Gázfázis jell.: -atomos: nemesgázok,
-molekuláris: elemi halmazok
anyagi minőség; hőmérséklet 0K=T;
 nyomás Pa (N/m2); térfogat (m3);
a). ideális gázok: az ideális  gázok  jó  megközelítéssel  olyanok,  mint  a
reális gázok. - a gázt alkotó részecskéket  pontszerűeknek  tekintjük,  -  a
részecskék mozognak, és közben egymással  ütköznek,  ezeket  az  ütközéseket
rugalmasnak tekintjük, - a rugalmas  ütközésen  kívül  a  részecskék  között
semmilyen kölcsönhatás nincs, -  a  rendelkezésre  álló  teret  egyenletesen
betöltik.
Avogadro törv: azonos  állapotú  gázok  egyenlő  térfogatában  megegyezik  a
részecskék száma.
Hőmérséklet  és  a  nyomás  állapotjelzők  az  állapotjelzők   megváltozását
állapotegyenlettel lehet leírni. P=101325 Pa; T= 2730K; V=0, 02241m3
Folyadékfázis: jell: -molekulák  alkotják;  -  a  molekulákban  az  atomokat
elsőrendű kötések tartják össze; - a  molekulák  között  gyenge,  másodrendű
kötések  alakulnak  ki;  -  a  folyadékoknak  nincs  önálló  alakjuk,  de  a
térfogatuk állandó; - átmenetet  képeznek  a  gázok  és  a  szilárd  anyagok
között.
Párolgás: a molekula átlépi a fázishatárt a folyadékfázisból  a  gőzfázisba.
A párolgás mindig a fázishatáron játszódik  le.  A  párolgás  mérése:  Vpár:
időegység alatt hány molekula lépi át a fázishatárt, -  mérhető  a  folyadék
mennyiségének a fogyása; - megmérjük a gáznyomás emelkedését.



























































































Vpár függ: hőmérséklet, környezeti nyomás, párolgó felület nagyságától.
Belső párolgás: a buborékokat a fázishatár  választja  el,  új  fázishatárok
jönnek létre.
Forráspont: ha a gőznyomás = lesz a környezeti nyomással.
Dinamikus egyensúly: zárt rendszerben az ellentétes folyamatok  kiegyenlítik
egymást.
Szilárd fázis: szilárd fázisban az anyagok rácsokba tömörödnek.  A  rácsokat
a rácspontokban lévő részecskékről nevezték  el.  Ionrács:  a  rácspontokban
ellentétes töltésű ionok váltják egymást. Az ionrácsos anyagok  olv.  pontja
vált. ,de nem túl  nagy.  Az  ionrácsos  anyagok  puhák,  középkemények.  Az
ionrács az ionokat  a  rácspontban  lévő  ionok  között  kialakuló  ionkötés
tartja össze.
   Atomrács: a rácspontokban atomok találhatók, a rácspontokban lévő  atomok
között  apoláris  kov.  kötés  alakul  ki.  Az  atomrácsos  anyagok  közepes
keménységűek, de a gyémánt  is  atomrácsos.  Molekularács:  a  rácspontokban
molekulák találhatók.  A  molekulákat  alkotó  atomok  között  elsőrendű,  a
molekulák között  másodrendű  kötés  alakul  ki.  A  molekularácsos  anyagok
puhák, op. és fp. alacsony. Fémrács: a  rácspontokban  fémionok  találhatók.
Fémes kötés: az elektrongázt alkotó elektronok lazán kötöttek,  mozgékonyak,
ezért a fémek jó elektromos és hővezetők.