Feudális monarchia Károly Róbert idején, az árutermelés megindulása, I. Lajos uralkodása 1308-ban kerül a magyar trónra V. István dédunokája, Károly Róbert. Őt látszólag a kiskirályok is elfogadják, Budán koronázzák meg. Ekkor Temesvár a királyi székhely. Harcol a kiskirályokkal, mert az a célja, hogy egyesítse az országot, erős központi hatalmat akar létre hozni. 1312-ben a rozgonyi csatában a kassai polgárok segítségével legyőzi Csák Máté és Aba Amadé seregeit, Amadé földjeit is sikerül megszereznie. 1317-ben legyőzi Kán Lászlót, és fennhatósága alá vonja Erdélyt. 1320-ban sikerül felül kerekednie az oligarchákon, kivéve Csák Máté, őt nem tudja legyőzni. 1321- ben meghal Csák Máté, nincs erőskezű utódja, így Károly Róbert megszerzi a Csák birtokokat, egyesíti az országot. Az ország székhelyét átteszi Temesvárról Visegrádra. Megerősíti az ország gazdasági helyzetét. Banderiális hadsereget hoz létre. Királyi, nemesi, városi bandériumok vannak. Legerősebb támogatói a nemesek, királyi nemesi családokat bárói rangra emel. Létre hozta a banderiális hadsereget, de nem visel hadat. Gazdasági reformja: - bányamonopóliumokat hoz létre: a királynak haszonélvezeti és értékesítési joga van, de nem minden bánya van királyi birtokon, ezért a birtok tulajdonosok megpróbálják eltitkolni a bányákat. Ez ellen a király új rendeletet ad ki: a bányák jövedelmének 1/3-adát a birtokos kapja meg - pénzverési monopólium: csak a királynak van pénzverési joga. Beszolgáltatják a fémet és a súly arányában pénz kapnak érte, a pénz nem tiszta, ötvözetként kerül forgalomba. 1334-ben értékálló aranypénzt veret. Regálé jövedelmet veszít, ezt pótolni kell: - kapuadó, amelynek összege 18-20 ezüst dinár - vámok, É és Ny 30-ad vám, D és K 20-ad vám Külpolitikája: szövetséget akar kiépíteni, erre lehetősége van az 1335-ös visegrádi királytalálkozón, ahol részt vesz a cseh és a lengyel király is. A szövetség célja, hogy új kereskedelmi útvonalakat hozzanak létre, úgy hogy Bécset kihagyják /árumegállító jog/. Két útvonalat jelölnek ki: 1. Magyarország - Csehország - Német-Római Császárság: Buda - Brúnó - Prága - Köln 2. Magyarország - Lengyelország - Balti-tenger: Kassa - Krakkó - Dacig A lengyel királyi trón Károly Róbert fiáé, a nápolyi herceggel is kapcsolatot épít ki: András, a kisebbik fiát összeházasítja a herceg lányával. A gazdaság és a királyi hatalom megerősödik. 1342-ben meghal Károly Róbert, utódja I. Lajos. Az ő uralkodása idején egyesül a legnagyobb kiterjedésű terület. Hódító hadvezér volt, 17 hadjáratot vezetett Nápoly ellen, mert a testvérét ott gyilkolták meg. Nem tudja tartósan megtartani Nápolyt. Dalmáciát 1370 körül hódítja meg. Bogumil eretnek ellen vezet hadjáratot a Balkánra. 1370-ben érvénybe lép a visegrádi megegyezés. Lajos elfoglalja a lengyel trónt, anyja kormányoz helyette, létre jön a Lengyel - Magyar Personalunió. Az Aranybulla érvényét veszti, mert külföldre is menni kell a királlyal. Pótolni kell a kiesett pénz, a jobbágyoknak kilencedet kell fizetni a nemeseknek, a jobbágyok átpártolnak a főurakhoz. 1351-ben kikényszerítik az Aranybulla megújítását: - mindenki köteles szedni a kilencedet - ősiség törvény: ha nincs fiú utód, akkor az oldalági rokonok örökölnek, ha azok sincsenek, akkor visszaszáll a királyra. (Nem lehet eladni) - jogilag nincs különbség a bárók és nemesek között. 1382-ben meghalt.