11. Magyarország története 1660-1711 között A. A mellékelt forrásrészlet segítségével mutassa be a Rákóczi- szabadságharcot és bukásának okait! Belpolitikai előzmény - 1697 hegyaljai felkelés - Thököly Imre és a bujdosók elfoglalják Sárospatak és Tokaj várát - szervezetlen, a rendek nem támogatják - hamar elbukik Külpolitikai előzmény - 1701-1714 spanyol örökösödési háború - a spanyol Habsburg-ház kihal, trónra a Bourbonne-ok (XIV. Lajos) tartanak igényt - a császári csapatok nagy részét kivonják az országból A háború kezdete - 1703 Esze Tamás tarhai jobbágy vezetésével felkelés indul - a parasztfelkelés főúri vezetőjének II. Rákóczi Ferencet nyerik meg (habsburghű nevelés) - összebarátkozik Bercsényi Miklóssal - belátja, hogy a Habsburgokat le kell verni - Rákóczi kapcsolatot keres XIV. Lajossal, de elfogják - 1701 bécsújhelyi börtönből menekül Lengyelországba - 1703 a tiszaháti bujdosók felkeresik Rákóczit - találkozik Esze Tamás talpasaival, a felkelés élére áll - kiáltvány: "Cum Deo pro Patria et Libertate" - Istennel a hazáért és szabadságért - Rákóczi fegyverbe szólít minden hazaszeretőt a Habsburgok ellen - a nemesség mellé áll, tömegbázis a parasztság A háború sikerei - elfoglalják a Tiszántúl egy részét - a seregekhez csatlakoznak a szlovákok, ruszinok, rácok - megszerzik a Duna-Tisza közét és a Felvidék egy részét is - Károlyi Sándor gróf csapataival egészen Bécs alá jut - 1705 elfoglalják a Dunántúlt - 1707 időlegesen Erdélyt is elfoglalják Belpolitika - 1703 vetési pátens - ideiglenes összefogás a parasztság és a nemesség között - a hadban állók és családtagjaik mentesülnek a földesúri kötelezettségek alól - 1705 Szécsény - államforma: rendi konföderáció, minta a lengyel nemesi köztársaság - átmenet a rendi monarchia és az abszolutizmus között - Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választják - teljhatalmat kap a külügy, pénzügy és hadügy terén - tanácsadó szerv egy 24 tagú Szenátus - legfontosabb állami hivatal a kancellária - 1707 Ónod - törvénybe iktatják az általános adózást - kimondják a Habsburg-ház trónfosztását - Bercsényi: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk!" A kuruc állam gazdaságpolitikája - a gazdasági irányítás a Gazdasági Tanács feladatköre - a fejedelem jövedelmei - külföldi segélyek, bányák és vámok jövedelmei, fejedelmi birtokok jövedelmei, adók - Rákóczi birtokai bevételének nagy részét a harcra fordítja - a fejedelem által kibocsátott fedezet nélküli rézpénz csak időleges megoldás - a pénzhiányt az adózás hiánya tovább súlyosbította - Erdély elfoglalása után javul a helyzet: Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya A kuruc hadsereg - reguláris ezredek: a fejedelem parancsnoksága alatt, a legütőképesebb alakulatok - irreguláris egységek: ún. mezei hadsereg - hiányos képzettségű, sokszor fegyelmezetlen csapatok - lovasság: ők jelentették a hadsereg zömét - gyalogság: "talpasok", nagyrészt parasztokból áll - tüzérség: számuk igen csekély volt, viszont sok francia tüzér szolgált a kuruc seregben - Rákóczi meghonosította a hadiipart: ágyú-, puska-, puskaporgyártás A háború vége - nincs külső szövetséges - XIV. Lajos lázadónak tekinti Rákóczit - a török birodalom nem képes külső aktivitásra - 1708 súlyos vereség Trencsénynél - gazdasági csőd - infláció, kevés külföldi segély, az adózás nem működik - a termelés akadozik - a jobbágyok jó része visszalép: szabad paraszti törekvéseik nem valósultak meg - 1710 Romhány - utolsó katonai kísérlet - 1711. május 1. a majtényi síkon a kurucok leteszik a fegyvert A szatmári béke 1711 - Károlyi Sándor kompromisszumot köt Pálffy János császári generálissal - a felkelőknek általános amnesztiát ígér - marad a feudalizmus, a jobbágyság helyzete nem javul - a földesurak visszakapják I. Lipót uralkodása alatt elkobzott birtokaikat - az uralkodó tiszteletben tartja a magyar rendi alkotmányt és a szokásokat - a rendek hűséget esküsznek a Habsburgoknak - Magyarország nem olvad be teljesen a birodalomba, viszonylagos különállás - protestáns vallásszabadság