XV. tétel

A főnév és főnévi igenév

A főnév élőlényeknek, élettelen dolgoknak, gondolati dolgoknak a neve. Két
fő fajtája van, a köznév és a tulajdonnév.
A köznév több dolog közös neve, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: lámpa, fiú,
nevetés, boldogság.
A tulajdonnév valakinek a neve, vagy valaminek a saját megkülönböztető
neve, nagy kezdőbetűvel írjuk. Hat fajtája van: személynév, állatnév,
intézménynév, cím, márkanév, földrajzi név.
Személynevek: a hagyomány szerint kell írni. Ha azt szertnénk leírni, hogy
egy mű például adys, akkor kis kezdőbetűvel kell írni.
Állatnév.
Intézménynév: az intézmények minden tagját nagy kezdőbetűvel kell írni,
kivéve a kötőszót. Pl.: Szent Korona Általános Iskola, 602. Számú
Szakmunkásképző Intézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium.
Mozaikszavak betűi közé nem írunk pontot, kötőjellel írjuk hozzá a ragot.
Pl.: MALÉV, BKV-nál.
Cím: minden műalkotás címénél csak az első kezdőbetű nagy. Pl.: Egri
csillagok.      Újságok, folyóiratok, magazinok nevének minden tagja
nagybetű, kivéve a kötőszót. Pl.: Élet és Tudomány.
Márkanév: nagy kezdőbetűvel kell írni. Pl.: Coca-Cola. Viszont ez így
helyes, így kell írni: kérek egy kólát. Ha egy szó köznevesült, akkor úgy
írjuk, ahogy ejtjük, pl.: nejlon, cipzár.
Földrajzi nevek: a földrajzi neveket háromféleképpen írjuk: egybe, külön,
kötőjellel.
Egybe írjuk: az ország utótagú országneveket, azon kívül egybe írjuk a
városok, községek, falvak, városrészek nevét. Ezek a szavak, ha -i képzőt
kapnak, akkor melléknevekké válnak.
Külön írjuk: utcák, utak, terek, hidak (kivéve a Lánchidat), parkok, megyék
nevét. Pl.: Erzsébet híd, Pest megye. Ezek a szavak -i képzővel is nagy
kezdőbetűsek maradnak, pl.: Pest megyei. A köztársaságot is külön írjuk,
pl.: Magyar köztársaság, magyar köztársasági
Kötőjellel írjuk: hegyek, szigetek, tavak, tengerek, szigetek, félszigetek,
országrészeket, világrészeket, pl.: Csendes-óceán, csendes-óceáni, Margit-
sziget, Margit-szigeti, Kelet-Európa, kelet-európai