10. Függetlenségi harcoko a XVII. századi Mo.-n és Erdélyben, a reformáció és ellenreformáció hazánkban A1. Ismertesd a XVII. századi fügetlenségi harcok kiemelkedô eseményeit (Bocskai szabadságharc, Zrínyi Miklós elméleti és gyakorlati tevékenysége, Wesselénui-mozgalom és a Thököly-felkelés) 1. Bocskai szabadságharc (1604-1606) 1.1 Elôzmények - 15 éves háború (1593-1606) Báthory István fejedelem (1571-86) politikája : az ország egyesítése Erdélybôl kiindulva. I. Rudolf feledatának tartja a pogány török kiµzését, ezért háborút indít. Báthory Zsigmond (1588-1602) 1595-ben kapcsolódik a háborúba. - Társadalmi sérelmek : - felemelt adók a háború miatt - zsoldosok rablásai - perek koholt vádak alapján 1.2 A szabadságharc - kitörése: a térsadalmi sérelmek és az erôszakos ellenreformáció miatt 1604-ben Bocskai István vezetésével fegyveres ellenállás tör ki. - lefolyása: gyôzelmek Ćlmosd és Diószeg között. 1604 telére befolyása alá kerül a Felvidék jó része. 1605 - Erdly birtokbavétele, Bocskai Magyarország fejedelme lesz. 1.3 A bécsi béke - 1606 júniusában jön létre a felkelés lezárásaként. - Eredményei : - Vallésszabadságot ad a protestánsoknak - Megerôsítette a rendi alkotmányt - Elismerte az önálló Erdélyt 2. Zrínyi tevékenysége A Habsburgok hatalmuk növelése érdekében a végvárakba idegen zsoldosokat helyeztek. Ebbe sokan nem nyugodtak bele. 2.1 Zrínyi elméleti tevékenysége A politizálás új vezére Zrínyi Miklós lett (1620-1664). Zrínyi nemcsak jó hadvezér, hanem kitµnô költô is volt. Költeményeiben a nemzet erôinek összefogására lelkesítette kortársait, megfogalmazt a fölkészülés gyakorlati feledatait. 2.2 Gyakorlati tevékenysége - Az önálló magyar állam megteremtését II. Rákoczi Györgytôl várta. Erdély bukása után a magyar függetlenségi törekvések bázisa is elesett. - A török újabb támadásakor Kanizsa alá megy, innen császári parancsra elvonul. - Várad eleste után várat építtet. Zrínyi-Ujvár feladatának a török megálítását szánta. - 1663-ban 120ezer fôs török sereg Budára ér, Zrínyi lesz a magyar sereg fôparancsnoka. 2.2.1 Téli hadjárat - A török a kedvezôtlen idôjárás miatt visszavonul, de Érsekújvárat elfoglalja. Zrínyi kikényszeríti a nemzetközi összefogást és megindítja a téli hadjáratot 1663-64-ben. - Seregének létszáma 22-25 ezer fô - 1664 februárban felégeti az eszéki hidat, 240 km-re hatol a hódoltság területére. Célja Kanizsa visszafoglalása, de ez a Habsburgok várakozása miatt nem sikerül. - Januárban visszavonják Zrínyitôl a fôvezéri kinevezést. 3. Wesselényi mozgalom és a Thököly-felkelés 3.1 Wesselényi-mozgalom - Az új fôvezér Montecuccoli lesz, aki csak akkor ütközik meg a törökkel, amikor az már Bécset veszélyezteti. Augusztus 1.-jén Szentgotthárdon legyôzi a törököket. - Megkötik a vasvári békét, melyben az elôzô évek hódítása a szultáné marad. Ez általános felháborodást kelt. - Wesselényi Ferenc vezetésével szervezkedés indul. - Halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc áll a szervezkedés élére. - II. Rákoczi György fia a vallási szervezkedést ellenzéki mozgalommá szélesíti : sereget gyµjt, az egyetlen fegyveres harcban gyôz. Zrínyi és sógor, Frangepán megijedve Bécsbe menekül. Ennek következtében leverik a felkelést. - I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezet be Mo.-on. 3.2 A Thököly-felkelés - A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevôi Erdélybe menekülnek. Élükre 1678-ban Thököly Imre áll s hadmµveletekbe kezd a Habsburgok ellen. - Rövid idô alatt elfoglalja a bányavárosokat. - Feleségül veszi Zrínyi Péter lányát, Ilonát, így rászállt a hatalmas Rákoczi vagyon és a Rákoczi-ház tekintélye. Mutasd be milyen társadalmi feltételek segítették a Mo.-i reformációt és ellenreformációt! I. A protestáns tanok elterjedése 1. Mohács elôtt fôként az É. Mo.-i és erdélyi városok német ajkú lakossága között terjedt el a reformáció. 2. 1526 után a lutheri tanok széles körben ismertté válnak. 3. Az elterjedés rétegei és okai : - nemesség : a fôurak többségét igen vonzotta az egyházi vagyon szekularizációja (kisajátítása). - többi réteg : a pompától és a fényµzéstôl mentes egyház eszméje anyanyelvµség 4. A radikálisabb kálvini elveket 1551-ben Debrecenben kezdte hirdetni Kálmáncsehi Sánta Márton. A evangélikusok és a világi hatalom is erôteljesen fölléptek a kálvini tanok ellen. - követôik leginkább a mezôvárosok lakossága és a végvári vitézek - Mélius Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke II. A reformáció Erdélyben 1. Erdélyben 4 vallást ismertek el hivatalosan : - katolikus - evangélikus (lutheránus) - református (kálvinista) - unitárius (antitrinitárius; mindenhol üldözték Eu.-ban, csak itt nem) 2. 1568 -ban a tordai ogy. elôször Eu.-ban elrendelte, hogy minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét, és hogy vallásáért üldözni senkit sem szabad. 3. Dávid Ferenc az unitáriusok nagyhatású prédikátora. 4. A protestáns gyülekezetek egyházzá szervezôdve beilleszkedtek a feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval. 5. Anabaptista eszmék : - a XVI. sz. második felére terjedtek el a feudalizmusssal megalkuvó protestáns egyházakból kiábrándult mezôvárosi jobbágyok és a végváriak körében. - okok : nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó. III. Kultúrális hatások 1. Fontos szerepet tulajdonítanak a mµveltségnek => iskolák. A XVI. sz.-ban létrejött protestáns szellemµ iskolák : Patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes. 2. Anyanyelvµség, könyvek, Biblia-fordítások - Pesti Gábor, 1536., Bécs: Négy evangéliumfordítás. - Sylvester János, 1539-40., Sárvár: Ujtestamentum. Jelent még meg magyar nyelvtana és tankönyve, Pesti szótára és mesegyµjteménye. - Károli Gáspár : Vizsolyi Biblia (1590, Vizsoly) 3. Az anyanyelvµ misék és a közös anyanyelvi éneklés elterjedése. IV. Az ellenreformáció kibontakozása 1. I. Rudolf (1576-1608) a kereszténység védelmezôjének tekintette magát és célul tµzte ki a protestantizmus fölszámolását is. 2. A megerôsödô ellenreformáció az uralkodó osztály tagjain kívül a parasztokat és a polgárokat is sújtotta. - a jobbágytömegek uraik miatt lettek protestánsok, de hamar megkedvelték a magyar nyelvµ szertartásokat. - a király az augsburgi vallásbékére hivatkozva (1555. akié a birtok, az rendelkezik a vallás fölött) a szabad királyi városokban magának követelte a döntés jogát. - Kassán az evangélikusok templomát Belgiojoso fôkapitány fegyveresen lefoglalta és a katolikusoknak adta. 3. - Az 1605-ös szerencsi ogy. (ahol Bocskait Mo. fejedelmévé választották) kimondta a katolikus és a 2 protestáns vallás egyenjogúságát. - 1606. A bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak (kivéve a falvakat és a mezôvárosokat). - 1608. A pozsonyi ogy.-n kiterjesztették a vallásszabadságot a falvakra és a mezôvárosokra is. (II. Mátyás és a rendek megegyezése). 4. A katolikus egyház megerôsödése - 1619-ben a vakbuzgó, jezsuita neveltetésµ II. Ferdinánd (1619- 1637) kerül trónra. - A rendek nagy része visszatér a katolikus valláshoz a kompromisszum érdekében. 5. Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek munkássága Rendkívül mµvelt és nyugodt ember. Hatására sokan térnek vissza a katolikus valláshoz. Segítségére volt, hogy törekvései egybeestek a fôrendek igényeivel : az újraerôsödô feudális viszonyok megtartását kívánták. - 1620-tól a NY-i országrészben sorra létesültek a jezsuita rendházak. - Sorra jelentek meg a magyar nyelvµ könyvek. Pl. Káldi György Bibliája. - A katolikus papok képzésére alapította Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet (ma az ELTE). - barokk épületek (fôleg templomok, az elsô a nagyszombati jezsuita templom) épülnek, barokk freskókkal. A csillogó pompájú templomok erôt és hatalmat sugároztak, lenyµgözték az embereket.