11. tétel
                           A Rákóczi-szabadságharc




I. Előzmények:
a. A Wesselényi-féle mozgalom után I. Lipót abszolutizmusa megszüntette a
  rendi dualizmust, felfüggesztette az ogy.-t és a városi hivatalt.
  Kormányzóságok felállítása, létrehozása (megyék ellen), szélnek
  eresztette a végvári katonaságot. Kiadta a hírhedt adórendeletét (Mo.
  súlyos helyzetbe került). Protestáns üldözés.
b. Thököly Imre ellenállási mozgalma: a szélnek eresztett katonák
  összefogása. Hibája: nem vette észre a török birodalom gyengeségét, a
  tütük birodalommal keresett kapcsolatot. Eredmény: 1681: soproni ogy. I.
  Lipót abszolutizmusának vége.
c. A török kiűzése Magyarországról. 1683. Bécs ostroma - 1699. kardóczi
  béke
  Szent liga jött létre. Európai összefogás. Habsburgok nagy szerepet
  vállaltak.
  1687. pozsonyi ogy.: megint felerősödött az abszolutizmus. A rendek
  lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, lemondtak az aranybulla
  záradékáról. I. Lipót meghódított területnek tekintette Mo.-ot, ezért a
  visszafoglalt földeket a kamara igazgatása alá helyezte. E földeket
  birtokló nemesektől 10%-os fegyverválságot követelt, fölállította az
  Újszerzeményi Bizottságot. Nem állította helyre Mo. és Erdély területi
  egységét.


  Rákóczi szabadságharc

d. Kirobbanása: hegyaljai felkelés.
  II. Rákóczi Ferenc (1676-1735): Apja I. Rákóczi Ferenc, anyja: Zrínyi
  Ilona, nevelőapja: Thököly Imre. Barátja: Bercsényi Miklós.
  Külpolitikai kapcsolatok keresése: XIV. Lajos francia uralkodó.
  Külpolitikai háttér: Spanyol örökösödési háború.
  Rákóczit Bécsújhelyen börtönbe zárták, felesége kiszabadította.
  Lengyelország: Brezán vára ( brezáni kiáltvány: fegyverbe szólítja az
  ország lakosságát. Zászló: "Cum deo pro patria et libertate" = "Istennel
  a hazáért és a szabadságért"
  1703: vetési pátens: A harcoló jobbágyokat és családjukat mentesítette a
  földesúri és állami szolgáltatások alól.
e. Külpolitikai helyzet: Spanyol örökösödési háború (1701-1714). Franciák
  (( Habsburgok. XIV. Lajos ígéretek: pénz, hadmérnök. Nem ismerte el
  Rákóczit királynak.
  Häckstadti csata: francia vereség. Kapcsolat a bajor uralkodóval
  meghiúsult. I. Nagy Péter orosz cárral való kapcsolat lehetősége:
  tárgyalás, szövetség ( semmi.
f. Katonai sikerek:
  1703. Tiszántúl egészét elfoglalták, Hajdúvárosok csatlakozása, Duna-
  Tisza-köze + Felvidék egy része.
  1705. Egész Dunántúl elfoglalása (Vak Bottyán), 1707. Erdély egy részét
  is elfoglalták.
g. Országgyűlések:
  1705. Szécsény - államforma: konföderáció (lengyel mintára). Vezérlő
  fejedelem: Rákóczi, tejhatalom: kül-, pénz-, hadügy; mellé 24 tagú
  szenátus (gazdasági tanács). Legfontosabb államhatalom: kancellária
  1707. Ónód: általános adózást. Habsburg ház trónfosztása: külpolitikai
  okok.
  1708 pozsonyi ogy.: jobbágyok
III. A kuruc állam gazdaságpolitikája: Gazdasági irányítás: Gazdasági
Tanács feladata.
Fejedelem jövedelmei: saját birtokokból, bányák, vámok jövedelmei, külföldi
segélyek.
Rézpénz kibocsátás (elértéktelenedett, csak átmeneti megoldás)
Kuruc hadsereg:  - reguláris (hivatalos) ezredek
      - irreguláris ezredek: mezei hadsereg
      - lovasság
      - gyalogság      1707-1708 trencsényi, romhányi vereség.
      - tüzérség

IV. Szatmári béke (1711)
Rákóczi tárgyalni ment I. Nagy Péterhez; Károlyi Sándor 1711-ben leteszi a
fegyvert.
Béke: - amnesztia a résztvevőknek.
- földesurak visszakapták az I. Lipót alatt elkobzott földeket
- magyar rendek megerősítése
- protestánsok szabad vallásgyakorlása
- Újszerzeményi Bizottság megszüntetése
- békeszerződés a kurucok számára kedvező.
I. Rákóczi száműzetésben:
  Ha behódol, megbocsátanak neki.  Rodostóban (Törökország) halt meg.