11. Tétel A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc - Ismertesse a török kiűzésének menetét, értékelje jelentőségét! - Ismertesse a Rákóczi-szabadságharc menetét! Értékelje a szatmári békét! Ismertesse a török kiűzésének menetét, értékelje jelentőségét! A Habsburgok fő ellensége Franciaország maradt, ezért arra törekedtek, hogy a törkkel mindenképpen fenntatsák a békét. Megtiltották a magyarok törökellenes akcióit is. A végvárakban a hazai vitézek helyett idegen zsoldosokat helyeztek. A politizálás új vezére a költő, hadvezér, poltikus Zrínyi Miklós lett. A török támadás hatására (1663) I. Lipót Zrínyit nevezte ki az egész magyar hadsereg főparancsnokává. 1663 végi téli hadjáratának tervével kényszerítette ki a törökellenes nemzetközi összefogást is. Felégette a török utánpótlás kulcsát, az eszéki hidat. Fő célja az volt, hogy megteremtse Kanizsa ostromának feltételét. Kanizsát azonban nem sikerült visszafoglalni. Montecuccoli fővezér Szentgotthárdnál óriási győzelmet arat a török főseregen. A császári udvar azonba békét köt a levert ellenséggel úgy, hogy annak minden hódítását meghagyta. A törökkel szembeni tehetetlenség miatt rendi szervezkedés indult. I. Lipót abszurdista kormányzati renszert vezetett be. A mozgalmat felszámolta. A bujdosók alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát. Thököly Imre állt a mozgalom élére. Az általa vezetett had elfoglalta a Felvidék bányavárosait. Lipót lemondott a nyílt abszolútizmusról, visszaállították a rendi alkotmányt. A császári katonaság feladta Magyarországot, és visszavonult Bécs védelmére a török támadás elől. A megtámadottak végre komoly ellenlépésre szánták el magukat. XI. Imre pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga (Habsburg birodalom, Lengyelország, Velence, 1686-tól Oroszo. is). A meginduló ellentámadás 4 év alatt Belgrádig szorította vissza a törököt, és 1686-ban szabaddá vált Buda is. A karlócai béke értelmében (1699) az egész ország felszabadult (a Temesköz kivételével). A bécsi haditanács a szövetséges hadseregek eltartási költségének 70 %-át a parasztokra rótta. A katonák a porciók behajtásán kívül raboltak, fosztogattak (Caraffa: Debrecen). Az 1687-es országgyűlésen a nemességet lemondatta a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. Erdélyt az udvarnak alárendelve kormányozták, a katonákat szélnek eresztették. 1683. IV. Mehmed célja: Bécs elfoglalása (vezére Kara Musztafa, akit Thököly serege is támogatna) A császári katonaság feladja Mo.-t és Bécs védelmére rendezkedik be A törökök közrefogják Bécset. 1683. szept. Sobieski János és Lotharingiai Károly felszabadítja Bécset ... 1697. török ellentámadás, de Savoyai Jenő Zentánál győz ... - Erdélyt az udvarnak alárendelve kormányozzák - pedig: 1690. Diploma Leopoldinum: - függetlenség - szabad vallásgyakorlat - megszállják, és 1848-ig külön tartomány Neoaquistica comissio felállítása: oklevéllel kell bizonyítani a tulajdonjogot a volt hódolt-sági területen lévő birtokra, ha az megvan, akkor 10 % fegyverváltság. - hajdúszabadság korlátozása: vitézlő rend katonáit szélnek eresztik és jobbágyi szolgáltatásokat követelnek tőlük - Magyar kancelláriát átszervezik és a bécsinek rendelik alá - vallásgyakorlat korlátozása - Jászság és Kunság elzálogosítása a német lovagrendnek 3. A felszabadító háború még 10 évig tartott - 1697 - újabb török támadás ( Savoyai Jenő legyőzi a török hadsereget - 1699 : karlócai béke ( lehetővé vált az ország területi, politikai és közigazgatási egységének helyreállítása ... nemesi elégedetlenkedés ( 1697 nyarán kirobban a Tokaji Ferenc vezette felkelés Ismertesse a Rákóczi-szabadságharc menetét és értékelje a szatmári békét ! I. A szabadságharc előzményei A Rákóczi-szabadságharc társadalmi-politikai helyzetének vizsgálatához vissza kell nyúlni a török uralom végéhez a) A törökök utolsó nagy támadása Bécs ellen (1683) a magyarországi török uralom összeomlásának kezdetét jelentette (1686 ; 1699) b) A törökök kiűzését fontos társadalmi és politikai változások követik - a Habsburgok hajtották végre - a XVI. században elkezdett központosítás a Habsburgok javára dől el ( megkezdődik Magyarország beépítése a Habsburg birodalomba c) A társadalom általános elégedetlenségét váltja ki a Habsburg-politika - jobbágyság : a török ellenes küzdelem enyhítette a jobbágyok terheit, kialakult egy szabad költözésű réteg ( a török kiűzése után romlik a helyzete, ( a hadsereget a jobbágyság tartja el, ( nőnek az állami adóterhek ; - nemesség : a jobbágy állami terhelésének növekedése csökkenti a földesúrnak nyújtott szolgáltatások lehetőségét ( politikai probléma a külföldi birtokosok beáramlása miatt - végvári katonaság : a jobbágy és nemes között helyezkednek el, függetlenek voltak ( jobbágysorba süllyedés fenyegeti őket d) Az általános elégedetlenség felkelésekben bontakozik ki - kibontakozik a kuruc mozgalom - 1697 : Tokaj Ferenc vezette felkelés A hegyajlai felkelés I. Lipót abszolutizmusa már 1697-ben felkelést robbantott ki Hegyalján. A felkelést Thököly egykori tisztjei vezették. A nemesség a császárt támogatta, így a felkelést néhány hét alatt vérbe fojtották. Az abszolutizmus elviselhetetlen módon terhelte a lakosságot. Az egyre súlyosodó adókivetés fô oka a spanyol örökösödési háború költségeinek fedezése volt. A tiszaháti parasztfelkelés Ebben a helyzetben robbant ki 1703-ban az Esze Tamás által vezetett tiszaháti felkelés. A mozgalom a hegyaljai felkelés bukásán okulva a nemesség támogatását kereste. Így került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelôk követeinek találkozására. A parasztfelkelés fônemesi vezetôt kapott. A felkelôk katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a nemességet. Rákóczi a jobbágyok megnyerésére úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesüljenek a földesúri terhektôl. Az ország jelentôs része 1703-ban a kurucok kezére került. 1704-ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Sikeres hadjáratot vezetett a magyar lakosságot pusztító rácok (szerbek) ellen. A kuruc hadsereg legénységét fôleg a nem nemesi rétegekbôl származó katonák alkották. A tisztikar viszont kevés kivétellel a nemesek közül került ki. Rákóczi megszervezte és biztosította a sereg ellátását hadianyaggal és ruházattal. Államépítés Az szabadságharc sikereit biztosító hadseregfejlesztés elképzelhetetlen lett volna, ha nem újul meg az önálló magyar államgépezet. Rákóczi világosan látta a hagyományos rendi-nemesi állam alkalmatlanságát. Központosító, az abszolutizmus vonásait hordozó államépítô elképzeléseit igyekezett megvalósítani. Udvari Tanácsát művelt köznemesekbôl állította össze, akik az államigazgatás ágai szerint szakosodva készítették elô a fejedelem döntéseit. Rákóczi fenntartotta a monopóliumokat, de nem szedetett készpénzadót. Megkövetelte viszont a kuruc hadak ingyenes élelmezését. A pénzszükén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhíteni. Eltörölte a Habsburgok által felállított belsô vámokat. Külpolitikai helyzet A szabadságharc kedvezô kölpolitikai helyzetben kezdôdött. XIV. Lajos támogatta a Habsburgok hátában kitört felkelést. A franciák és a velük szövetséges bajor csapatok nyugatról nyo- multak elôre, és nem látszott lehetetlennek, hogy Ausztriában egyesülnek a Dunántúlról támadó kuruc csapatokkal. 1704 nya- rán azonban a francia - bajor csapatok Höchstädtnél súlyos vereséget szenvedtek, és a háború menete megfordult. A magyar hadszíntérre átcsoportosított császári haderôk Nagyszombatnál legyôzték a kurucokat. A szécsényi országgyülés 1705-ben országgyülést hívott össze Rákóczi a felgyülemlett problémák megoldására. A rendek konföderációt (szövetséget) kötöttek a szabadságharc folytatására. Rákóczit vezérlô fejedelemmé választották. Az Udvari Tanács helyére 24 tagú szenátus lépett jelentôs fôúri befolyással. Gazdasági Tanács jött létre a fejedelem vezetésével a kincstár és a hadellátás irányítására. Törvény született a szabad vallásgyakorlatról. Lipót császár halála után remélni lehetett a megegyezést utódjaval, I. Józseffel. Békekötés azonban nem jött létre, mert Rákóczi ragaszkodott Erdély függetlenségéhez. 1705 végén Bottyán János (Vak Bottyán) elfoglalta a Dunántúlt. Az 1706-os év is hozott katonai sikereket, de a szabadságharc folytatása nehézségekbe ütközött. 1707-ben újabb országgyülést hívtak össze Ónodon. Itt felszínre kerültek a fejedelem és a rendek egy részének ellentétei. Az országgyülés megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. Elfogadták a hadikiadásokra kivetett 2 millió forint adót, amelybôl a nemesség is részt vállalt. Belsô ellentétek A rendek sérelmezték, hogy az ország jövedelmeivel, hadseregével a fejedelem rendelkezik, és akaratát a hadseregre támaszkodva az országgyülésen és a vármegyékben is érvényesíti. A nemesek megadóztatásán kívül a földesurakat veszteség érte Rákóczi jobbágypolitikája következtében. Rákóczi biztosította a katonáskodó jobbágyok hozzátartozóinak adómentességét, majd a harcoló jobbágyoknak és családjuknak szabadságot adott 1708-ban. A jobbágyok kevésnek érezték ezeket a kedvezményeket. A szabadságharc igazi értelmét számukra a teljes jobbágyfelszabadítás jelentette, de Rákóczi nem gondolt erre. A szabadságharc hanyatlása Romlott a gazdasági helyzet. A rézpénz fokozatosan elértéktelenedett. Pestisjárvány irtotta a lakosságot. A visszaesô termelés veszélyeztette a hadsereg ellátását. Kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. A császári csapatok egyre inkább fölénybe kerültek. Az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére. A kuruc hadsereg tisztikara képzetlen, legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt. A trencsényi csatában (1708) a szabadságharc legerôsebb, 15000 fôs, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget egy 8000 fôs császári seregtôl. A szabadságharc külpolitikailag elszigetelôdött. A franciák vesztésre álltak a spanyol örökösödési háborúban. Segélypénzeik 1710 után megszüntek. Rákóczi 1710-ben I. Péter cárral kötött szövetséget, de 1711 után az oroszoknak fontosabb volt a jó viszony a Habsburgokkal, ezért a kuruc állam tôlük sem számíthatott segítségre. A háború folytatásának feltételei 1711- re gyakorlatilag megszüntek. Béketárgyalások 1711-re az udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgetô körök. Elôször a háború folyamán magyar fôparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében, aki hamarosan tárgyalásokat kezdett Károlyi Sándorral. Rákóczi eközben Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért. Sem Károlyi, sem Pálffy nem akarta, hogy az abszolutizmus megsemmisítse a magyar rendek kiváltságait. Károlyi elérte, hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinak. A szabadságharcban résztvevô nemesek visszakapták birtokaikat. A szabadságharc célja, a függertlen magyar állam megteremtése meghiúsult. Nem válhattak szabaddá a kuruc hadsereg jobbágykatonái. 1711. április 30.-án Szatmáron aláírták a békét. Másnap a majtényi síkon a kuruc csapatok letették a fegyvert. Károlyi tisztességes békét kötött. Ezt azonban nem érhette volna el a szabadságharc nyolcéves erôfeszítései nélkül. Rákóczi nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem. Az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba. Itt érte a halál a rodostói számüzetésben 1735-ben. 1697. tokajhegyaljai felkelés: vez: Kis Albert, Tokaji Ferenc, Szalontai György Tokaj és Sárospatak várát elfoglalják, de az osztrákok leverik 1700-tól a nemességen belül is szervezkedés (lökést ad hozzá a spanyol örökösödési háború XVI. Lajos és I. Lipót között) Rákóczi célja: szövetség Fro.-val (levelezése azonban osztrák kézre jut, börtönbe zárják ahonnan megszökik, majd Brezán várába rejtőzik el) 1702. I. Lipót toborzása a háborúra. Esze Tamás és Kis Albert ezt szervezkedésre használja fel. Szalontai György felkérik Brezánban Rákóczit, hogy álljon az elkeseredett tömeg élére 1703. április.: vállalja a vezetést, kiáltványában harcra szólítja fel Mo. minden rétegét (Brezáni kiáltvány) + elküldi zászlóját (cum deo pro patria et libertate) 1703 május: megkezdődik a tiszaháti felkelés Annak ellenére, hogy Rákóczi megfogalmazása: osztrák iga alól felszabadítani Mo.-t a parasztok a nemeseket is vádolják Mo. elárulásával: feldúlják a nemesek birtokait Károlyi Sándor főispán vezetésével leverik a parasztfelkelést. Esze Tamás hadai a hegyekbe menekülnek: itt találkoznak Rákóczival (csalódás mindkét félnek, mert mindkettő a másiktól várt nagy hadat). A katonai sikerek hatására a sereg létszáma növekszik (Tiszántúl elfoglalása), a sikerek hatására a nemesség egy része és a hajdúvárosok hűséget esküdtek. 1703. okt. Duna-Tisza-Köze és Felvidék nagy része. Károlyi Sándor átkel a Morván, Bécs felé indul (egyes csapatok Bécs alá jutnak). Cél: bajorokkal egyesüljön a hadsereg, de! 1704. Höchstadt: osztrákok győznek a bajorok felett 1704. Nagyszombat: kuruc vereség Rákóczi célja: nemzeti összefogás erősítése Jobbágykérdés: Vetési pátens: a hadba vonultak családtagjait mentesíti a közterhek és földesúri szolgáltatások alól. Nemesség érdeke: nincs jobbágyfelszabadítás. Rákóczi legfőbb bázisa mégis: - vitézlő rend - köznemesi réteg nagy eredmény: - társadalmi egyensúlyt fenntudják tartani - nemzetiségek nagy része is csatlakozik 1705. szécsényi ogy.: - az 1704-es államformát: konföderáció (szövetség) megerősítése - Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják - mellé 24 tagú szenátus (vez: Bercsényi) - Ogy. jóváhagyja, hogy Rákóczi teljhatalommal intézze a külpolitikát katonai és pénzügyeket Követelik: - szabad királyválasztást - ellenállási záradék megerősítését - a harcot lezáró békét és Erdély függetlenségét Anglia és Hollandia is szavatolja 1705. I. Lipót + ( I. József: hajlandó lenne tárgyalni, de ezért cserébe Rákóczi az erdélyi fejedelmi széket akarja, emiatt a megegyezés elmarad. 1705. végén a kuruc seregek a zsibói szorosban vereséget szenvednek, ezzel Erdély rövid időre osztrák kézre kerül. 1705. dunántúli offenzíva (vez: Bottyán János) Vas megyében Béri Balog Ádám és Bezerédy Imre vezetésével 1706. ősz: Erdélyből is kiverik a császáriakat Belpolitika: - cél: gazdaság átállítása a hadviselésre (fegyver + élelem) - élelmezés céljára: tárházakat állítanak fel - textilipar: manufaktúrákat állítanak fel - támogatja a fémfeldolgozást - támogatja a kézműveseket (fölmenti a katonáskodást alól) - fejlesztési terveket dolgoznak ki az ipar és kereskedelem fejlesztésére Legnagyobb gond: pénzügyi fedezet hiánya (kezdetben nem vethet ki adót, mert a parasztság igy is megterhelt) Bevételi forrás: bányák, vámok, fejedelmi birtokok jövedelme, francia segélyek, rézpénzt veretnek (idő után elértéktelenedik). Hadsereg: - vezető rétege tapasztalt katonák: törökverő végvári vitézek - császári seregből átállt katonák - szakképzett idegen zsoldosok (fr., svéd, lengyel) Felépítése: - lovasság - talpasok (gyalogság) - tüzérség Korszerű harcmodorra törekednek, mégis a könnyűlovas portyázó forma maradt túlsúlyban (nagy ütközetekben a kuruc seregek többnyire vereséget szenvednek). 1707-re az egész ország a kurucok kezén van 1707. ápr. marosvásárhelyi ogy. Rákóczit Erdélyi fejedelemmé választja 1707. máj. ónódi ogy.: - általános adózás a szabadságharc idejére - Habsburg ház trónfosztása (Bercsényi eb ura fakó) 1707 szept. megállapodás Nagy Péterrel a támogatásról (nem lesz belőle semmi a svéd-orosz háború miatt) Rákóczi célja: - Sziléziai-morva-magyar (esetleg lengyel is) szövetség - királyjelöltként a porosz trónörökös 1708. sárospataki ogy. hajdúszabadság (nemesség sok helyen nem engedi kihirdetni) 1708. trencsényi vereség (pedig sokkal kevesebb osztrák volt), innentől kezdve állandó védekezés (anyagi erők fogytán, nemzeti összefogás bomlani kezd) Utolsó jelentős csata: Romhány (vereség), ezzel egyetlen kiút lesz: megegyezés Béccsel 1711 eleje: Rákóczi Lo.-ba megy, ahol tárgyalások Nagy Péterrel (teljhatalmat ad Károlyi Sándornak) 1711. szatmári ogy.: - elfogadja a békefeltételeket (osztrák oldalról Pálffy János) - közkegyelem a felkelőknek - protestánsok szabad vallásgyakorlatának korlátozása - tiszteletben tartják Mo. és Erdély alkotmányát - a tiszti rangot elért jobbágyokat nem lehet újra jobbágyként - közkegyelem Közben: Rákóczi visszavonja Károlyitól a hatalmat + harcra szólít fel (eredménytelen) 1711. ápr.30 majtényi sík: fegyverletétel 1711. máj.1. szatmári béke (Nagykároly) Kompromisszum:- függetlenséget nem értük el - rendi különállás a birodalmon belül