03. tétel
                           A magyar államalapítás



1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai
  kíséret eltartása
  sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor.
  Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők.
  Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők,
  védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb.
2. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás
  (alkalmazkodás)?:
  Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt.
  Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele.
3. Géza 972-977 (nagyfejedelem) - Szokásjog alapján lett nagyfejedelem:
  szeniorátus = legidősebb.
  973: követeket küld I. Ottóhoz, keresztény hittérítő papokat
  kért(keresztény Európához tartozik.
  Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is.
 a, külpolitikája: Kereszténység felvétele politikai lépés
    megbékélésre törekedett(házasságpolitikája: lányait környező országok
    hercegeihez adta, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával
    házasította össze.
 b, belpolitikája: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a
    legnagyobb katonai kísérlettel.
    Hadsereg: több fegyvernem: könnyűlovasok, páncélosok.
    Uralkodói székhely: Esztergom. Királynéi székhely: Veszprém (felesége
    kapta meg)
    A hatalomban osztoznia kellett az Erdélyben élő Gyula vezérrel és
    Koppánnyal (ugyanúgy Árpád dédunokája, mint Géza.)
    Az ország gazdaságát igyekezett megteremteni. Vámok, bányák
    jövedelmeiből.
4. (Szent) I. István 1000-1038 - 975 körül született Esztergomban. Vajk
  nevet kapta. Keresztségben kapta az István nevet. Géza a nyugati
  kereszténység Európához való tartozását fia személyében látta
  biztosítottnak. A korábbi szeniorátus elv helyett a primogenitúra alapján
  (1. szülött) István lett a trónörökös Koppány helyett.
  1001 elején István megkoronázása, Asztrik apát
  Belpolitika: leszámolt a nagy rivális erdélyi Gyula (1003) és Maros vidék
  urával, Ajtonnyal (1008)
5. Az államalapítás: Az államszervezet és egyházszervezet kiépítése
  párhuzamosan, egyszerre történt. A katolikus egyház államegyházként jött
  létre (kolostorok). Keleti kereszténységet sem üldözte. 10 püspökséget,
  érsekségeket, apátságokat szervezett. Gondoskodott az egyház ellátásáról:
  10-ed elrendelése és minden 10 falunak 1 templomot kellett építenie. Az
  egyház volt a kultúra egyetlen hordozója.
6. A királyi vármegyerendszer: Német, szláv hatás, vegyes, ősmagyar
  szervezet. Alapja a várak. Vár élén várispán állt. Várhoz földek
  tartoztak. A várispán parancsolt a várjobbágyoknak, akik a várkatonák
  tisztjei voltak. Várnépek: különféle szolgáltatásokkal tartoztak. A
  vármegye fogta össze a várispánságokat és udvarházakat.
  Vármegye: közigazgatási egység. 35-45 db volt István korában. Élükön
  megyeispán (király nevezte ki őket). Igazgatási, bírói, gazdasági,
  katonai feladatokat láttak el. A beérkezett jövedelmek 1/3-a az övé.
7. Az udvari szervezet: Királyi udvar ellátására építette ki az
  udvarszervezetet. Központja az udvarház. Közvetlenül a királyi udvarház
  számára termelt. Király állandóan úton volt a kíséretével, így élte fel.
  Királyi szákhely: Esztergom, Székesfehérvár (törvénynapok).
8. István törvényei: 2 törvénykönyvben történt az új hatalom jogi
  szabályozása.
  Tartalma: egyházszervezet kiépítése; magántulajdon védelme; öröklés
  rendje.
9. Külpolitika: István apja politikáját folytatta, arra törekedett, hogy a
  két nagy császársággal jó viszonyt alakítson ki. Német- Római
  császársággal való kapcsolat dinasztikus rokonság alapján: a királynő
  (Gizella) testvére lett a császár. Bizánci császársággal: fia számára a
  bizánci herceg lányát kérte meg.
10.  A trónutódlás kérdése: Istvánnak két fia született, Imrét szánta
  örökösül. Mindkét fia meghalt, így nővére fiát Orseoló Pétert nevezte ki
  utódjául.
István tevékenységét, a keresztény magyar királyság alapítását azzal
ismerte el, hogy 1083-ban szentté avatta.