Szerves kémia: a szénvegyületek kémiája, azok szerkezetével, tulajdonságával és átalakulásával foglalkozik. A telítetlen szénvegyületekből telítettet lehet csinálni, a másodrendű kötések helyett új elemek beépítésével. Elnevezésük: Alkán (paraffin): telített, egyenes láncú szénhidrogének, CnH2n+2 Alkén (olefin): telítetlen, egyenes láncú szénhidrogének, CnH2n Alkin: telítetlen, egyenes láncú, CnH2n-2 Aromák: gyűrű alakúak. Minőségi analízis: milyen elemekből épülnek fel a vegyületek. Mennyiségi analízis: alkotóelemek mennyiségi aránya, elemek %- os összetétele a molekulán belül, relatív molekulatömeg. Konstitutió: a kapcsolódó atomok sorrendje egy molekulán belül. Funkciós csoport: a szerves vegyületek tulajdonsága. Szubsztitúció: egy bizonyos anyag helyére más kerül, egy bizonyos kémiai vegyület elemét egy másik anyaggal helyettesítjük. Alkánok (paraffinok): (homológ sor: CH4 - metán, C2H6 - etán, C3H8 - propán, C4H10 - bután, C5H12 - pentán, C6H14 - hexán, C7H16 - heptán, C8H18 - oktán, C9H20 - nonán, C10H22 - dekán) Általános jellemzés: minden egyes C atomhoz 4 másik C atom vagy H atom kapcsolódik (4 ligandum). Ligandum: a molekula valamelyik atomjához közvetlenül kapcsolódó molekularész, vagy atomcsoport. Felépítés: a normál szénlánc egyenes szénlánc, a tetraéderes kapcsolódás miatt a H atomok egymást taszítják. Gyűrűs (ciklo) alkánok: ciklopropán (CH2)3, ciklobután (CH2)4, ciklopentán (CH2)5, ciklohexán (CH2)6, szteránváz. Paraffinok sajátosságai: Forráspont: a szénatomszámmal egyenletesen nő. Halmazállapot: 1-5: gáz, 6-14: folyadék, 15- : sűrűsödő szilárd. Oldékonyság: vízben nem, de egymásmásban oldódnak. Reakcióképesség: normál hőmérsékleten semmilyen vegyülettel sem lépnek reakcióba, magas hőmérsékleten (1000°C), a hosszú szénláncúak felbomlanak (krakkolás). Alkének (olefinek): (homológ sor: etén, protén, butén, pentén, hexén, heptén, oktén, nonén, dekén) Ha 2 db kettős kötést tartalmaznak, dién végződést kapnak. Izoméria: azonos összegképletű anyagok szerkezeti képletben különböznek egymástól. Előállításuk: a paraffinok hőbontásából származnak. Krakkolás: a hosszó szénláncú molekulákat feldarabolják. Polimerizáció: ugyanaz az anyag kapcsolódik össze számtalanszor; nagy szilárdságú, acélhoz hasonló anyagok, (csomagolóanyagok is) ([C2H4]n = polietilén). Markonyikov szabály: ha a telítetlen szénhidrogének aszimmetrikus kettős kötést tartalmaznak, akkor a hozzájuk kapcsolódó szintén aszimmetrikus H tartalmú molekula H atomja mindig oda kapcsolódik, ahol több H atom található. Természetes olefinek: Terpén: a butadiénnek az izoprém (izomér) változata; terpentinolaj, fűszernövények. Kaucsuk: a gumigyártás alapja (gumi: vulkanizált (kénnek kezelt) kaucsuk). Alkinek: (homológ sor: etin, protin, butin, pentin, hexin, heptin, oktin, nonin, dekin). Aromás szénhidrogének: a szénatomok gyűrűvé kapcsolódnak, a delokalizált elektronok együtt ? kötést alkotnak. Metán (CH4): legfontosabb energiaforrásunk, 99%-a a földgáznak. Fizikai tul.: színtelen, szagtalan, vízben nem oldódik, apoláris oldószerekben jól oldódik, -162°C cseppfolyósodik, -183°C megfagy. Kémiai tul.: Hőbomlás: 500°C-on felbomlik C-re és 2H2-re; 1200°C-on C2H2 + 3H2, a keletkezett anyag acetilén (vegyipari alapanyag). Vízgőzzel történő reakció: CH4 (Ni, 1000°C( CO + 3H2 szintézisgáz (metilalkohol előállítása, különböző anyagok alkotóeleme. Klórozás: a metán és a CL gáz hatása; CH4 + Cl2 ( CH3Cl + HCl. Oxidáció: CH4 + 2O2 ( CO2 + 2H2O; metán meggyújtása (súlytólégrobbanás), exotherm folyamat: belső energia csökken, környezet energiája nő. Földgáz: szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, alacsony az olvadás- és a forráspontja, főként metán és etán alkotja. Kőolaj: sűrűn folyó, barnásfekete színű, víznél kisebb a sűrűsége, különböző anyagok keveréke, forráspontkülönbség alapján választják szét (frakcionált kondenzáció, 350°C) Benzin: 5-10 C, 50-150 °C, oktánszám: kompressziótürő-képesség. Petróleum: 11-12 C, 150-250 °C. Kerozin: tisztított petróleum. Gázolaj: 13- 15 C, 250-350°C, sárgás, sűrűn folyó anyag, fűtőolaj, üzemanyag. Pakura: 15< C, 350°C, légritkított térben tovább lehet bontani (paraffinolaj, viasz, vazelin, bitumen) Acetilén: H-C?C-H; C2H2; színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotú, vízben rosszul, apoláris oldószerekben jól oldódik, robbanékony, disszugáz. Előállítása: CaCO3 ( CaO + CO2; CaO + 3C (2000°C(CaC2 + CO; CaC2 + 2H2O ( Ca(OH)2 + C2H2; acetont, etilalkoholt, ecetsavat, PVC-t készítenek belőle. Az acetilén égése: 2C2H2 + 5O2 ( 4CO2 + 2H2O; világító fénnyel ég, nagymennyiségű hő szabadul fel. Addíciók: H2: H- C?C-H + H2 ( CH2=CH2; CH2=CH2 + H2 ( CH3-CH3. Halogén addíció: H-C?C-H + HCl ( CH2=CHCl