10. Tétel Függetlenségi harcok a XVII. századi Mo.-n és Erdélyben. Reformáció és ellenreformáció hazánkban - Mutassa be a tizenötéves háborút és a Bocskai-szabadságharcot! - Ismertesse Erdély aranykorának történetét! - Milyen célokért folyt, és milyen eredményeket ért el a Wesselényi- mozgalom és a Thököly-felkelés? 2. Zrínyi tevékenysége A Habsburgok hatalmuk növelése érdekében a végvárakba idegen zsoldosokat helyeztek. Ebbe sokan nem nyugodtak bele. 2.1 Zrínyi elméleti tevékenysége A politizálás új vezére Zrínyi Miklós lett (1620-1664). Zrínyi nemcsak jó hadvezér, hanem kitűnô költô is volt. Költeményeiben a nemzet erôinek összefogására lelkesítette kortársait, megfogalmazt a fölkészülés gyakorlati feledatait. 2.2 Gyakorlati tevékenysége - Az önálló magyar állam megteremtését II. Rákoczi Györgytôl várta. Erdély bukása után a magyar függetlenségi törekvések bázisa is elesett. - A török újabb támadásakor Kanizsa alá megy, innen császári parancsra elvonul. - Várad eleste után várat építtet. Zrínyi-Ujvár feladatának a török megálítását szánta. - 1663-ban 120ezer fôs török sereg Budára ér, Zrínyi lesz a magyar sereg fôparancsnoka. 2.2.1 Téli hadjárat - A török a kedvezôtlen idôjárás miatt visszavonul, de Érsekújvárat elfoglalja. Zrínyi kikényszeríti a nemzetközi összefogást és megindítja a téli hadjáratot 1663-64-ben. - Seregének létszáma 22-25 ezer fô - 1664 februárban felégeti az eszéki hidat, 240 km-re hatol a hódoltság területére. Célja Kanizsa visszafoglalása, de ez a Habsburgok várakozása miatt nem sikerül. - Januárban visszavonják Zrínyitôl a fôvezéri kinevezést. 3. Wesselényi mozgalom és a Thököly-felkelés 3.1 Wesselényi-mozgalom - Az új fôvezér Montecuccoli lesz, aki csak akkor ütközik meg a törökkel, amikor az már Bécset veszélyezteti. Augusztus 1.-jén Szentgotthárdon legyôzi a törököket. - Megkötik a vasvári békét, melyben az elôzô évek hódítása a szultáné marad. Ez általános felháborodást kelt. - Wesselényi Ferenc vezetésével szervezkedés indul. - Halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc áll a szervezkedés élére. - II. Rákoczi György fia a vallási szervezkedést ellenzéki mozgalommá szélesíti : sereget gyűjt, az egyetlen fegyveres harcban gyôz. Zrínyi és sógor, Frangepán megijedve Bécsbe menekül. Ennek következtében leverik a felkelést. - I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezet be Mo.-on. 3.2 A Thököly-felkelés - A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevôi Erdélybe menekülnek. Élükre 1678-ban Thököly Imre áll s hadműveletekbe kezd a Habsburgok ellen. - Rövid idô alatt elfoglalja a bányavárosokat. - Feleségül veszi Zrínyi Péter lányát, Ilonát, így rászállt a hatalmas Rákoczi vagyon és a Rákoczi-ház tekintélye. Mutasd be milyen társadalmi feltételek segítették a Mo.-i reformációt és ellenreformációt! I. A protestáns tanok elterjedése 1. Mohács elôtt fôként az É. Mo.-i és erdélyi városok német ajkú lakossága között terjedt el a reformáció. 2. 1526 után a lutheri tanok széles körben ismertté válnak. 3. Az elterjedés rétegei és okai : - nemesség : a fôurak többségét igen vonzotta az egyházi vagyon szekularizációja (kisajátítása). - többi réteg : a pompától és a fényűzéstôl mentes egyház eszméje anyanyelvűség 4. A radikálisabb kálvini elveket 1551-ben Debrecenben kezdte hirdetni Kálmáncsehi Sánta Márton. A evangélikusok és a világi hatalom is erôteljesen fölléptek a kálvini tanok ellen. - követôik leginkább a mezôvárosok lakossága és a végvári vitézek - Mélius Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke II. A reformáció Erdélyben 1. Erdélyben 4 vallást ismertek el hivatalosan : - katolikus - evangélikus (lutheránus) - református (kálvinista) - unitárius (antitrinitárius; mindenhol üldözték Eu.-ban, csak itt nem) 2. 1568 -ban a tordai ogy. elôször Eu.-ban elrendelte, hogy minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét, és hogy vallásáért üldözni senkit sem szabad. 3. Dávid Ferenc az unitáriusok nagyhatású prédikátora. 4. A protestáns gyülekezetek egyházzá szervezôdve beilleszkedtek a feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval. 5. Anabaptista eszmék : - a XVI. sz. második felére terjedtek el a feudalizmusssal megalkuvó protestáns egyházakból kiábrándult mezôvárosi jobbágyok és a végváriak körében. - okok : nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó. III. Kultúrális hatások 1. Fontos szerepet tulajdonítanak a műveltségnek => iskolák. A XVI. sz.-ban létrejött protestáns szellemű iskolák : Patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes. 2. Anyanyelvűség, könyvek, Biblia-fordítások - Pesti Gábor, 1536., Bécs: Négy evangéliumfordítás. - Sylvester János, 1539-40., Sárvár: Ujtestamentum. Jelent még meg magyar nyelvtana és tankönyve, Pesti szótára és mesegyűjteménye. - Károli Gáspár : Vizsolyi Biblia (1590, Vizsoly) 3. Az anyanyelvű misék és a közös anyanyelvi éneklés elterjedése. IV. Az ellenreformáció kibontakozása 1. I. Rudolf (1576-1608) a kereszténység védelmezôjének tekintette magát és célul tűzte ki a protestantizmus fölszámolását is. 2. A megerôsödô ellenreformáció az uralkodó osztály tagjain kívül a parasztokat és a polgárokat is sújtotta. - a jobbágytömegek uraik miatt lettek protestánsok, de hamar megkedvelték a magyar nyelvű szertartásokat. - a király az augsburgi vallásbékére hivatkozva (1555. akié a birtok, az rendelkezik a vallás fölött) a szabad királyi városokban magának követelte a döntés jogát. - Kassán az evangélikusok templomát Belgiojoso fôkapitány fegyveresen lefoglalta és a katolikusoknak adta. 3. - Az 1605-ös szerencsi ogy. (ahol Bocskait Mo. fejedelmévé választották) kimondta a katolikus és a 2 protestáns vallás egyenjogúságát. - 1606. A bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak (kivéve a falvakat és a mezôvárosokat). - 1608. A pozsonyi ogy.-n kiterjesztették a vallásszabadságot a falvakra és a mezôvárosokra is. (II. Mátyás és a rendek megegyezése). 4. A katolikus egyház megerôsödése - 1619-ben a vakbuzgó, jezsuita neveltetésű II. Ferdinánd (1619-1637) kerül trónra. - A rendek nagy része visszatér a katolikus valláshoz a kompromisszum érdekében. 5. Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek munkássága Rendkívül művelt és nyugodt ember. Hatására sokan térnek vissza a katolikus valláshoz. Segítségére volt, hogy törekvései egybeestek a fôrendek igényeivel : az újraerôsödô feudális viszonyok megtartását kívánták. - 1620-tól a NY-i országrészben sorra létesültek a jezsuita rendházak. - Sorra jelentek meg a magyar nyelvű könyvek. Pl. Káldi György Bibliája. - A katolikus papok képzésére alapította Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet (ma az ELTE). - barokk épületek (fôleg templomok, az elsô a nagyszombati jezsuita templom) épülnek, barokk freskókkal. A csillogó pompájú templomok erôt és hatalmat sugároztak, lenyűgözték az embereket. Ismertesse Erdély aranykorának történetét! 1606 Bocskai István halála után az erdélyi rendek megválasztják: 1606-08 Rákóczi Zsigmond, majd a hajdúk segítségével ( 1608-13 Báthori Gábor: - erőszakos belpolitika (hajdúkat háttérbe szorítja) - Havasalföldi hadjárat, amit a porta nem engedélyezett - a hajdúk árulónak nevezik és megölik őt 1613-29 Bethlen Gábor Cél: ország újraegyesítése + gazdasági káoszban rendet teremteni - eddig eladományozott javak nagy részét visszaszerzi - a kivitelre kerülő javakra állami monopóliumok (higany, viasz, mész, marha) - ipar fejlesztése (külföldi mesterek + bányászok) - jövedelme 1/2 millió arany: állandó zsoldoshadsereg - háttérbe szorítja a rendeket, ennek alapja: - fejedelmi birtokok - állandó hadsereg Továbbra is megmaradnak az államhatalom szervei, de minden szál Bethlen kezében összpontosul Külpolitika: 1618. 30 éves háború (cél: független Mo. visszaállítása) Felvidéken harcba indul. 1620. aug. besztercebányai ogy. Mo. királyává választja, de ő nem koronáztatja meg magát: Oka: - a rendek szigorú feltételeket szabtak a hitlevélben - Fehérhegy után egyedül marad - főnemesség nagy része elpártol tőle 1621. nikolsburgi béke: - visszaadja a Mo.-i foglalás jelentős részét - élete végéig megkap 7 vármegyét - birodalmi hercegi cím - bécsi béke és 1608-as törvények garantálása Később még kétszer bekapcsolódik a harcba, de eredménytelenül. Kultúra: könyvkiadás, balett, színház, zene, építkezések, iskolák alapítása (gyulafehérvári protestáns főiskola) I. Rákóczi György (1630-48) Birtokait növeli: hatalma tovább növekszik Bekapcsolódik a harmincéves háborúba: - 1643. szövetség a svédekkel - 1644. újra harcba indul (szultán megtiltja a további harcot) - 1645. dec. linzi béke: - protestánsok vallásgyakorlata kiterjeszve a falvakra és mezővárosokra is - élete végéig ő is megkapja a 7 vármegyét - a protestáns lelkészeket nem lehet elűzni - nem lehet elfoglalni a protestánsok templomokat Milyen célokért folyt, és milyen eredményeket ért el a Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés? 1664. aug. 1. : szentgotthárdi csata (győzelem) 1664. vasvári béke: előző évek minden hódítása a szultán kezére került - országos felháborodás (még katolikus egyház is) - Zrínyit megöli egy vadkan (gyanús) Rendi szervezkedés indul meg (1666) Vez: - Wesselényi Ferenc nádor - Zrínyi Péter horvát bán - Nádasdy Ferenc országbíró Cél: - erdélyi típusú behódolás a törököknek - szabad királyválasztás 1670 fegyveres felkelés: - Horváto: Zrínyi Péter - Felvidék: I. Rákóczi Ferenc Zrínyi és Frangepán megijed: Bécsbe megy kegyelemért. A nemesek fegyveres felkelését néhány hét alatt leverik. Megölik: Zrínyi, Frangepán, Nádasdy, több nemes börtönbe, vagyonvesztés. I. Lipót válasza: - Német lovagrend (vez: Ampringen Gáspár) - abszolutista kormányzati rendszer - ogy. és nádori hivatal működésének felfüggesztése - magyar végvári katonák nagy részét elbocsátják - a katonaság terhét a magyar jobbágyokra (növelik az állami adót) - eltörlik a protestánsok vallásszabadságát 1678. Thököly Imre vezette felkelés: Bázisa: - Wesselényi mozgalom életben maradottai - elbocsátott végváriak, üldözött protestánsok, szökött jobbágyok - Apafi Mihály (1661-90) támogatása - Fro. támogatása A had elfoglalja a Felvidéki bányavárosokat, ezzel létrehozza a Felső- Magyarországi fejedelemséget. (ezzel Mo. 4 feléosztott, ebből 3 a töröktől függ) 1682. ( Zrínyi Ilonával, ezzel tovább erősödik (Rákóczi vagyon) 1682. a szultán Mo. uralkodójává nevezi ki (pedig ő kezdetben inkább a török ellen akart kűzdeni) 1681. soproni ogy.: - I. Lipót lemond a nyílt abszolutizmusról - visszaállítják a rendi alkotmányt - nádort választanak - protestánsoknak szabad vallásgyakorlat A reformáció magyarországon a 16. század második felében a magyar egyházi szervezetben érezhetôek voltak az európaii méretű válság jelei. a magyar társadalom fogékonnyá vállt az egyházszervezetű reformokra. már 1526 elôtt is szivárogtak be a wittenbergi eszmék magyarországra, bázisa a németajkú lakosság volt, amely egyrészt a királyi udvarban (habsburg mária rokonszenvezett a lutheri tanokkal), másrészt a felvidéki és erdélyi területeken élt. az elsô reformátorok jó része a ferences rendi szerzetesek opszervánságából került ki mint sztária mihály, dévai bíró mátyás, aki a wittenbergi egyetemen hallgatta kluther tanait. korai reformátorok működési területe jórészt abauj és zemplém megyei mezôvárosok, bihari, békési területek az egyes dunántúli városok voltak. mindenüt egy-egy fôúr támogatása adott lehetôséget a lutheri elvek hirdetéséhez, mint perényi péter sárospatakon, nádazsdi tamás sárvári birtokain, török bálint pápán és debrecenben. a 16. század közepétôl egyre többen csatlakoztak kálvin jános, zwingli ulrik svájci és hendrich bullinger német reformátorok tanítását ötvözô szakramentáriusnak, majd reformátusnak nevezte helvét irányzathoz, fôleg a mezôvárosok lakossága és a végvári vitézek. erdélyben különösen a magyar lakosság körében talált vízhangra a református irányzat. a török hódoltság területén működött a helvét irányzat elsô magyarországi rendszerezôje, szegedi kis istván. életútja valóságos kalandregény, mely egyben a török uralom alatt álló magyar városok életének és művelôdési viszonyainak számos érdekes mozzanatát is felvillantja. szegedi tanítványa volt aszenvedélyes hitvitázó miliusz juhász péter, aki wittenbergben mély bibliaismeretet három szent nyelvben (görög, latin, héber) vaó jártasságot szerzett, németül és törökül is tudott. 1561ben debrecen püspöke lett. a gyorsan elôretörô helvét irányzaton veszélyeztették a krisztus és szentlélek szentéjek, szentségét tagadó antirinitárius (unitárius) tanok. legkiemelkedôbb képviselôje dávid ferenc, aki tipikus alakja volt a nyugtalan szellemô, minden új irányt fogékony erdélyi értelmiségnek. szász polgárcsaládból származott, katolikus papként kezdte pájafutását, német egyetemen gyarapította tudását. gyulafehérvárott fôlelkész, majd a magyar evangélikusok fôlelkésze lett. 3 esztendô múlva átállt a helvét reformációhoz, a fejedelem udvari papja lett, így került kapcsolatba aservet műveit tanulmányozó blandrakával, kinek hatására antirinitárius elveket kezdett hirdetni. kezdetét vette az új irányzatért folytatott harc. a gyulafehérvári hitvitán, melyett mélikus juhász péterrel folytatott, dávid elsöprô gyôzelmet aratott, a fejedelmi város lakossága is hívéül szegôdött. jános zsigmond, aki maga is antirinitárius (unitários) volt, a hitvitákon többnyire részt vett, sôt ô játszotta a döntôbíró szerepét. az 1571dik évi erdélyi országgyűlés törvényben mondta ki a 4 bevett vallás (katolikus, református, evangélikus, unitárius) szabad gyakorlását. báthory istván fejedelemsége idején visszaszorúlt az unitárius irányzat, melyet még belsô ellentétek is gyengítettek. egyes híveik lengyelországba, majd onnan hollandiába menekültek, ahol eszméik tovább éltek. magyarország mindhárom részében lényegesen békésen ment végbe a vallásváltás. sokáig a templomot is közösen használták. a 60as évekre körvonalaikban kialakultak a protestáns egyházszervezetek: egyházkerületek, (püspökségek), ezen belül egyházmegyék (élén az esperessel). a papság közös ügyeit a zsinatokon rendezte. a reformáció valamennyi irányzatára jellemzô volt, hogy a vallásos világképet a középkorinál emberibbé akarta formálni. ez meghatározta a művészethez, a művelôdéshez való viszonyát. a templomok belsejét átalakították. a szentek freskóit bemeszelték, csak növényi díszeket alkalmaztak festményeiken. kazettás famennyezet, népies festett fabútorzat díszítette tákos, csaroda, kalotaszeg, noszvaj és még sok falu templomát. a toronyra kereszt helyett kakas (az éberség jele képpen) vagy csillag került (ez vezette a betlehemi pásztorokat). a reformátorok felismerték, hogy eszméik terjedésének legfontosabb eszköze az oktatás, ezért minnél több, és színvonalasabb tanintézet alapítására törekedtek. az iskolák élére álltalában külföldön végzett tanítók kerültek. a magyar iskola elvégzése után a tehettségesebb diákok maguk is tanítóskodtak, majd a hejdelbergi, wittenbergi, vagy cürihi egyetemen folytatták tanulmányaikat, ahonnan friss ismeretekkel tértek haza. e kapcsolatoknak köszönhetô, hogy a mostoha körülmények ellenére magyarország sokáig benne maradhatott az európai kultúra vérkeringésében. a leghíresebb iskolák brassóban, debrecenben, sárospatakon, pápán és kolozsvárott működtek. a reformáció korán felismerte a nyomtatott szó erejét. a reformátorok elsô munkáit még krakkóban adták ki, itthon "fôiskolai" és a fôuri udvarok mellett sorra alakultak nyomdák. heltai kolozsvári nyomdájában 200 mű jelent meg, felénél több magyar nyelven. a kor második legnagyobb nyomdája a debreceni volt. a vizsai nyomdából került ki az elsô teljes magyar bibliafordítás, károlyi gáspár lelkész munkája. a nyomdában nem csak a hitélettel kapcsolatos nyomtatványok jelentek meg (hittankönyv, énekeskönyv, teológiai munkák), hanem egyre nagyobb számban adtak ki tankönyveket, kalendáriumokat, krónikákat, fabulákat, széphistóriákat. a históriás énekek a török ellenes harc hôseit népszerűsítették. a prédikátorok énekelt versek prédikációk formájában tanították és juttatták kifejezésre véleményüket koruk társadalmáról. a zsoltárszerzôk a prédikátorok mellett voltak polgárok is (vég mihály kecskeméti kereskedô zsoltárát dolgozta fel koal zoltán a salmus hungaricusban). heltai erkölcsi elvei a szorgalmasan munkálkodó, mértékletesen élô kolozsvári polgárság érdekeinek feleltek meg. bornemissza péter minden végletet elítél, s az adóztató oligarhát csak úgy, mint a lázadó parasztot, s mint ezt a hibák kijavítása érdekében. a magyar nyelvű könyvek elterjedése közelebb hozta magyarországot európához az álltal, hogy az idegen nyelven nem tudók számára hozzáférhetôvé tette az európai kultúra eredményeit, és hirdette a szétszakított országrészek együvé tartozását. Milyen célokért folyt és milyen eredményeket ért el a Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés ! 1. 1664-ben megkötik a vasvári békét ( minden előző hódítást a törökök kezén hagy a) - Zrínyi Péter májusban szövetségi ajánlatot tesz XIV. Lajos francia királynak a Habsburgok ellen - Wesselényi Ferenc nádor vezetésével rendi szervezkedés indul, majd halála után Zrínyi Péter (horvát bán) és Nádasdy Ferenc (országbíró) áll a mozgalom élére céljuk : Magyarország erdélyi típusú török behódoltságnak elérése kibontakozása ( 1670 : Zrínyi Péter fegyveres felkelésre hívja birtokainak jobbágyait ( a Felvidéken I. Rákóczi Ferenc ellenzéki mozgalommá szélesítette a vallási szervezkedést ( b) - néhány hét alatt leverik ( a bécsi udvar a kollektív megtorlás mellett döntött - 100-nál több halálos ítélet született, de a többség " megúszta " vagyonvesztéssel, várfogsággal, váltságdíjjal - a megtorlást az ország is megérezte ( I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezetett be 2. A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevői közül sokan Erdélybe menekültek ( a " bujdosók " alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát ( 1678- ban Thököly Imre áll a mozgalom élére - 1678-ban elfoglalják a felvidéki bányavárosokat - 1682 : a török Magyarország uralkodójának kiáltotta ki - 1681 : I. Lipót a soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt, nádort választottak, megengedték a protestánsok szabad vallásgyakorlását - 1690-ben tér vissza, megveri a császár seregeit, de 2 hónap múlva a Balkánra szorul ( a karlócai béke ( 1699 ) után Nikodémiába száműzik Mutassa be a "tizenöt éves" háborút és a Bocskai szabadságharcot! 1. 1568 - drinápolyi béke ( Báthori István erdélyi fejedelem 1571-1568- ig, 1576-tól lengyel király is, - új központ Krakkó 2. Rudolf német-római császár nem tudott híveket szerezni a török ellen - sokan legyőzhetetlennek hitték a törököt - az újabb osztrák-török háborút a törökök kezdték 1591-től folyamatos török támadások Sziszek ellen ( 1593 : elfoglalja ( Dunántúl ( Székesfehérvárnál a keresztény seregek győztek - felső-magyarországi vármegyék támadása ( a török több várat is elhagy - 1593/94. évi téli hadjárat - fordulópont ( előtérben az európai összefogás gondolata - Erdélytől a török támogatást, együttműködést várt ( Báthori Zsigmond fejedelem Bocskai István váradi kapitány javaslatára a török ellenes háborút vállalta - 1595 - gyurgyevói győzelem a török ellen - 1595 - Nyári Pál feladja Egert, a török győz Mezőkeresztesnél Basta generális ( önkényuralom - a parasztság terhei megnőnek 3. a) A bécsi udvar a háború terheiből egyre többet hárított a magyar nemesekre : - felségárulási perek - korlátozza a protestánsokat ( b) 1604 : Belgiojoso Bocskai bihari vára ellen támad ( kelet- magyarországi felkelés ( Bocskai az udvar ellen fordul ( átállnak a hajdúk - 1605 : szerencsi országgyűlés - Rudolf - hajlik a béketárgyalásra - a felkelők is - a török fenyegetés miatt 4. a) 1606 : bécsi béke Bocskai letelepítette hajdúvitézeit b) 1606 : zsitvatoroki béke Mutassa be a tizenöt éves háborút és a Bocskai-szabadságharcot! I. Rudolf (1576-1608) célja: a pogány török kiűzése - 1591. háború a török ellen (1591-1606. 15 éves) - támogatja: magyar nemesség + Erdély is - 1595. Báthori Zsigmond 1598-1602. is bekapcsolódik - 1595.: Gyurgyevó: győzelem - 1596.: Eger, Kanizsa, Mezőkeresztes: vereség Váltakozó sikerű harc: - Mo. felemelt összegű adók (parasztság) - zsoldosok rablásai (paraszt, nemes) - hűtlenségi perek a magyar főurak ellen (vagyonelkobzás: udvar deficitje ellen) - rendeleti kormányzás: ogy. szerepének lecsökkenése (Felső Mo.:Belgiojoso, Alsó Mo.: Kolonich Siegfrid) - protestantizmus felszámolása (mindenki ellen) Fegyveres ellenállás gondolata - 1604. Bocskait is támadás éri - 1604. Bocskai féle felkelés - hadseregének nagy részét a hajdúk alkotják - győzelem: Álmosd, Diószeg (Felvidék nagy része az övé) - Erdély és az egész Felvidék (török segítség) 1605. szerencsi országgyűlés: - Mo. fejedelmévé választja - katolikus, református, evangélikus vallás egyenrangú A szultán koronát ajánl neki, de ezt nem fogadja el csak a szövetséget, ennek oka, hogy a harc célja csak az engedmények megszerzése volt. 1606. bécsi béke: - vallásszabadság a protestánsoknak (kiv.: mezővárosok és falvak) - megerősítik a rendi alkotmányt (Ogy. újra nádort választhat) - elismeri Erdély önállóságát + kap 3 megyét (Partium) Bocskai a hajdúkat letelepíti: - nincs állami és földesúri szolgáltatás, de kötelesek a hazát védeni - kapitányaik részt vehetnek az ogy.-n 1606. zsitvatoroki béke (15 éves háború lezárása) 1606.: Bocskai halála után Rudolf célja az engedmények visszavonása, ennek következtében széles körű elégedetlenség Ausztriában és Cseho-ban is. 10/A A Bocskai István által vezetett szabadságharc és bécsi béke I. Rudolf, a prágai várba zárkózó uralkodó a kereszténység Istentől kijelölt védelmezőjének tekintette magát, akinek feladata a pogány török hatalmának megtörése Európában. Tervében támogatta Spanyolország és a pápa is. Rudolf háborút indított a török kiűzésére. A hábrút a magyar nemesek nagytöbbsége lelkesedéssel fogadta. A háború első esztendői a boldog várakozás és az áldozatkészség jegyében teltek el. 1595 tavaszán Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem nagybátyja, és tanácsadója, Bocskai István ösztönzésére bekapcsolódott a török ellenes harcokba. Báthory serege nagy győzelemet aratott a visszavonuló török sereg egy része felett, Gyurgyevónál. Azonban Eger vára és Kanizsa is török kézre került. Mezőkeresztesnél is a török győzőtt az egyesült császári-erdélyi seregekkel szemben. A csatavesztés után egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Habsburg hadvezetés nem tudja a meggyengült törököt kiűzni Magyarországról. A 15 éves háború idején a magyar nemesség és a Habsburgok kapcsolata megromlott. A háború és óriási terhei:a fölemelt összegű adók és a zsoldosok rablásai egyaránt érzékenyen érintették a parasztságot és a nemességet. A császár-király gazdasági bajain úgy igyekezett segíteni, hogy - többnyire koholt vádak alapján - perket zúdított a magyar főurak nyakába. Ezek a perek többnyire jószágvesztéssel végződtek. Rudolf célul tűzte ki a protestantizmus felszámolását is. A megerősöső ellenreformáció a parasztokat és a polgárokat is sújtotta. Az elhúzódó háborúk, a zsoldosok féktelen garázdálkodása, a hűtlenségi perek és az erőszakos ellenreformáció miatt robbanásig feszült a hangulat. Felső- és Kelet-Magyarország kálvinista területein érlelődött a fegyveres ellenállás gondolata. A felkelás akkor kezdődött, amikor a Partium és Erdély leghatalmasabb urát, Bocskai Istvánt is Habsburg támadás érte. Amikor Belgiojoso gróf (Felső Magyarország főkapitánya) ostromolni kezdte bihari várait, Bocskai megnyerte magának a hajdúkat, és ellenált. A hajdúk földönfutóvá szegényült kisnemesekből, foglalkozás nélküli marha-hajtókból és szökött jobbágyokból verbuválódtak. Hivatásuknak tekintették a harcot, abból akartak megélni. Bocskai 2-3 ezer főnyi hajdúseregével győzelmet aratott a császáriakon Álmosd és Diószeg között. 1604 telén Kassával együtt már a Felvidék jó része is a befolyása alá kerüt. 1605-ben Bocskai török segítséggel elfoglalta az egész Felvidéket, birtokba vette Erdélyt, ahol fejedelemmé választották. A szemesi országgyűlés 1605-ben egész Magyarország fejedelmévé választotta, s kimondta a katolikus és a két protestáns vallásfelekezet egyenjogúságát. A török szultán arannyal és drágakövekkel kirakott koronát küldött Bocskainak. Ő azonban ezt nem fogadta el, hiszen célja nem Magyarország török védnökség alá helyezése volt, hanem A Habsburg birodalom ellenében a magyar rendi jogok megvédése. Elfogadta ugyan a török szövetségét, mert kellett a támogatása. De a kapcsolatot idiglenesnek tekintette, s a Habsburgokkal való megegye-zésre törekedett. Újabb győzelmek és hoszzú diplomáciai tárgyalások eredményeként 1606 júniusában léttrejött a fel-kelést lezáró bécsi béke. A béke valásszabadságot adott a protestánsoknak (a mezővárosok és a falvak kivételével). Megerősítette a rendi alkotmányt, s a kormányzat élére ismét nádort állított. Elismerte az önálló Erdélyt. Bocskai a harcokban nagy szerepet játszó hajdúkat birtokaira betelepítette, és mentesítette őket minden állami és földesúri szolgáltatás alól. A letelepítéssel jelentős számú hivatásos katonaréteget vezetett vissza a termelőmunkába. A hajdúszabadság elnyerésének lehetősége pedig közel egy évszázadon át óriási mozgósítóerő volt a parasztok számára. Bocskai közvetítésével a bécsi udvar és a török porta is megkötötte a 15 éves hábbotrút lezáró zsitvatoroki békét. Rendi sérelmek A 15 éves háború (1593-1606) elhúzódása és a Habsburg-abszolutizmus erôsödô nyomása kiváltotta a rendek elégedetlenségét. A kincstár erôszakosan, az örökösök rovására avatkozott be a birtokperekbe. Hűtlenségi perek indultak, amelyekben az elmarasztaló ítéletnek a vádlott elejét vehette egyezkedéssel, a kincstárnak fizetett nagyobb összeggel. Protestánsüldözés Az udvar abszolutista törekvéseivel együtt indult meg az erôszakos ellenreformáció. II. Rudolf császár azon a jogcímen foganatosított protestánsellenes intézkedéseket, hogy a király a város földesura. Elvették a templomokat, elüzték a protestáns prédikátorokat. Az uralkodó megtiltotta, hogy a vallásügyet bárki is elôhozza az országgyülésen. Bocskai felkelése 1604-ben Bocskai István, az egyik legtekintélyesebb fôúr, korábban a Habsburgok híve, a fegyveres ellenállást választotta a császár intézkedéseit végrehajtó kassai fôkapitánnyal, Belgiojosóval szemben. Zsoldjába fogadta a hajdúkat. A hajdúk munka nélkül maradt marhahajcsárokból, földönfutóvá vált parasztokból lett zsoldoskatonák voltak. Bocskai elsô sikere, az álmosdi gyôzelem után egyre szélesebb rendi támogatást kapott. Az erdélyi rendek fejedelemmé választották. A szerencsi országgyülésen a rendek Magyarország fejedelmévé tették. Bocskai józanul ítélte meg lehetôségeit. Bár csapatai Felsô-Magyarország nagy részét elfoglalták, tudta, hogy nincs olyan serege, amellyel egy összevont császári hadsereget legyôzne. Nem tudta hajdúit rendszeresen fizetni, s nem gátolhatta meg, hogy azok néha ne fosztogassanak. A rendek hajdúellenesek voltak, törvényen kívül helyezték a hajdúkat. Bocskai nem akart a törökök védelme alatt álló király lenni. A szultán által neki küldött koronát csak magánajándéknak, s nem felségjelvénynek tekintette. A bécsi béke Megegyezést keresô szándékai találkoztak a császári udvar békére való hajlandóságával. Az 1606-os bécsi béke biztosította a protestáns nemesek, a szabad városok és a végváriak vallásszabadságát és a magyarországi rendek jogait. Bocskai Erdély fejedelmeként írta alá a békét, ez a Habsburgok részérôl Erdély függetlenségének elismerését jelentette. Bocskai közremüködésével végre lezárta a tizenöt éves háborút a császár és a szultán. A zsitvatoroki béke a fennálló helyzetet rögzítette. Bethlen Gábor (1613-1629) A részeire szakadt ország egyesítésének célja vezette a legnagyobb erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort. Mint elôtte valamennyi erdélyi fejedelem, ô is a török hozzájárulásával nyerte el méltóságát. Abból indult ki, hogy a két nagyhatalom közül az egyik támogatását meg kell szerezni. Azért választotta a törököt, mert úgy ítélte meg, hogy a Habsburg-abszolutizmus közvetlenebbül és erôszakosabban akar beavatkozni az ország életébe, mint a török. Bekapcsolódás a harmincéves háborúba A fejedelem elérte, hogy szabad kezet, idônként katonai segítséget kapott Habsburgellenes politikájához. Erdély és a királyi Magyarország nemzeti királysággá való egyesítése kedvezô külpolitikai helyzetet teremtett a harmincéves háború. Bethlen a cseh-morva rendek szövetségeseként indított hadjáratot II. Ferdinánd ellen. Csehország összeomlása után a Habsburgok nyugati ellenfeleivel akart szövetkezni, de nem talált támaszra. Annak ellenére, hogy három hadjárata során nem szenvedett vereséget, a békében kénytelen volt megelégedni az általa elfoglalt Felsô-Magyarország helyett annak hét vármegyéjével és a bécsi béke lényeges pontjainak megerôsítésével. Abban, hogy uralma alatt nem jött létre egységes magyar királyság, része volt a magyar rendek húzódozásának. Bethlen gyôzelme esetén az esetleges török függésbe kerüléstôl, veresége esetén a megtorlástól tartottak. Erdély belpolitikája sBethlen nagyszabású elképzeléseinek szilárd alapját teremtette meg Erdélyben. A rendeknek nem engedett beleszólást döntéseibe. Visszaszerezte a korábban eladományozott fejedelmi birtokokat. Kereskedelemfejlesztô, ipartelepítô gazdaságpolitikát folytatott. Mindez évi 5-700.000 forinthoz juttatta. Fejlesztette a hadsereget, de segítette a müvészeteket és a tudományokat. Támogatta a kálvinista államegyház megteremtését, de óvakodott az erôszakos térítéstôl.