Szögek és szögpárok
A szög olyan síkrész, amelyet egy pontból kiinduló két félegyenes határol.
A szöget alkotó egyenesek a szög szárai, közös pontjuk a szög csúcsa.
A szög szárai általában két szöget határoznak meg, az ezek közül szóba jövő
szöget körívvel jelöljük, ezt a részt szögtartománynak nevezzük.
A szöget megadhatjuk három nagybetűvel, vagy a szögtartományba írt, a csúcs
betűjének megfelelő görög kisbetűvel.
A szöget származtathatjuk forgásból is.
¦gy,hogy két közös kezdôpontú,egymást szedô félegyenes közül az egyiket a
kezdôpont körül elforgatjuk.
Ha a mozgó szár elforgatása az óramutató járásával ellenkezô irányú,akkor a
szöget pozitívnak,ha egyezô irányú,negatívnak mondjuk.
Ha a mozgó szár egy teljes körülforgást ír le,vagyis eredeti hejzetébe
kerül,akkor teljes szöget kapunk.
ezt 360 egyenlô részre osztva 1  egységet kapunk,1 egység egy fok,tehát a
teljes szög 360 fok.
A fok60-ad  része a perc,a perc60-ad  része a másodperc.
A szöget radiánlis mérhetjük,1 fok =p/180 rad, ez megközelítôleg 0.017
rad,vagyis 180 fok =p radián.
Ha a mozgó szágr félkört ír le akkor egyenes szögrôl beszélünk,nagysága 180
fok.
Ha csak negyed forgást végez,akkor derékszögrôl van szó,nagysága 90 fok.
A derékszögnél kissebb szöget hegyes-szögnek nevezzük.
A derékszögnél nagyobb szöget,de az egyenes szögnél kissebbet tompaszögnek
nevezzük.
Az egyenes szögnél nagyobb szög a homorúszög.
Az egyenes-szögnél kissebb szögeket együttesen domborúszögeknek nevezzük.