11. tétel Mária Terézia és II. József uralkodása Mária Terézia III. Károly 1711-1740-ig uralkodott. 1722-23-ban a magyar országgyűlésen elfogadják a Pragmatica Szankciót, azaz a nőági örökösödést. Így kerül Mária Terézia a trónra, aki 1740-1780-ig uralkodott. 1740-1748-ig tartott az osztrák örökösödési háború. II. Frigyes porosz cár betört Sziléziába. Ennek egyik oka az, hogy nem fogadta el a Pragmatica Szankciót, a másik az, hogy Szilézia a legfejlettebb tartomány volt. Mária Terézia szorult helyzetében a magyar rendekhez fordult segítségért. 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen 35000 fős sereget szavaznak meg a nemesi birtok adómentességének törvénybeiktatásáért. 1748-ban Mária Terézia elvesztette Sziléziát és Pármát. 1756-1763-ig tartott a 7 éves háború. Mária Terézia nem nyugodott bele Szilézia elvesztésébe, és porosz ellenes koalíciót hozott létre. A háború végén Szilézia még mindig a Poroszoké, de II. Frigyes megígérte, hogy Mária Terézia fiára, II. Józsefre szavaz a császárválasztáson. 1754-ben vámrendeletet ad ki a kettős vámhatárról. Az európai iparcikkek a kettős vámhatár miatt lényegesen drágábbak, mint az örökös tartományokból érkezők. A magyar mezőgazdasági termékek ára eladhatatlanul magas lett, mire a kettős vámhatáron átment. Így biztosított felvevőpiacot az örökös tartományoknak. Ezért Magyarország egyoldalú fejlődése figyelhető meg. Mária Terézia, hogy az állami bevételeit növelhesse, gondot fordított a jobbágy-földesúri viszonyok rendezésére. 1767: Urbárium: Miután a földesúri terhek a jobbágyot oly mértékben sújtották, hogy sokszor az állami adóit nem bírta befizetni, ezért Mária Terézia elhatározta, hogy gátat vet a földesurak túlzott követeléseinek. A földesúr-jobbágy viszony törvényes rendezését rögzítették, hogy mekkora a jobbágytelek, és milyen haszonvételek illetik meg. 1-1 jobbágytelek nagysága 15-80 hold. A kilenced megmaradt, 1 Ft pénzjáradék, évi egyszeri igás vagy kétszeri kézi robot a kötelező. 1777: Rácio Educatio: olcsó, középfokú oktatás szabályozása. Kötelezővé tette 6-12 éves korig az iskolába járást még a parasztgyerekeknek is. II. József (1780-1790) Felvilágosult abszolutista uralkodó volt. A nép jólétét, az állam modernizálását tűzte ki célul. Uralkodási stílusa a Jozefinizmus: II. József kormányzási gyakorlata, azaz az egységes állam megteremtése abszolutisztikus eszközökkel. Jobbágyrendelet: örökös jobbágyi állapot megszűntetése, a jobbágynév használatának megtiltása. Türelmi rendelet: engedélyezi a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. Megengedi, hogy a protestánsok hivatalt viselhessenek. Az egyházat állami irányítás alá vette. Az uralkodó engedélyéhez kötötte az egyházi rendelkezések kibocsátását. Felosztotta a hasznos munkát nem végző szerzetes rendeket. A cenzúrát kivette az állam kezéből. A német nyelvet hivatalossá tette. Ez kiváltotta a magyarok ellenszenvét. Elválasztotta a megyei bíráskodást a közigazgatástól. Abszolutikus eszközökkel kormányzott. Nem koronáztatta meg magát, ezért Kalapos királynak hívták. Külpolitika: 1788: a Balkánért folyó háborúban a törököktől vereséget szenvedtek az orosz-oszták csapatok. A francia forradalom megfosztotta XVI. Lajostól, a szövetségesétől. Belgiumot elvesztette. Halálos ágyán minden rendelkezését visszavonta, kivéve a türelmi rendeletet.