X. tétel

                           A szókincs gyarapítása

A  magyar  nyelvben  körülbelül  1   millió   szó   van.   Különböző   módon
gyarapíthatjuk szókincsünket.
Fő módszer a szóösszetétel, itt két vagy több szót olyan sokszor  használunk
együtt, hogy egy szó lesz belőle pl.: ablakkeret.
Az összetett szónak van egy előtagja és egy utótagja pl.: kis|lány.
Szervetlen szóösszetétel: tagjai olyan hosszú időn keresztül fordulnak  elő,
hogy nem is látjuk miből alkotjuk pl.: nefelejcs.
Szerves szóösszetétel: a tagok egymással szerkezeti viszonyban vannak.
Az szerves szóösszetételnek két csoportja van, az alárendelő (három|szög,
sötét|barna, por|szívó, előre|látó), és mellérendelő(bú|bánat).
A mellérendelt szavaknál egyforma értékű az előtag, és az utótag
szóismétlés: sok-sok, alig-alig
ellentétes jelentésű: kisebb-nagyobb
hasonló jelentésű: ken-fen, üt-vág, tesz-vesz
iker szó: icipici, (ha az előtag toldalékot kap, akkor kötőjellel írjuk)
icike-picike
üres szó: girbegurba
jelentéssűrítő (a két tag között meghatározhatatlan viszony van):
csigalépcső, üvegcipő, futballcsapat

Mozaikszó-alkotás: az intézmény nevek első betűjéből alkot szót, minden
betű nagybetű, a betűk között nincsen pont pl.: BKV, MTV. Ragozva: BKV-nál,
MTV-ben.
Szórövidítés: Így lett a tulajdonos-ból tulaj, a trolibusz-ból troli.
Szóelvonás: képviselő - képvisel, gépírás - gépír.
Szóhasadás: család - cseléd, vicsorog - vigyorog.
Szóvegyülés: csokor, bokréta - csokréta, ordít, kiabál - ordibál.
Jelentéstapadás: amikor egy szószerkezet egyik tagja átvonja a másik
jelentését. Lábas-nak már nincsen lába pedig eredetileg volt, mert ebből a
szókapcsolatból vált ki: lábas fazék.
Idegen szó meghonosodása: menedzser hosztesz.
Hangutánzó szó: kopp, csatt, puff.