Oldatok szerkezete: 2 komponens: -oldószer,  -oldott  anyag.  Oldószer:  1).
Apoláris (dietil-éter), 2). Dipólusos  (H2o).  oldott  anyag:  1).  Apoláris
(nincs töltése). 2). Polarizált (van töltése).
Kölcsönhatás:  az  oldószer  és  az  oldott  anyag.  Oldódás:  az   oldószer
molekulák a részecskéket kitaszítják a rácsból.  Energetikailag  az  oldódás
lehet: 1. Endoterm: ekkor az oldat lehűl. 2.  Exoterm:  ekkor  felmelegszik.
Oldatok koncentrációja= töménysége: Xmol/1 dm3
Híg oldatok: oldott anyag / oldószer  max 1/100
1). Ozmózis: a kisebb koncentrációjú hely  felől  a  nagyobb  koncentrációjú
hely felé  áramlik  az  oldószer.  2).  Fagyáspont  csökkenés  -  forráspont
emelkedés. Diffúzió:az oldott anyag a nagyobb koncentrációjú hely  felől,  a
kisebb koncentrációjú hely felé mozog, mert az o.sz. és az o.a. kö-







































































































                                                       zött    kölcsönhatás
                                                       alakul  ki.    Félig
                                                       áteresztő    hártya:
                                                       csak   az   oldószer
                                                       számára   átjárható,
                                                       az oldott
                                                       anyag  számára  nem.
                                                       Az  élő   sejthártya
                                                       olyan,   mint    egy
                                                       félig      áteresztő
                                                       hártya. Koncentráció
                                                           különbség:    az
                                                       oldószer   beáramlás
                                                       addig  tart  amíg  a
                                                       hidrosztatikai
                                                       nyomás      nagysága
                                                       megegyezik        az
                                                       oldószer-oldott
                                                       anyag   kölcsönhatás
                                                       nagyságával.  Azt  a
                                                       nyomást, amelyet  az
                                                       oldatra         kell
                                                       kifejtenünk   ahhoz,
                                                       hogy   az   oldószer
                                                       beáramlás megszűnjön
                                                       ozmózis    nyomásnak
                                                       nevezzük.      Adott
                                                       hőmérsékleten a  híg
                                                       oldat     gőznyomása
                                                       alacsonyabb, mint  a
                                                       tiszta    oldószeré.
                                                       Ugyanazt           a
                                                       gőznyomást a  tiszta
                                                       oldószer alacsonyabb
                                                       hőmérsékleten éri el
                                                       mint a híg oldat.  A
                                                       fagyáspont
                                                       csökkenést   és    a
                                                       forráspont
                                                       emelkedést  egy  mól
                                                       koncentrációjú
                                                       oldatra  vonatkozóan
                                                       kell  megadni,   ezt
                                                       nevezik      moláris
                                                       fagyáspont
                                                       csökkenésnek    ill.
                                                       forráspont
                                                       emelkedésnek.