- kossága. Ezt követôen kiadják a gyulai kiáltványt (Gyulán), ahol azoknak a saját katonáknak, akik céltalanul kóborolnak, vagy kastéjokat fosztogatnak, komoly büntetéseket helyez kilátásba. Ez a határozat megpróbálja biztosítani a paraszti felkelés számára a nemesi támogatást, a parasztság nemesek elleni megmozdulások megfékezésével. Vecsésen adják ki a következô parancsot, amely már nem csak a nemesi, hanem a paraszti, jobbágyi támogatás megszerzését is szolgálta. Konkrétan arrol volt szó, hogy az a jobbágy, aki becsatlakozik a szabadságharcba, mentesül az adózás alól és mentesül a földesúri szolgáltatá- sok alól is. (a jobbágy családtagjaira is vonatkozott az említett passzus) A novemberi újabb kiáltvány szigorúan megtiltotta a katolikus templomok önkényes elfoglalását. Ez azt is jelentette, hogy nem a katolicizmus ellen irányul a szabadságharc, ellencsapásként a habzburgok protestánsüldözô politi- kájáért, hanem a katolikusokat is igyekezett megnyerni a mozgalom számára. Novemberben kiadják még az elsô katonai szabályzatot az ediktum millitárét, amely a hadsereg szervezés kérdéseit tartalmazta 1703 végére a mozgalom meg- erôsödik, sikerült a kezdeti célokat elérni, ezt mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy Károlyi Sándor csatlakozik a Rákóczi szabadságharchoz. Ekkor csatlakozik Bottyán János aki császári ezredes volt, de császári fogságban volt szintén hµtlenségi per miatt. Rákóczi egyik legmegbízhatóbb vezére lesz Bottyányi. Az önbizalmukban megerôsödött felkelôk (Károlyi Sándor a jobbágyait is hozta) végig kergetik a felvidéke Slit generális haderejét, sôt károlyi át- kel a morva folyón, és közvetlenül bécs alatti területeken csatangol a kuruca- ival. A császári erôk a szerbek támogatását elfogadják miszerint hajlandóak harcolni a kurucok ellen. 1704-ben Károlyi csapatai a adunántúlon érnek el átmeneti sikereket, majd viszaszorulnak. Szegednél szintén viszaszorulásra kényszerülnek a kuruc erôk. A magyar fônemesek közül sokan a habzburg pártján maradtak, pl. a magyar nádor, az országbíró, a tárnokmester, a horvát bán, a kancellár, az esztergomi érsek, a kalocsai érsek stb. Rákóczi próbálkozik nemzetközi segítséggel. a törökök álltali segítségkérés azonban nem jött lét- re, részben azért, mert Rákóczi nem akart úgy járni mint nevelôapja Thököly, másrészt, félt a közvetlen török szövetségtôl. ugyanezen évben Francia- Bajor csapatok vereséget szenvednek a habzburgoktól (Hokstattnál) ennek értelmében a velük való katonai együttmµködés is kilátástalan. A sikerek közül említésre méltó, hogy májusban Szomolánynál Bercsányi Miklós csapatai elfogják az egyik ország bárót, valamint Forgács Simon császári generális csatlakozik a kuruc táborhoz. Az 1704-es gyulafehérvári erdélyi országgyµlés, Rákóczit választja meg fejedelmévé. Rákóczi ezzel az újabb fejedelemséggel már kétszeresen is fejedelem, hiszen már korábban feleségül vett egy hercegnôt. Az erdélyi feje- delemségnek ekkor még nem sok hasznát vette, hiszen erdély jórészt habzburg kézen volt, ez a választás, az erdélyi magyar ill. a hazburgellenes nemesség csatlakozási szándékát volt hivatott kinyilatkoztatni. 1704-ben születik a szabadságharc okait feltáró nagy iromány, valamint ekkor adják ki a merkáriusz hungarikusz címµ újságot, amely lapnak Rádai Pál lesz a fôszerkesztôje, vala- mint ekkor adják ki az "igazmondó újság magyarországról" címµ lapot is. ez a két újság késôbb egyesül. Ezeknek az újságoknak végül is az a célja, hogy a szabadságharcnak egyfajta nemzetközi támogatottságot szerezzen. 1705 tavaszára Rákóczi zászlaja alatt harcolt 32 lovasezred (20000 huszár) 4000 megyei lovas- ság, vagy megyei huszár, Kb 13000 gyalogság (zsoldosok, a XIV Lajos álltal, a szabadságharc támogatására adott pénzbôl pénzelték ôket). 15000 fôt tettek ki az Esze Tamás álltal irányított parastok (gyalogság), Ehhez jött még a max. 10000 fôs erdélyi sereg. Összesen mintegy 70000 fôt tett ki az össz haderô, amely haderô fenntartása óriási gondot okozott, hiszen ezt a haderôt etetni, mozgatni, ruháztatni, felfegyverezni kellett. 1705 tavaszán Lipót habzburg uralkodó meghal, helyébe I. József lép a trónra. Hervil marsall, a dunántú- lon katonai sikereket aratott, ráadásul a Rákóczi szabadságharc táborában vallási ellentétek bontakoztak ki. A szécsényi országgyµlés rákóczit vezérlô fejedelemmé választotta. (nemesség, szabad királyi városok, hajdúk, mezôváro- sok, jászok, kunok, vitézlôrend) Létrejön egy 24 tagú államtanácsot (szenátus) 12 fôrendi és 12 közrendµt. vallásgyakorlat szempontjából vallástürelmet, vallásszabadságot hirdetnek a katolikus, az evangélikus, és a református egy- házak számára. A vezérlô fejedelemhez kötötték, a templomok hovatartozását, a hadieseményekkel kapcsolatos feladatokat valamint a gazdaság irányítása. A fejedelem jogot kapott az országgyµléstôl, a kincstári birtokok eladományo- zására, a vitézkedô nemteleneket (jobbágyokat) személyükben felszabadította, a családjukat pedig, akik a földes úri hatalom alatt maradtak, ha végighar- colják a szabadságharcot, akkor kiváltságokat kapnak. Létrehoztak egy gazdasá- gi tanácsot, amely tanácsnak a gazdaság irányítása lett volna a feladata. Besztercebányán állt volna fel a tanács, amely tanácsnak feladata lett volna az adók bevezetése, monopóliumok bevezetése (kereskedelmiek), hozzá kellett látni a pénzveréshez. Természetesen nem állt rendelkezésre pénz, az az ötlet, hogy réz pénzt adnak ki, nem váltotta be a reményeket. Létrehozták az udvari kancelláriát ennek élére Rádai Pált állították. Az udvari kancellária amely támaszkodott a korábbi udvari adminisztrációra. Rádai igazgatói címet kapott, ô vitte az ügyeket. Létrehozták az udvari fôkapitányi méltóságot (Laj Ćdám). Több rendi elôterjesztést tárgyaltak, ilyen volt az erdélyi kancelláriával való kapcsolat, ill. az erdélyi tanács beépítése a kuruc államgépezetbe. Ilyen volt a fejedelem egyházügyekkel való döntési joga, már nem csak a törvényes egyházakkal kapcsolatban. Az ezt követô két évet, a szabadságharc hadiesemé- nyei töltik ki, 1705-ben Károlyi kétszer is Bécs sáncáig jut, Bottyán János generális elfoglalja a dunántúlt, de ugyanakkor Zsibónál mi vesztünk, a hat- vani csatában szintén mi maradunk alúl, valamint erdély is marad császári kézen. 1706-ban kisebb csatározások voltak. Angol-Holland közvetítéssel meg- indul egyfajta béketárgyalás Nagyszombaton, de ez a tárgyalás nem járt eredménnyel. 1707-ben Peci Lôrinc, és Esze Tamás csapatai elfoglalják erdélyt, ôsszel azonban Rabutyin generális viszaveszi erdélyt (a hatvani csatát is ô nyerte meg a habzburgoknak). Ebben az évben jön létre a nemes ifjak társasága, amely társulat vezetôje a fejedelem. Tagjai, német, román, szlovák,ifjak mellett magyar ifjak voltak, akiknek az a feladatuk, hogy európai ismeretek birtokába jussanak és a hadsereg vezetésében is jelentôs elôrehaladásra te- gyenek szert. Túróc vármegye elégedetlenkedik. 1707-ben kerül sor az Ąnodi országgyµlésre, amely két szempontból is fontos volt, egyrészt kiadja a függelenségi nyilatkozatot, kimondja a habzburg ház trónfosztását és megpróbál bevezetni egyfajta közteherviselés. Itt fogadják el a hadi szabályzat végleges változatát. Erdély és magyarország között perszonál úniós kapcsolatot hoznak létre, kimondják a szövetséget a korábbi részek területével, amely területtel szintén perszolnál únióba keveredtünk. Az országgyµlésen, a megyei követeken kívµl katonai követek is részt vettek, a közteherviselés megszavazásában nyílt öszecsapásra került sor, Rákóczi mindenféleképpen keresztül akarta vinni a dolgot, de a már említett túróc vármegye küldöttei Okorcsányi Kristóf és Rakopofszki Menyhért nem csak szavakkal bírálta Rákóczi elképzeléseit, hanem fegyverhez is nyúltak, ennek következményeként Rapofszkit a helyszínen megöl- ték, Okorcsányit pedig késôbb kivégezték. Ezekután az országgyµlés megszavaz- ta a közteherviselést. Az alap nem a földbirtok volt, hanem a földbírtok jöve- delme. Az adó fizetés úgy ment, hogy az illetô a vagyona után fizetett adót. Ez az intézkedés a nemesek sabadsgágát korlátozta, hiszen a birtokok jöve- delmével arányosan kellett fizetni az adót. Megerôsítettek hajdú kiváltságokat, a hadirokkantak számára állami gondozást fogadtak el. A habzburg trónfosztás csak annyit mondott ki, hogy a habzburgok nem adhatnak többé királyt magyaror- szágnak. Rákóczit nem választották királlyá, e mögött megint csak egy külföldi szándék rejlett, jelesül megnyerni egy európai uralkodót a magyar trónra aki szavatolja a magyar sabadságjogokat, ezenkívül gazdasági, ill. fegyveres segí- tságet is tud adni a habzburgok elleni harchoz. Felmerült a bajor választó fe-* jedelem, felmerült a porosz fejedelem, sôt a szabadságharc végén még az orosz cárral is tárgyalt, akinek tiszteletben kellett volna tartania a magyar szabad- ságjogokat. 1707-tôl kezdôdôleg, a szabadság harc lefelé kezdett ívelni, már 1707-ben sor került sztrájkokra a bányavárosokban, a francia pénzvorrások eldugultak, vagy akadoztak. Másrészt a bajor Miksa Emánuel választó fejedelem, és Frigyes Vilmos Porosz trónörökös egyaránt vereséget szenved, ami nem teszi lehetôvé az ô meghívásukat a magyar trónra. 1708-ban Lencsénynél a kuruc csa- patos sújos vereséget szenvednek, ezután indul meg az orosz uralkodóház felé a támogatás keresés. Ezekután kerül sor Sárospatakon az országgyµlésre, megtörténik a jobbágykatonák teljes felszabadítása, plusszban hozzájárulnak, hogy a jobbágykatonák mentesüljenek a közteherviselés alól. A hajdú városok jogait is megerôsítették, és létrehoztak egy új intézményt az ún. telepedési bíróságot (kordomán és eperjesen). Amelyre már 1707-ben döntést hoztak, de csak most valósították meg. Megpróbálták a városokat besabályozni, az un. tár- nokmesteri városok tartoztak volna a fejedelemhez és a szenátushoz, míg a személyneti városok több lépcsôn jutottak volna el a fejedelemhez. Ezt követô- leg a Rákóczi szabadságharc még erôteljesebben hanyatlott, az ország gyakor- latilag teljesen kimerült, a kuruc katonai csapatok sújos vereségeket szenved- nek, sok a halott. Megindulnak az árulási folyamatok, Bocskai ekkor állt át, Bezeréd Imrét kivégzik, Béri Balog Ćdámot elfogják a császáriak és szintén ki- végzik. 1709-tôl pedig kitör a pestis járvány, amely 1710-ig tart. 1709-ben a katonai vereségek miatt kiürítették a dunántúlt, 1710-ben Romhány mellett vereséget szenvedünk, ezzel megszµnik a nyugati szövetségesekkel való kapcso- lattartás. Pálfi jánost nevezik ki horvát bánná. Pálfit részben magyar szár- mazása miatt is megpróbál a katonai gyôzelmek mellett diplomáciai manôverek- be kezdeni, egyfajta béketárgyalást akart, amely feltétele az volt, hogy Rá- kóczi mondjon le a fejedelemségrôl, a béketárgyalást ne az országgyµlés kere- tein belül valósítsák meg, valamint Rákóczi írjon egy alázatos bocsánatkérô levelet. Kilátásba helyezi az amnesztiát a szabadságharc katonai eseményeiben részt vevôk számára, valamint a megszerzett jogok nem tünnek el. Károlyi végül is belemegy a béketárgyalásokba. Ekkor Rákóczi éppen pétervár felé utazott, amikor eljutott hozzá a hír, és kiáltványban tiltakozott a békekötés ellen, és felszólított a harc folytatására. 1711-ben végül is április 30-án aláírták a békeszerzôdést (szatmári béke), amely béke lezárta a Rákóczi féle szabadság- harcot. Május elsején a nagymajtényi síkságon, a 12000 kuruc leteszi a fegy- vert, május 20-án I. József megerôsítette a szatmári békeszerzôdést. A szatmári békeszerzôdés amnesztiában bisztosította a Rákóczi szabadságharc fôtisztjeit, ha Rákóczi belement volna a békébe biztosították volna neki a csa- ládi birtokait a várak kivételével, a kuruc hadsereg tagjai álltalános közke- gyelemben részesültek, a földesurak viszakapták azokat a birtokokat, amelyeket a katonai események során a császári csapatok elvfoglaltak, Pálfi ebben is példát mutatott, legelôszôr saját maga mondott le azokról a birtokokról amely- eket a harcok során szerzett meg. Azok a parasztközösségek amelyek hajdúkivált- ságot kaptak a sárospataki országgyµléstôl, megtarthatták kiváltságukat, a király ígéretet tett, hogy magyarország és erdély szabadságjogait tiszteletben ütarta, ehhez kapcsolódott a jász, kun valamint a hajdú területek kivételes jogi helyzetének királyi elismerése, a szabadságharc alatt hozott vallási törvények érvényben maradnának, az újbeszerzeményezési bizottságot végérvé- nyesen eltörlik, ígéretet kaptak az uralkodótól, hogy a rendek sérelmeit tör- vényes úton kivizsgálják, valamint azt is, hogy amennyiben Rákóczi nem jön ha- za akkor is hatájban marad a békeszerzôdés.