10 "A" tétel témakör: Függetlenségi harcok a XVII. századi magyarországon és erdélybeen tételcím: Ismertesse erdély aranykorának történetét. Bethlen Gábor Az erdélyi rendek 1613 október 23-án Bethlen Gábort választják meg fejedelemnek. Bethlen megválasztásakor 33 éves volt, mindenben ellentéte Báthori Gábornak. Nincsenek barátai, de tisztelôje annál több akadt. Tisztelték eszességéért, bajvívó képességéért, korábbi fegyveres csatákban tanusított teljesítményeiért, nem tanult iskolában az élet iskoláját tanulta, ennek ellenére egy igen nagy mµveltségµ uralkodó volt. Külsôleg jó nagydarab ember volt, nagy hajjal ellátva. Nagyon szerette az élénk színeket a ruháiban is elôszeretettel kombinálta k kéket, sárgát, pirosat, zöldet stb. Remekül táncolt, nagyon tárgyilagos volt, ezenkívül céltudatos, és fragmatikus személyiség. Hosszú ideje már Báthori Zsigmondtól kezdve az erdélyi politika meghatározója volt. A Bocskai féle felkelésben mint már említettem komoly szerepe volt. 4-5 nyelvet beszélt, járt Németalföldön és velencében is járt, tehát voltak élettapasztalatai a külföldet illetôen. Kb. így lehet leírni a személyiségét. Személyisége a magyar történelemben Mátyás királyéval és Rákóczi Ferencel egylapon említhetô, a magyar modernizáció elsô nagy egyénisége, meggyôzôdéses ellenfele a habzburgoknak, a magyarrendi németellenes nemzetgondolat képviselôje, a magyar függetlenség eltántoríthatatlan híve. Mint fejedelem úgy harcolja végig a 30 éves háború életében lévô szakaszát, hogy egy csatát sem veszít, korábban mint fôkapitány vesztett két jelentéktelenebb csatát. ľ eleveníti fel a Bocskai féle Osztrák, Magyar, Cseh, Morva rendi öszefogást a habzburgok ellen, egyfajta rendi konföderáció létrehozását képzelte el. Amikor ez a konföderáció nem jöhetett létre, magyarország függetlenségét akár török segítséggel is ki akarta vívni. Elképzelése az volt, hogy erdélybôl kiindulva teremtse meg magyarország egységét. Magyarországnak politikai szövetségeseket szerez Anglia, Hollandia, Svédország, franciaország részérôl riseliô bíborost aki XIII. lajos államminisztere is volt. Megértette, hogy a magyar uralkodó osztály nem tud lépést tartani a gondolataival. Nem csak az elsö modern magyar uralkodó volt, hiszen szinte nem volt az életnek olyan oldala, amelyhez nem kötôdött volna. A magyar népmµvészet megszinesedése, a magyar öltözködés megszinesedése, a házak elôtti virágoskertek megjelenése, a kôházak építése, az üveggyöngyök ruhára való alkalmazása, a tánc, az életöröm életszeretet minden ilyesmi hozzákötödött. A késôreneszánsz nagy képviselôje, erdélyt is ô tette európaszerte híressé, sôt európa reformáció egyetlen reménye lett. Európa egyik legnagyobb uralkodójának tartották. Egy nagyon szegény erdélyi bárócsaládból származott, Marosrijén született, hamar árvaságra jutott, a nagybátya nevelte igen keményen, és ekkor vállalta a katonáskodást. Szerette a kézifegyvereket, kardjai, pisztojai nagyon híresek, ezenfelül ô vezette be a hadseregben a kézifegyverek (pisztoly) használatát. Kétszer volt emigrációban, amikor fejedelemmé választották 34 csatát vívott, ebböl két csatát vesztett el. Ćllítólag sosem volt részeg, annak ellenére hogy szerette a jó borokat, ezenfelül a hideg italokat is szeredte, orvosai majd meg ôrültek amikor élete végén már beteg volt, és nem szabadott volna hodeget innia. Bethlen azonban fügyült rájuk, tehát nemigazán jött ki az orvosokkal. Nagy munkabírása volt, Az akkori politika talán legnagyobb egyénisége volt, erre egy példa, aztá majd még mond egy pár bizonyítékot a gyengus. Amikor török segítséggel megkapta a kinevezését, a török ellenszolgáltatásként Lippa és Jenô várát követelte Bethlentôl. Ez a két végvár védte erdély déli részét, tehát ha ez a két vár török kézre kerül, a török úgy járhat ki-be erdélybe ahogy akar. Bethlen elgondolkozott. Ha odaadja a két várat, fuccs a független erdélyi fejedelemségnek, fuccs erdély önálló útjának, ha nem adja oda, akkor a háborút ülteti be erdélybe. Bethlen úgy oldotta meg a dolgot, hogy Lippát saját hadserege ellenében megostromolta, és felajánlotta a török szultánnak mondván, hogy olyan ajándékot ad, amelyet korábban egyetlen európai uralkodó sem adott, konkrétan azt, hogy saját kardjával hódított várat ad ajándékba. Arrol érdekböl is megfeletkezett, hogy jenô várát is át kellene adnia, sôt a török Lippát sem vette át, megelégedett azzal, hogy Bethlen csapatai vannak benn. A török szultán rendkívül tisztelte eszességéért, nyilván átlátott néhámy mesterkedésén, talán ezért is tisztelte annyira. A török szultán apjának nevezte Bethlent. Bethlen kiválóan beszélt törökül, több évet élt isztbambulban mit követ, s ezután is tartotta a kapcsolatot a törökkel, ennél fogva, ha valaki európában információt akart tudni a török birodalmon belül zajló eseményekröl, akkor gyulafehérvárra mehetett információirt. Ennek következményeként gyulafehérvár lesz európa második diplomáciai központja. Bethlen Gábor erdélyben un. korai abszolutizmust épített ki. Minden lépése egyfajta nyilt abszolutizmusra vonatkozott, az erdélyi sajátosságokat kiválóan ismerte fel, erre építette rá az abszolutikus berendezkedést. Ennek következményeként a rendi gyµlés, egyfata tanácsadótestületként mµködött az ô uralkodási gyakorlatában, sôt az erdélyi méltóságokat is úgy válogatta ki a különféle funkciókra, hogy elsôsorban a szellemi quvalifitást nézte, és a rendi méltóságokat is mint tanácsadókat igyekezett felhasználni. Az az uralkodó volt, aki az abszolutizmusát nem csak a maga hasznára karta felhasználni, hanem egyfajta népi tartalma is volt, tehát egyfajta népjóléti abszolutizmusnak is tekinthetô. Uralkodásában ennél fogva nagy szerepet játszott a néprétegekkel való kapcsolata, a néprétegre való támaszkodás, valamint az egyszerµ népi emberek megvédése a feudális akaratokkal szemben. Abszolut ellent mondott az európai történelemben tapasztaltaknak, az a tény, hogy a társadalom legalján levôk érdekeit is szem elôtt tartva alakítsa a politikáját. Az a típusú uralkodó volt aki a templomi szószéket is szabadon a maga politikájának szolgálatába állította. Ennek ellenére nem avatkozott beleaz egyház belsô ügyeibe. Vallását tekintve, kálvinista volt. A rendi ill. országgyülést tudatosan arra használta fel, hogy az ô akarata érvényesüljön. A hivatalt is ara használta fel, hogy az abszolutizmus érdekeit képviseljék, és nem jött létre a hivatalnak az uralkodótol való elkülönülése, mint franciaországban. Tudatosan visszaszerezte a kincstári ill. fejedelmi birtokokat, 1588-ig viszamenôleg felülvizsgálta az elzálogosításokat, és viszavette az indokolatlanul elkobzott fejedelmi birtokokat. Ezáltal erôs gazdasági monopóliumra tett szert, sôt odáig ment a gondolkozásban, hogy a nemességet is meg akarta adóztatni, amely még erdélyben sem ment könnyedén. Un. közpénztárt akart felállítani, amely péntár bevételeibô pl. a szegénységet akarta ellensújozni. Ezt igazán nem sikerült megvalósítani, biztosan voltak egy páran akik hajlandóak voltak "adakozni" de ez csak elvétve fordulhatott elô. Ezt az abszolutiztikus politikát, egy rendkívül erôteljes merkantilista gazdaságpolitikával egészítette ki, a világpiachoz próbálta igazítani erdély gazdaságát. A merkantilizmusnak is azt az ágát képviselte, amely a feudális földbirtokot próbálta iparosítani, másrészt termelésre kényszeríteni, valamint ezeket a birtokokat ipari és kereskedelmi bevételekre akarta átállítani. Ćllamosította a kereskedelmet, és nem az udvaroncokra bízta, hanem szakembereket használt. Az erdélybôl kivitt szarvasmarhát és bort, hivatalos kereskedôk árulták nyuateurópában, amely kivitel úgy történt, hogy a fejedelem felvásárolta az adott árút, majd ô kivitethette az országból. A katolicizmus ellenreformációját amely európa számos országában a kézmµvesek jelentôs részét arra kényszerítette, hogy elmeneküljenek az adott országból, pl. habzburg birodalom, ezeket a kézmµveseket tudatosan meghívta és betelepítette erdélybe, abbol a megfontolásból, hogy szügség van a kézmµvesek nagy számára erdélyben. Ezek a kézmµvesek döntôen anabaktisták voltak, amely vallás nem tartozott a bevett vallások közé. Ennek ellenére Bethlen behívta ôket erdélybe. A kortársak nem is értették meg, de nagyon tisztelték. Az itáliai kapcsolatokat arra használta fel, hogy üvegfúvókat hívott és telepített le erdélyben. Ezek az üvegfúvók a velence melletti Lugánó szigetéröl jöttek, amely szigeten világhírµ üvegfúvó mµvészet alakult ki már jó ideje, a világ talán legszebb üvegét készítették itt, a velencei tükör is itt készült, ami szintén fogalom volt a maga nemében. Bethlen sok pénzt áldozott arra, hogy letelepítse ezeket az üvegfúvókat. Egészen fantasztikus volt ahogy Bethlen a nemzetiségeket kezelte. Számára teljesen természetes volt, hogy ki németül beszélt ki magyarul, vagy a székely ôsi nyelvet használta, ki olaszul, spanyolul sôt a románoknak románra fordítatta a bibliát, ennek értelmében megpróbálta integrálni a román nemzetiséget erdély társadalmába. Erdélyben ebben az idôben érthetô módón jól éltek az emberek, hiszen egy rendkívül erôs gazdaság jött létre. Ami Bethlen valláspolitikáját illeti, ô maga protestáns, jezsuitákat hiv be az országba. Ebbben az idôszakban az összes protestáns országban (Anglia, nématalföld) minden eszközt felhasználnak a jezsuiták eltávolítására, hiszen a jezsuiták az ellenreformáció elkötelezett hívei, minden ezközt felhasználnak a római katolikus hatalom viszaállítására, Ez a betlehem aki kálvinista, behívja öket erdélybe. E gondolkodás mögött az húzódot meg, hogy Báthori így kívánta elérni azt, hogy rajta tartja a kezét az ellenreformáción, ennek következményeként lassítható annak kiépülése, és elkerülhetôek a vallási ill. politikai megrázkódtatások, valamint a habzburgok kezéböl is ki akarta venni az ellenreformáció lehetôségét mint fegyvert. A vallásszabadságon belül a kálvinistát szinte államvallásnak tekintette, tehát a négy vallás közül azért mégis a sajátja volt a "legerösebb". A kálvinista lelkészeket kollektívan nemessé tette. Ezáltal a magyar értelmiség kialakulása az ô nevéhez fµzôdik. Hozzá fµzôdik egy Gyulafehérváron alapítandó egyetem terve is. Saját költségén tanítatott diákokat külföldi egyetemeken (hejnembergben, Bolonyában, krakkóban). Az egyetemmel kapcsolatos álmok nem valósultak meg, de gyulafehérváron alapított egy fôiskolát, ez volt magyarország elsô fôiskolája. Támogatta továbbá a görög-keleti egyházat is. A román papoknak biztosította a szabad költözés jogát, valamint a jobbágyterhek alóli felmentést. A román püspökséget egyesítette, és gyulafehérvárra helyeztette. Társasalompolitikájában tudatosan a köznemességre épített. A katonaság amit szervezett egy szabadparaszti katonaság volt, amely mezôvárosi autonómiát kapott, ez kiváltságokat jelentett bizonyos egyszeri adózást stb. A hajdúk továbbra is adómentességet élveztek, ami azt is jelentette, hogy a hajdúk kollektív nemességét hasonlóan érvényesítette mint Bocskai. A mezôvárosok fejlôdését jogi kiváltságokkal próbálta elôsegíteni, újabb hajdútelepülések jönnek létre, a mezôvárosi szabadságjogok jelentôsen kibôvülnek Bethlen uralkodása alatt. Bethlen külön figyelmet fordított a jobbágygyerekek taníttatására, csökkentette a robotterheket. Tudatosan törekedett arra, hogy halála után ne omoljon össze a mµ amit létrehozott. 1620-ban magyar királlyá választják, de ô nem fogadja el a koronát, azt modván, hogy majd akkor lesz koronás király ha befejezte a mµvét. ľ lesz a Gábor király a magyar népi históriákban. ľ szervezte meg Báthori Gábor meggyilkoltatását, de nem ô ölte meg, a lakosság vette üldözôbe, és végezte ki négy társával egyetemben. Bethlen példásan bánt feleségével a megaláztatás után is, nyilván ártatlannak tartotta az asszonyt ennek ellenére felesége igen súlyos kedéjbeteg lett és nem sokkal késöbb meg is halt. Bethlen Gábor életútja. Amikor megválasztják fejedelemnek, már akkor nagytapasztalatú politikusnak számított, hiszen mind bocskai mind Báthori gábor mellett politikai tanácsadó volt. többször volt szövetségben a török szultánnal, ami azt is jelentette, hogy a török ismerte ôt, és ismerte azt a németellenességét is, amely a kor magyar nemesei között úgy nyilvánult meg, hogy volt egy német párt meg egy török párt. Bethlen érthetôen a török párthoz tartozott. A habzburg irányítású várak kapitányai nem adták ki neki az északerdélyi várakat, (huszt és kôvár) gyakorlatilag habzburg megszállás alattt volt, szebent és fogarast elfogadta, lippát és jenôt a török kérte, (ez utóbbi két vár sorsát már leírtam). Huszt és kövár várait eröszakkal vette visza a habzburgoktól. 1615-re stabilizálódik a helyzet, Bethlen területi integritással rendelkezett. 1616-ban úrrá lesz homonai Bálint fegyveres támadásán, 1617-ben megújítja az 1615-ben kötött nagyszombati szerzôdést, ugyanebben az évben megtagadja a török szultán felszólítását, miszerint támadja meg a katolikus lengyel királyságot. Politikai ellenfelei: Eszterházi Miklós, aki késôbb 20 évig nédor lesz, Pázmány Péter, aki az ellenreformáció vezetôje lesz, valamint Turzó György, és Forgács Zsigmond habzburg fôkapitányok. 1617 hozza azt a változást, amely lehetôséget ad bethlennek egy aktívabb külpolitika gyakorlásához. A cseh rendek felkelnek prágában a habzburg király ellen, Bethlen úgy dönt, hogy ezt kívülrôl támogatni kell, és ösze kell kapcsolni a habzburgellenes protestáns érdekek megvalósításával, amely maga mögött bírhatja a francia támogatást, és maga mögött többé-kevésbé az északeurópai skandináv svédek támogatását, jobbesetben akár anglia támogatását is. 1618-ban elindul a 30 éves háború, amely gyakorlatilag vallásháború a katolicizmus és a protestáns vallások között. Az elsô szakasz az un. középeurópai szakasz volt, amikor is elsônek a cseh rendek keltek fel a habzburgok ellen, de párhuzamba belesodródik lengyelország egyszer a lengyel-svéd háborúval másodszor a lengyel-orosz háborúval, valamint belesodródik erdély is de nem véletlenül épp ellenkezôleg Bethlen tudatosan használta fel a csh felkelést, remélvén, hogy megszerezheti a cseh koronát, amely cím a habzburgok elleni küzdelemben jelentôs lenne, valamint jelentôs lenne magyarország területi egyesítésének szempontjából is. Bethlen meg is kapta az igéretet a cseh rendektôl, miszerint öt fogják királlyá választani. Ezek után 1618 nyarán Bethlen elindította csapatait prága irányába, és felszólította a magyar rendeket, hogy támogassák. Túl sok támogatást nem kapott, sôt ami pozitívum volt az csak annyi volt hogy 1619 tavaszán-nyarán Túzó Szaniszló csatlakozott Bethlen Gáborhoz. 1619 Szeptember 12-én elfoglalta kassát és déva várát, a tiszántúl vármegyéi csatlakoztak hozzá, valamint ugyanezen év szeptember 20-án kassán a felsômagyarországi rendek hódolatukrol biztosították Bethlen Gábort, elöljárójuknak és fô gondviselôjüknek választották. Nos az elmondottakbol kiderül, hogy ugye iley cím nem létezik, ezt jelzôként szokták a királyi cím mellé illeszteni ennek értelmében az a gondolat húzódhatott meg mögötte, hogy esetleg királyá is választják Bethlent. Ekkorra az addig 10000 fôt számláló serege 20000 fôre növekszik, és még 1619 ôszén meghódítja alsómagyarországot, olyannyira, hogy október 13-án már pozsony alatt táboroznak a csapatai. Innen üzen a magyar rendeknek, hogy adjanak neki támogatást. másnap október 14-én elfoglalta pozsonyt, ami azt is jelenti, hogy a királyi korona a kezébe került, Forgács nádor adta át neki a koronát. Pozsony elfoglalása, valamint a királyi korona megszerzése lehetôvé tette bethlen számára a közvetlen támadást bécs ellen, amely támadást a magyar rendek kétkulacsos viselkedése folytán el kellett halasztania. 1620 januárjában országgyµlést szerveznek pozsonyban, és a pozsonyi országgyµlés magyarország vejedelmévé választja Bethlen Gábort. Három vármegye képviselôi nem vesznek részt az országgyµlésen Moson, Gyôr és Veszprém vármegye képviselôi. Ezzel párhuzamban megkezdôdtek az elôkészületek a királlyá való megválasztására. Bethlen azonban a magyar rendekkel való tárgyalások során rájött, hogy a magyar rendektôl nem várhat túl sok segítséget, továbbra is erdélynek kel álnia a habzburgok elleni küzdelem költségeit, ami elég aránytalan volt. Ez a felfogás lényegében onnan eredt, hogy a magyar nemesség nem szinpatizált Betlehen abszolutizmusával, sem erdély berendezkedésével, hiszen a rendek saját kiváltságaikat akarták érvényre juttatni. Más segítséget csak a töröktöl lehetett volna kapni, de a török épen akkor követelte Vácot, amely várat Túzó Szaniszló védett, úgyhogy bethlen írt is neki, hogy semmiféleképpen ne adja át a töröknek sôt védje meg tôle. Ezenkívül a törökök világosan Bethlen tudtára adták, hogy nem járulnak hozzá ahhoz, hogy magyarország koronás királya legyen, illetve akkor, ha lemond az erdélyi fejedelmi címröl. innentôl kezdve egy sajátos szövetségi rencert alakított ki. Szövetséget kötött a cseh, morva, sziléziai, alsó és felsôausztriai rendekkel, sôt katonai segítséget igért nekik abban az esetben ha a habzburgok ellen fegyveres megmozdulásra hajlandóak. II. Ferdinánd fegyverszünetet akart kötni vele, amit bethlen el is fogad abban az eseben, ha a fegyverszünet kiterjed a cseh rendekre is. 1620 március 15 táján felbontja a Ferdinándal kötött fegyverszünetet, és felszólította a cseh rendeket, hogy válaljanak anyagi áldozatokat, ezenfelül szervezte a török segítséget is. A katonai események kiélezôdése a háború folytatását eredményezte (logikusan hangzik), személyes szövetséget köt Túzó Imrével, Szécsi Györgyel, Illésházi Gáspárral és Rákóczi Györgyel életre-halálra. Ezek a személyi szövetségek azt jelentették, hogy nem tudott a magyar rendekkel igazi rendi szövetséget kötni, végül az érintett személyeken keresztül került sor a magyar rendekkel való szövetség megkötésére július 14-én. ugyanezen hónap 28-án a hajdúvárosokkal is megkötik a szerzôdést. Augusztus 13-án érkezik meg a szultáni levél besztercebányára a ferdinándal együtt meghírdetett országgyµlésre. A szultáni levél azt tartalmazta, hogy katonai védelmet ad a magyar rendeknek, amennyiben elszakadnak habzburg Ferdinándtól. az országgyµlést félbeszakították, maga ferdinánd augusztus 25-én az országgyµlés hátra levô részén történteket érvénytelenné nyilvánítota. Az országgyµlés egyébként Bethlen Gábort királlyá választották, amely királyság egy kétoldalú rendi szövetkezésen alapult. Bethlen idejében észrevette, hogy a koronázási levél nagyon megkötné a kezét, eleget kellene tennie a rendek országos tisztségkinevezésébe való beleszólási jogainak, a királyi jövedelem felhasználásával kapcsolatos dolgoknak, a király birtokadományozására stb. Bethlen ezt úgy oldotta meg, hogy köszönte szépen a koronát de inkább azt kérte, hogy a koronázást halasszák egy kicsit késôbbre, majd ha végsô gyôzelmet aratunk a habzburg fölött. Eközben Horvát István vezette csapatai Lakopahnál vereséget szenvednek, majd Pozsonynál újab katonai gyôzelmet aratnak. A budai pasa a segítségnyújtás helyett ostrommal beveszi vácot, a segélycsapatok késve érkeztek meg. A csehek számára is késve érkeztek meg, ennél fogva a csehek fehérhegynél vereséget szenvednek. ¦gy is lehetne mondani, hogy az 1620-as év egyszerre a csúcs, és a válság kezdetének éve. A ceh vereség következményeként a cseh rendek meletti un. protestáns únió felbomlik, Bethlen maradt az egyetlen, aki nem tette le a fegyvert, ezzl a cselekedetével az európai események irányítójává vált. Ferdinánd katonai csapatokat szervezett háborúra készülvén magyarország és erdély ellen. A dunántúli nagyurak szokásukhoz híven azonnal igyekeztek Ferdinándot hµségükrôl biztosítani, 1gy bethlennek nem maradt más választása gyorsan döntenie kellett. Bethlen Nagyszombatnál felállította a fôhadiszállását, és a legelképesztôbb dologra vállalkozott. A dunántúlt megszálta, és közvetlen támadásokra készült egyszál magában a habzburg birodalom ellen. Ferdinánd sem értette, hogy mi történik, hiszen a két ország erôviszonyai jelentôsen eltértek, ráadásul nem bethlen javára. Bethlen volt olyan ügyes politikus hadvezér, hogy nem egyszerµen fentartotta a támadásokat a habzburg birodalom ellen, hanem ismét bécs ostromára készült. Ezek után francia közvetítéssel egy különbéke jön létre, amelyet ferdinánd is támogatott, de a feltételeket Bethlen szabta meg. A magyar rendek önkormányzatainak önálló mµködésének biztosítása, a protestáns vallásszabadság magyarországi engedélyezése, használhassa a megválasztott királyi címet, valamint területi követelések a részek erdélyhez tartozása véget. Ferdinánd ezt az egyezményt nyilvánvalóan nem írhatta alá, Bethlen pedig húzta halasztotta a diplomáciai tárgyalást, közben megpróbált segítséget szerezni a töröktöl, másrészt viszavonult kassára és onnan próbálta a magyar rendeket megnyerni magának. Végül is a béketárgyalások helyett kiujúltak a katonai események, az átmeneti osztrák részgyôzelmeket sikerült megállítania, sôt a legendás habzburg generális Bukoi is elesett a csatamezôn. másrészt Bethlen nemcsak gyôz, de újra betör a morvai területekre, és újra felsôausztriát fenyegeti. ilyen körülmények között került sor most már szultáni sürgetéssel is 1622 január 6-án a nikolzburgi békeszerzôdés megkötésére. A nikolzburgi békeszerzôdés gyakorlatilag kompromisszumos béke volt, Bethlen lemondott a magyar koronáról, visszaadta alsómagyarországot Ferdinándnak, ugyanakkor a szerzôdés semmifél függési viszonyt nem tartalmazott erdély viszonylatában ferdinánd felé, tehát közvetlenül erdély szuverenitását ismerte el ferdinánd, általános amnesztiát biztosított minden habzburgellenes felkelônek, a nikolzburgi béke megerôsítette az 1606-as bécsi békét, megerôsítette a magyar országgyµlés határozatait, Bethlen megtarthatta felsômagyarország 7 várrmegyéjét, emellett Munkács, Tokaj, Ecsed, vára is erdély része lesz, erdély sajátos helyzetbe került, nádori felügyelet alá, követeket küldhetett a királyi magyarország Pozsonyi országgyµléseire, ugyanakkor a végvárak fenntartási költségei ferdinándot terhelték, Bethlen megkapta a 7 vármegye jövedelmét, emellett birtokadományozási jogot kapott, Bethlen megkapta pelem és Ratimor hercegségét, valmint a dokumentum szuverén államnak ismerte el erdélyt. Ezen kívül biztosította a vallásszabadságot is, tehát ez a szerzôdés volt az amelyben a németektôl magyar politikusnak eddig a legtöbbet sikerült kisajtolnia. A nikolzburgi béke azonban nem oldja meg azokat a konfliktusokat és nem is oldja meg a béke kérdéseit, uúgyhogy a következô évben újab hadjáratot vezet Bethlen, mégpedig olyan körülmények között, hogy nem támaszkodhat a habzburg magyar királyság magyar rendjeire, nemigazán tµzheti ki zászlajára a vallásszabadság jelszavát hiszen döntôen katolikusok állnazk mellé, legfeljebb korábbi szolgálatokat követelhetett meg, a török sem ontotta neki a segítséget, kb. 10000 fôs segélycsapatot kapott, ô maga kb 13000 emberrel foglalta el a harcálláspontot nagyszombat térségében. Fodóliánál gyözelmet arat a habzburgok fölött ennél fogva a habzburgok fegyverszünetet kötnek vele, amely békét 1624-ben kötnek meg bécsben. A II. Bécsi békében már több változás is akad a két évvel ezelôtti Nikolzburgi békeszerzôdéshez képest, Bethlen lemondott Pelem és Ratimor hercegségéröl, a Császár csökkentette a 7 vármegye fenntartási költságeit, ami az ô szempontjábol elônytelen volt, a többi feltétel maradt a korábbi Nikolzburgi szerzôdsben foglaltak szerint. 1625-ben feleségül veszi Brandemburgi Katalint, aki vérségi kapcsolatban állt a francia királyi udvarral, Brandemburg fejedelem lánya volt, és ennek értelmében nem csak Brandemburg támogatását élveszte, hanem a protestáns únió támogatását is, valamint remélhetôleg a francia király támogatását is. 1625-re a 30 éves háború a dán szakaszába lépett, amikor is a habzburgok a dánokkal harcoltak, bethlen ezt a helyzetet azonnal kihasználta, megpróbálta tehermentesíteni a dánokat a keleti front megnyitásával. 1626-ban tovább felyleszti a szövetséget belép az un. vesztninferi szövetségbe amely ekkor anglia, hollandia, és svédország alkotott, ennek lesz erdély tagaja. Bethlen katonai hadviselésében 1626 döntô év lehetett volna hiszen drégelypalánknál sorakozott fel a teljes fegyveres erelye, vele szemben a habzburgok új tehetséges hadvezére vallenstejn generálisa. Bethlen viszahúzódott Szécsénre, vallenstejn visszahúzódott érsekújvárra, tehát a két sereg amely kb 30-40 ezer fôt számlálhatott seregenként a drégelypalánki csatateret úgy hagyták el, hogy nem is volt csata. Innentôl kezdve úgy mennek az események a 30 éves háborúban, amely egyre kevésbé bír hatással a magyar egyesülés kérdésére. 1626-ban újabb békét kötnek a Pozsonyi békét amely békében az 1622-es Nikolzburgi békében leírtakat erôsítették meg újfent azzal a különbséggel, hogy a 7 vármegye fenntartási költségeit innentôl kezdve Bethlennek kellett állnia. A pozsonyi béke a magyar rendek szempontjából volt izgalmas, hiszen az erdélyi ill. habzburg abszolutizmus fegyveres arcai és békéi következtében a magyar rendek érvényesíteni tudták jogaikat a habzburgokkal szemben. A magyar rendek 1623-1626 között semmiféle katonai akciókban nem vettek részt, csak saját magukkal törôdtek. Bethlennek meg is volt róluk a véleménye, azt mondta, hogy amit ezek a nemesek rendiség címe alatt csinálnak, az nem más mint nemzetárulás és gyávaság. Bethlennek a török-habzburg különszerzôdéseket is akadályoznia kellett, hogy ne záruljon be körülötte a mozgástér. 1627- tôl gyérülnek a katonai események, hiszen ekkorra már a 30 éves háború tôlünk távoli területeken zajlott, Bethlen azomban még ezt az idôszakot is ki akarta magának aknázni, az irányba dolgozott, hogy a franciákat közvetlenül bevonnya a 30 éves háborúba, erre meg is volt a remény. Másrészt igyekezett rábeszélni a törököt, hogy támadja meg a lengyeleket, ezzel tehermentesítette volna a svédeket. Amikor a svédek belépnek a 30 éves háborúba Bethlen tulajdonképpen elérte diplomáciai célját, de mindez már halála után történt, hiszen 1629- ben távozott az élôk sorából. Utolsó évében már nagyon beteg volt, ezért nem is tudott csatát vívni utolsó évében. Az a fajta uralkodó volt, aki már élete folyamán megrendeli a maga koporsóját. Ezzel is igyekezett megmutatni, hogy rendezeten adja át az erdélyi fejedelemség trónját. Rákóczi Györgyöt támogatásáról biztosította, ôt ajánlotta az erdélyi országgyµlésnek fejedelemként, Végrendeletében Feleségét mint erdély kormányzóját hagyja hátra. A fejedelemválasztás zµrösen alakult, Báthori István Rákóczi György és Brandemburgi Katalin is pályázott a címre. Végül is I. Rákóczi György lesz az új fejedelem. Ez az állapot egészen 1648-ig tartott. Rákóczi nagyon precíz, megfontolt, óvatos ember volt, ennél fogva azt lehet mondani, hogy jó kezekbe került erdély. annak ellenére, hogy Rákóczi koránt sem volt olyan színes egyéniség mint bethlen és nem is bírt akkora nemzetközi szereppel. Mélyen vallásos volt. Részt vesz a francia szövetségben, 1644-ben újra visza kellett foglalnia a tiszántúlt valamint felsômagyarországot a habzburgoktól. 1645- ben a török nyomást kellett kibírni, amikor is megkötötték a linzi békét, a 7 vármegye ismét erdélyhez került. Bethlen természetesen hagyott hátra végrendeletet, amely végrendelet tartalmazott személi dolgokat, a rokonság kérdéseivel, a politikai és erdély kérdéseivel egyaránt foglalkkozott. Uralkodásának tagathatatlan pozitívuma az a tény, hogy azalatt a 16 év alatt amíg ô állt erdély élén, ellenséggel szemben sikerült megvédeni erdélyt. Egyértelmµen a habzburgokat tette felelôssé magyarország szétszakadásáért, valamint olyan politikusnak tartotta magát, aki tudatosan vállalta fel a török szövetséget. A jövôben is meg kell tartani a törökkel kötöt egyeséget, kiegészítve azzal a motívummal, hogy a török szultán háta mögött néhány jelentôsebb beglerbéget meg kell nyerni erdély ügyeinek, hogy biztosan mµködjön a török szövetség. A németekkel való kapcsolattartást is fontosnak találta, úgy vélte, hogy a habzburg királyi magyarország nádorával és érsekével kell tartani a kapcsolatot, ennek értelmében velük az ô közvetítésükkel kell a magyar királyra nyomást gyakorolni csakhogy ebben az idôben épp Eszterházi Miklós a nádor (1625-tôl) és 1616-tól pázmányi Péter az érsek akik Bethlen legnagyobb ellenfelei voltak.