10.a. A Bocskai - szabadságharc és a bécsi béke 41. Rendi sérelmek5 A 15 éves háború ( 1593 - 1606 ) elhúzódása és a Habsburg - abszolutizmus erôsödô nyomása kiváltotta a rendek elégedet- lenségét. A kincstár erôszakosan, az örökösök rovására avat- kozott be a birtokperekbe. Hütlenségi perek indultak, ame- lyekben az elmarasztaló ítéletnek a vádlott elejét vehette egyezkedéssel, a kincstárnak fizetett nagyobb összeggel. 42. Protestánsüldözés5 Az udvar abszolutista törekvéseivel együtt indult meg az erô- szakos ellenreformáció. II. Rudolf császár azon a jogcímen foganatosított protestánsellenes intézkedéseket, hogy a király a város földesura. Elvették a templomokat, elüzték a protes- táns prédikátorokat. Az uralkodó megtiltotta, hogy a vallás- ügyet bárki is elôhozza az országgyülésen. 43. Bocskai felkelése5 1604 - ben Bocskai István, az egyik legtekintélyesebb fôúr, korábban a Habsburgok híve, a fegyveres ellenállást válasz- totta a császár intézkedéseit végrehajtó kassai fôkapitánnyal, Belgiojosóval szemben. Zsoldjába fogadta a hajdúkat. A hajdúk munka nélkül maradt marhahajcsárokból, földönfutóvá vált pa- rasztokból lett zsoldoskatonák voltak. Bocskai elsô sikere, az álmosdi gyôzelem után egyre szélesebb rendi támogatást kapott. Az erdélyi rendek fejedelemmé válasz- tották. A szerencsi országgyülésen a rendek Magyarország feje- delmévé tették. Bocskai józanul ítélte meg lehetôségeit. Bár csapatai Felsô - Magyarország nagy részét elfoglalták, tudta, hogy nincs olyan serege, amellyel egy összevont császári hadsereget legyôzne. Nem tudta hajdúit rendszeresen fizetni, s nem gátolhatta meg, hogy azok néha ne fosztogassanak. A rendek hajdúellenesek vol- tak, törvényen kívül helyezték a hajdúkat. Bocskai nem akart a törökök védelme alatt álló király lenni. A szultán által neki küldött koronát csak magánajándéknak, s nem felségjelvénynek tekintette. 44. A bécsi béke5 Megegyezést keresô szándékai találkoztak a császári udvar bé- kére való hajlandóságával. Az 1606 - os bécsi béke biztosítot- ta a protestáns nemesek, a szabad városok és a végváriak val- lásszabadságát és a magyarországi rendek jogait. Bocskai Er- dély fejedelmeként írta alá a békét, ez a Habsburgok részérôl Erdély függetlenségének elismerését jelentette. Bocskai közre- müködésével végre lezárta a tizenöt éves háborút a császár és a szultán. A zsitvatoroki béke a fennálló helyzetet rögzítette. 4E10.a. A Bocskai - szabadságharc és a bécsi béke 2.5F 45. Bethlen Gábor ( 1613 - 1629 )5 A részeire szakadt ország egyesítésének célja vezette a leg- nagyobb erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort. Mint elôtte vala- mennyi erdélyi fejedelem, ô is a török hozzájárulásával nyer- te el méltóságát. Abból indult ki, hogy a két nagyhatalom kö- zül az egyik támogatását meg kell szerezni. Azért választotta a törököt, mert úgy ítélte meg, hogy a Habsburg - abszolutiz- mus közvetlenebbül és erôszakosabban akar beavatkozni az or- szág életébe, mint a török. 46. Bekapcsolódás a harmincéves háborúba5 A fejedelem elérte, hogy szabad kezet, idônként katonai segít- séget kapott Habsburg - ellenes politikájához. Erdély és a ki- rályi Magyarország nemzeti királysággá való egyesítése kedvezô külpolitikai helyzetet teremtett a harmincéves háború. Bethlen a cseh - morva rendek szövetségeseként indított hadjá- ratot II. Ferdinánd ellen. Csehország összeomlása után a Habs- burgok nyugati ellenfeleivel akart szövetkezni, de nem talált támaszra. Annak ellenére, hogy három hadjárata során nem szen- vedett vereséget, a békében kénytelen volt megelégedni az ál- tala elfoglalt Felsô - Magyarország helyett annak hét várme- gyéjével és a bécsi béke lényeges pontjainak megerôsítésével. Abban, hogy uralma alatt nem jött létre egységes magyar ki- rályság, része volt a magyar rendek húzódozásának. Bethlen gyôzelme esetén az esetleges török függésbe kerüléstôl, vere- sége esetén a megtorlástól tartottak. 47. Erdély belpolitikája5 Bethlen nagyszabású elképzeléseinek szilárd alapját teremtette meg Erdélyben. A rendeknek nem engedett beleszólást döntései- be. Visszaszerezte a korábban eladományozott fejedelmi birto- kokat. Kereskedelemfejlesztô, ipartelepítô gazdaságpolitikát folytatott. Mindez évi 5 - 700000 forinthoz juttatta. Fejlesz- tette a hadsereget, de segítette a müvészeteket és a tudomá- nyokat. Támogatta a kálvinista államegyház megteremtését, de óvakodott az erôszakos térítéstôl.