XX. tétel Szavak szerkezete. A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű egy szóból, az összetett szó két szóból áll. Az összetett szavaknak van előtagja és utótagja. Két fajtája van, a mellérendelt összetett és az alárendelt összetett szó. Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért az utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van amennyi mondatrész (A, Á, T, H, J). Az összetett szavakat mindig egybe írjuk, pl.: húsdaráló - tárgyas kislány - minőségjelző (jelzős szerkezetnél a jelzőt hangsúlyozzuk) nyaklánc - birtokos jelző háromszög - mennyiségjelző nagyravágyó - képes helyhatározó földalatti - alanyi messzelátó - helyhatározó délután - alany Többszörösen összetett szó: kettőnél több szóból alkotott. Hat szótagig egybe írjuk, hat szótag felett - a toldalék nem számít bele a szótagszámba - ételemszerűen kötőjellel írjuk, pl.: rendőrfőkapitány, rendőr- főkapitányság, tehergépkocsi-vezető, nyersvastermelésekről. Jelentéssűrítő szó: több összetett alárendelt szó, pl.: üvegcipő, viharlámpa, fénysorompó. Nem lehet egy szóval válaszolni a kérdésre. Mellérendelt összetett szavak: előtag és az utótag egyenlő értékű, nem lehet kérdezni az egyik tagra a másikkal. Egyrészt kötőjellel írjuk, másrészt nem. Fajtái: szóismétlés (mindig kötőjellel írjuk): egy-egy, néha-néha; ellentétes jelentésű szavak (mindig kötőjellel írjuk):kisebb-nagyobb, le- fel, ki-be; hasonló jelentésű szavak (az előtag is toldalékot kap, ezért mindig kötőjellel írjuk): éhen-szomjan, ázva-fázva; ikerszó, hasonló hangzású szavakat kapcsoltak egybe, gyakran csak az egyik szónak van jelentése, a másiknak nem: icipici, icike-picike (ha raggal írjuk, akkor mindig kötőjellel írjuk), ákom-bákom, sete-suta; Mellérendeltnél az előtag és az utótag mindig egyforma szófajú, az alárendeltnél nem feltétlenül szükséges.