Történelem - 5. Tétel László És Kálmán tevékenysége, Az aranybulla mozgalom 1. A kora feudális magyar állam válsága 1.1 Orseolo Péter (1038-41) István még életében jelölte ki utódját, nehogy Vazulra szálljon a hatalom. Vazult megvakíttatta, fiai: András, Béla, Levente elmenekültek Vazul pártiak lázadnak ( új király: Aba Sámuel (1041-44) 1.2 Német támadás Orseolo Péter III. Henrik német-római császárhoz menekült III. Henrik Péter pártfogójaként Magyarország ellen indult 1044 Ménfői csata - Orseolo Péter visszakapja a trónt Hűbéreskü a császárnak ( méltatlankodás 1.3 I. András (1046-60) Vazul fiait a ménfői csata után visszahívták, András király lesz A magyar urak elutasítják a hűbéresküt 1050-51-52 újabb német támadások, fényes magyar győzelmek további királyok: Salamon (1063-74) I. Géza (1074-77) 1.4 Pogánylázadások Andrástól azt várták, hogy visszaállítja a régi rendet, vallást Keleti pásztorok a kereszténységet ellenségnek tekintették Dühük a püspökökre és papokra zúdult Szt. Gellért megölése 1046 Vata féle pogánylázadás I. András felhasználta a felkelőket a németek ellen, majd leverte a felkelést 1061 Újabb felkelés 2. A feudális rend megszilárdulása 2.1 I. (Szent) László (1077-95) László trónra lépése után megszűntek a belső harcok István művének egyik legnagyobb folytatója A pogánylázadások, trónviszályok, gyakori német támadások zűrzavara kedvező feltételt teremtett a lopáshoz ( feudális rend kiterjesztése Megszilárdul a feudális rend ( magán tulajdon védelme 2.2 Szent László törvényei Magántulajdont szigorúan védő törvények . Ha főember egy tyúk értéken túl lop, akasszák föl . Halálbüntetés a tolvajokra (kivéve, ha templomba vonul) . Ha rokonok kapják el a tolvajt, adják el külföldre, ha nemes, akkor kényszermunkára küldjék . Ha szabad, vagy rabszolga lop értéktől függetlenül akasszák föl . Ha egyházi személy lop ételt, akkor fenyítsék meg, ha ennél többet lop, püspöke fokozza le, és világi bíróság ítéljen fölötte . Ha valaki vasárnapokon, ünnepeken nem megy el templomba, verést kapjon . Akik pogány szokás szerint áldoznak, egy ökör büntetést fizessenek 2.3 László védekező és hódító háborúi László trónra kerülésekor az invesztitúraháború lekötötte IV. Henrik császár erejét Az ország belső rendjének helyreállítása A kunok betörésének visszaverése László hódításokba kezdett: Szlavónia, Horvátország Horvátországot a rokonság jogán Magyarországhoz csatolta Bizáncnak nem tetszett Magyarország balkáni terjeszkedése, a kunokat újabb támadásra bíztatták ( Lászlónak sikerült visszaverni, de a horvátországi hódításokat félbe kellett hagynia 2.4 Könyves Kálmán (1095-1116) Szent László fia, apja törekvéseit folytatta 2.5 Könyves Kálmán törvényei Magántulajdont védő törvények: . Ha valakit lopással vádolnak, és templomba menekül, meg kell tőle kérdezni, hogy valóban bűnös-e . Ha magát bűnösnek vallja, nem szabad megcsonkítani . Ha magát ártatlannak vallja, kapja meg a tisztázás lehetőségét, ha ez nem sikerül, akkor nem menekül meg a büntetésektől Birtoköröklést szabályozó törvények: . Minden Szent István által adományozott birtok illessen meg minden leszármazás szerinti örököst . Más királyok által adományozott birtok csak apáról fiúra szálljon, ha nincs fia, örököljön a fiútestvér, ha ilyen sincs, a birtok visszaszáll a királyra . A vásárolt birtokot semmilyen örököstől sem szabad elvenni, de neki a vásárlást igazolnia kell Megnőtt a világi nagybirtokok jelentősége ( Kálmán a nagybirtokosokat könnyű és nehéz lovasság felállítására kötelezte 2.6 Kálmán hódításai: Dalmáciai városok (Spalato, Zára) - érdekellentét Velencével Gallícia - orosz feudális anarchia tette lehetővé A hódításokat az utódaik is folytatták, de az rengeteg pénz és emberáldozatot követelt, tartós eredményekkel nem járt, inkább a királyi hatalmat gyöngítette. 3. Gazdaság és társadalom a 12. századi Magyarországon A feudális állam fénykora III. Béla uralkodására esik Csökken a fejlettebb Nyugattól való távolság 3.1 Földbirtokosok, katonák A föld többsége a király tulajdonában volt A király hatalma és katonai ereje a 11-12. században a királyi birtokon és várszervezeten alapult. Várgazdaságokban katonai szolgálatra, munka- és termékjáradékra kötelezett emberek éltek. Várjobbágyok felső rétege földtulajdonnal rendelkezett. 3.2 A szabadok lesüllyesztése Az egykori szabad pásztorok utódjai lesüllyedtek A szabad földközösségek földjeit beolvasztották a nagybirtokokba Szolgaság elől menekülő szabadokat letelepítették Közszabadok másik csoportja jogilag önálló maradt, saját föld, adó helyett hadviselési kötelezettségek 3.3 A termelés színterei predium - a földesúr saját kezelésű, szolgai munkaerővel és az úr munkaeszközeivel művelt gazdaság kisebb birtokosok - 1-2 predium nagyobb birtokosok - 10-15 predium egymástól távol, szórtan elhelyezkedő birtokok központban az udvarház a házas-földes szolgák számának növekedésével a predium faluvá fejlődött párhuzamosan kifejlődtek a parasztgazdaságok A szabadok, akik földesúri védelem alá kényszerültek a földjük egy részét terménybeszolgáltatás és robot ellenében használatra visszakapják. 3.4 Gazdaság Önellátó, természeti gazdálkodás földművelés vad-talajváltó rendszerben Földművelés: eke, ökör - a földet ezzel együtt adományozták aszimmetrikus ekevas - 6-8 ökör búza, köles, árpa, rozs szőlő-, gyümölcs-, kertkultúrák - szakértelmet igényel alma, cseresznye, dió, meggy, mogyoró. őszibarack, borsó, bab, lencse Állattartás: ökör - földműveléshez kellett ridegen tartott ló, juh, kecske terjedő istállózás sertés, baromfitartás - faluszerű települések terjedésével halászat, vadászat Kézművesség: Önellátók voltak A mezőgazdasági tevékenységgel párhuzamosan látták el a földesúr szükségleteit szűcsök, tímárok, kenyérsütők, szakácsok, kővágók, molnárok, mészárosok, esztergályosok, fazekasok, ácsok Kereskedelem: keresztes hadjáratok és szentföldi zarándoklatok hatására élénkülő külkereskedelem legfőbb kiviteli cikkek: rabszolga, só, réz, ón, ólom, gabona, bor, fa, állatbőr, méz, viasz, hal behozatali cikkek: katonai felszerelések, kézműipari termékek, luxuscikkek: ékszerek, fűszerek Belföldi kereskedelem: mezőgazdasági termények Rendszeresen, hetenként tartottak piacot Telepítések: Lakott területek kiterjesztése - határvidékek benépesedése erdőkben és hegyvidékeken is települések besenyő, uz, izmaelita töredékek beolvasztása francia, vallon, flamand, olasz és német telepesek telepesek kiváltságai: szabad költözés, nagy földterületek németek - erdélyi és szepességi szász telepek 3.5 Bizánci törekvések Kálmán halálát követő fél évszázad - trónviszályok Bizánci és pápai beavatkozások nem volt eldöntve, hogy a trónt a király testvére vagy fia örökli jelentős mértékű feudális anarchia. 12. század második felében Bizánci törekvés Magyarország hatalmi körébe vonására Mánuel császár: fegyveres támadások, belső viszály szítása A magyar királyok a papságra és pápaságra próbáltak támaszkodni Bizánccal szemben. Az egyház hatalmát irigylő nagybirtokosok Bizánc pártjára álltak. 3.6 III. Béla (1172-96) Trónra lépésével megszűnt Bizánc befolyása Mánuel mellett nevelkedett - Mánuel szövetségesnek szánta III. István halála után ő lett a trón várományosa Hazatérve bizalmatlanság fogadta - öccsét, Gézát léptették fel ellene a trónért A nagyúri pártokat Béla egymással ellensúlyozva semlegesítette Vissza foglalta Bizánctól Horvátországot, Dalmáciát és a Szerémséget királyi jövedelmek: természeti juttatások mellett pénz és veretlen ezüst árutermelés - pénzgazdálkodás 4. Az Aranybulla-mozgalom, a nemesi vármegye kezdete 4.1 II. András (1205-35) Béla halála után fiai, István és András között trónviszály támogatás fejében a főurak újabb birtokadományokat szereztek András trónra kerülése után tovább folytatta az adakozást A nagybirtokosok ereje, politikai hatalma tovább nőtt. a királyi nagybirtokok megfogyatkoztak a királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatát III. Ince pápa hatására keresztes hadjárat a Szentföldre, hódító hadjárat Halicsba. ( ( a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit a hadjáratok eredménytelenek voltak 4.2 Megfogyatkozott jövedelmek A hadjáratok sok pénzt emésztettek fel András a királyi regáljövedelmekre kívánt támaszkodni Regáli jövedelmek: vámszedés, só értékesítés joga ( zsidó és izmaelita bérlőknek adta ki pénzrontás - kamara haszna Az egyház a tized pénzben való kifizetését követelte - szinte teljesíthetetlen volt ( növekvő paraszti terhek 4.3 Veszélyben a szerviensek szerviensek - királyi vitézek a királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett számukra nagybirtokosok a közép és kisbirtokosokat is hatalmuk alá kívánták vonni - utóbbiak kizárólag a királynak voltak hajlandók alávetni magukat (szerviensek) várjobbágyok hasonló helyzetben voltak ( ( állandó katonáskodásra kényszerülhetnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben Főúri összeesküvés ( megölik Gertrúd királynét 4.4 Az Aranybulla kiadatása Az egész társadalom szembe került a királyi hatalommal az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult 1222 A fehérvári törvénylátó napon kikényszeríttették jogaik elfogadását, törvényben való megerősítését ( aranybulla Aranybulla - függőpecséttel ellátott oklevél, 31 cikkelyből állt. Az Aranybulla megvalósítása a királyi hatalom erőtlensége miatt elmaradt Az aranybulla tartalma: . a szervienseket a hatalmasok ítélet nélkül ne büntethessék . ne fizessenek adót . a szerviens fiú nélküli halálakor a birtok negyedét lánya örökölje, a többiről szabadon rendelkezhet . Ha a király hadat akar vezetni, azt csak saját pénzen teheti . Ha az ellenség támad, minden szerviensnek engedelmeskedni kell . Külföldiek hivatalba helyezéséről csak közösen dönthetnek . Egész megyéket, méltóságot örök tulajdonul nem adományozhat a király . A tizedet senki se fizesse pénzben, hanem terményben . A pénz maradjon egy évig használatban, legyen olyan, mint régen . A regáli jövedelmeket nemesek, izmaeliták, zsidók ne szedhessék . a négy főemberen kívül senki se viselhessen két méltóságot Ellenállási záradék: A jövőben minden nemes a hűtlenség vétke nélkül mondhasson ellen a többieknek, a királynak 1231 A pápaság újraszövegeztette az Aranybullát ( törölték a tized pénzben nem szedhetőségét, Az ellenállási záradékot kicserélték: a királyt jogában áll az egyháznak kiközösíteni 4.5 A nemesi vármegye kezdete A szervienseket nem védték meg a bulla cikkelyei ( szervezkedés 1232 Kérték, hogy szolgabírákat választhassanak - nemesi vármegye kezdete 13. századtól sorra alakultak a nemesi vármegyék - földbirtokosok önkormányzati szervei élén a király által kinevezett főispán fegyveres erő - biztosíték a határozatok végrehajtására a nagybirtokosokkal szemben nem sok esélyük volt 4.6 IV. Béla (1235-70) Hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez, a királyi tekintély visszaállításához megkísérelte visszaszerezni a régi várbirtokokat - megromlott a kapcsolat Béla befogadta a tatárok elől menekülő kunokat 5. A tatárjárás és a feudális széttagolódás IV. Béla törekvése az erős királyi hatalom kialakítására szükséges volt, de a hibás eszközök miatt szembe fordította magával az uralkodó osztályt. 5.1 Közelgő tatár veszély 1240 Kijev eleste a hírt a nagybirtokosok közönnyel fogadták IV. Béla segítséget kért a pápától, német-római császártól, de nem kapott II Frigyes osztrák-stájer herceg csak tovább szítja a király-főúr ellentétet A magyar urak a tatárok betöréséért a kunokat okolják ( megölik Köteny királyt A kunok pusztítva kivonulnak az országból Béla megerősítette az északkeleti határt ( Vereckei-hágó 5.2 Tatár betörés 1241 nagy erők összevonásával 1241-ben áttörték a tatárok a védelmet másik sereg Lengyelország felől Pestről 60 ezer fős sereg indult a Batu kán vezette fősereg ellen 1241. április 12-13. Muhi csata - Béla hatalmas veresége A tatárok bevették Pestet, átkeltek a befagyott Dunán, de Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma ellenállt az ostromoknak A királyt vették üldözőbe Béla először Frigyes osztrák herceghez, majd Dalmáciába menekült 1242 márciusában a mongolok teljesen váratlanul elhagyták az országot A pusztítás mértéke elérte a 20-25 százalékot szétroncsolódott a településhálózat 5.3 Az ország helyreállítása A király hozzálátott az élet, munka feltételeinek megteremtéséhez. Az elnéptelenedett területeket betelepítette, visszahívta a kunokat. ( Kunság csehek, morvák ( Felvidék keleti és középső része németek ( nyugati határvidék 5.4 Béla új politikája Felhagy a földek visszavételével - maga is adományoz földeket Szövetséget kötött a halicsi fejedelemmel 1267 Megerősítette a szerviensek jogait először használja a nemes szót a szerviensekre nagybirtokosokat bárónak nevezi Városok támogatása: kiváltságlevelek vámmentes kereskedelem joga szabad bíró- és tanácsválasztás engedélyezte a kőfal építését jelentős városok: Selmecbánya, Besztercebánya - ezüst, rézbányászat A szolganépek felemelkedése: A földesurak szívesen fogadtak az elnéptelenedett területekre hostepseket. ( Ez alkalmat adott a szolganépeknek is, hogy terheiktől megmeneküljenek Várjobbágyok kis része nemességet kapott, nagyobb része a földesúr fennhatósága alá került jogilag majdnem egységes paraszti osztály - jobbágyság 1298 a jobbágyság megkapta a szabad költözés jogát 5.5 Bárók erősödése Béla politikájának következményeként tovább erősödtek. Várakat építettek - a báró korlátlan ura volt a várnak és környékének 5.6 Kialakuló familiaritás A köznemesség sem volt képes ellenállni a nagybirtok hatalmának A köznemesek a nagybirtokosok szolgálatába álltak, részt vettek a birtok gazdasági irányításában, harcoltak a magánhadseregben Ők alkották uruk udvarát, környezetét - familiárisok 5.7 Feudális anarchia Utolsó Árpád-házi királyok: V. István (1270-72) IV. (Kun) László (1272-90) III. András (1290-1301) Tehetetlenek voltak a nagybirtokosok hatalmával szemben. 13. század végére a királyi birtokrendszer szétzilálódott A bárók országnyi területek urai lettek - megszerezték a jobbágyok feletti bíráskodás és úriszék jogát 5.8 Kihal az Árpád-ház A központi hatalom megteremtésének alapjául szolgáló társadalmi erők (köznemesség, városok) éppen csak megjelentek, ezért nem számolhatta fel III. András a feudális anarchiát. III. András halálával kihal az Árpád-ház. |VÁZLAT | |1. A kora feudális magyar állam |4. Az Aranybulla-mozgalom, a nemesi| |válsága |vármegye kezdete | |1.1 Orseolo Péter (1038-41) |4.1 II. András (1205-35) | |1.2 Német támadás |4.2 Megfogyatkozott jövedelmek | |1.3 I. András (1046-60) |4.3 Veszélyben a szerviensek | |1.4 Pogánylázadások |4.4 Az Aranybulla kiadatása | |2. A feudális rend megszilárdulása |4.5 A nemesi vármegye kezdete | |2.1 I. (Szent) László (1077-95) |4.6 IV. Béla (1235-70) | |2.2 Szent László törvényei |5. A tatárjárás és a feudális | |2.3 László védekező és hódító |széttagolódás | |háborúi |5.1 Közelgő tatár veszély | |2.4 Könyves Kálmán (1095-1116) |5.2 Tatár betörés | |2.5 Könyves Kálmán törvényei |5.3 Az ország helyreállítása | |2.6 Kálmán hódításai: |5.4 Béla új politikája | |3. Gazdaság és társadalom a 12. |5.5 Bárók erősödése | |századi Magyarországon |5.6 Kialakuló familiaritás | |3.1 Földbirtokosok, katonák |5.7 Feudális anarchia | |3.2 A szabadok lesüllyesztése |5.8 Kihal az Árpád-ház | |3.3 A termelés színterei | | |3.4 Gazdaság | | |3.5 Bizánci törekvések | | |3.6 III. Béla (1172-96) | |