X. tétel

                     A nyelvújításkori szóalkotás módjai

Kazinczy-ék munkájának eredményeképpen kb. 10  000  új  szó  keletkezett.  A
leggyakoribb szóalkotási módok a következők:
1. A régi, elavult magyar szavak felújítása, pl. év, hős, lomb, őr.
2. Tájszók, nyelvjárási szavak használata, pl. páholy - régen  a  szénatartó
   megnevezése.
3. Idegen szavak magyarra fordítása, pl. standpunkt - álláspont,  de  tettek
   így nevekkel is: Victor- Győző, Aurora - Hajnalka.
4. Szóösszetételek alkotása, pl. szemüveg, fekhely.
5. Összetétel és szócsonkítás, pl. csőr - cső alakú orr / rovar -  rovátkolt
   barom.
6. Szóképzés (alom, elem), pl. birodalom, fájdalom.
7. Szócsonkítás, rövidítés: árnyék - árny, diadalom  -  diadal,  percenet  -
   perc.
Első helyesírási szabályzat ill. nyelvtan Vörösmarty nevéhez fűződik.

Irodalmi nyelvünk kialakulásának főbb alakjai:
Szilveszter János: könyvnyomtatás, az újszövetséget fordította le, XVI. sz.
Károli Gáspár: teljes Biblia fordítás, reformáció.
Pázmány Péter: a XVII. sz. ellenreformáció, magyar nyelvű szónoklatok és  az
általa alapított egyetem.
Gelei Katona István: iskolaalapító a reformáció korában.
Misztóthfalusi Kis Miklós: híres magyar nyomdász a XVII. sz.

Feladat/megoldás:
tanulmányoz, állítmány, körzet,  példány  -  igéből  vagy  főnévből  képzett
főnevek.
cukrászda, szálloda, járda - -da képzés.
kegyenc, újonc - szóképzés(?)
árny, tan, kapa, vizsga - szócsonkítás, rövidítés.
búskomor, szemüveg, folyóirat - összetétel.